Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

294

támadása“) elkésett. Bolyai, ki képes volt minden hóban egy drámát irni, be sem várva a pályaművek megbirálásának eredményét, az előbbi bárom darabot még kettővel: „A virtus győ- zedelme a szerelmen“ és „A szerelem győzedelme a virtuson“ megtoldotta s 1817-ben kiadta. A müveket rendre olvasták el a bírálók, azután a gyűlés előtt. „A magát nagy gondolatokban festő talentum becsére nézve, igy szól a bírálat, legközelebb járt a jutalomhoz a „Pártosság tüze“ s az alább bővebben említendő „Öt szomorú játék“ Írója, s talán ez még elsőbb a mondott tulajdonságban amannál, de a gondolatokat, legtöbb dramaturgiához a Pártosság tüze írója tudta kötni. Ha a helyett, hogy csak egy felvonás találtassák ebben jónak, csak egy nézegethetett volna az öt között hijánosnak: úgy az első jutalmat ennek Ítélhettük volna, azt gyanítván, hogy az egyben csak költői humora hagyta el, de azt egykor ismét jól helyre hozná. A sok helytt fellobbanó genialis tűz minden fogyatkozások mellett is pedig az Öt szomorú játék írója részére hajlította volna a jutalmat azon feltétellel, hogy ő is több drámai müvészséggel dolgozza újra darabjait. De igy a többiek is némi just formálhattak volna, hogyha másnak jutalom adatik az igazítás sikerének még ki tudja milyen kimenetelével, tehát azt ők is megkívánhatják, mert hasonlóképen jobbítanának.

Ennél fogva még hosszabb uj terminust kellett volna adnunk, azt pedig környülállásaiuk nem engedték. Legigazságosabbnak találtuk hát azt, a mi következik“ stb.Ez pedig ebből áll: 1817. jul.

8-án az „Erdélyi Muzeum“ kiadójához a beküldött szomorú játékok átnézésére egybegyült társaság üléséből levelet intéznek a „Pártosság tüze“ írójának Tokody János, Biharvármegye szolga- birójának, s értesítik, hogy az ő munkája „érdemelt minden fogyatkozásai mellett is leginkább figyelmet, mivel legtöbb dramaturgia abban mutatta magát“ és fölkérik, hogy dolgozza ki újra munkáját és küldje be, akkor meglátják, mely jutalomra találtatik érdemesnek. — Tokody nem dolgozta újra munkáját s igy a pályadij nem adatott ki.

A Bolyai darabjairól általánosságban röviden igy nyilatkozik a bíráló bizottság: „A drámák már nyomtatásban lévén, nem szükség minden darabnak egészét jelenésenként eléadnunk. A közönségnek nagyrésze maga is megítélte különben is mindeniknek érdemeit s hijánosságait s kérdés ha az iró megtenné-e a mit óhajtunk — az egésznek uj formába öntését. Karaktere ezen munkáknak : a bennek levő váratlan gondolatok nagysága, szelíd meleg érzés, merészséggel elegyült olvadó képzelés.'Poétái nyelve egynek sincs a beküldők között olyan, mint az övé, csak kár, hogy néhol felette buja növésű, nem tisztáit, nem szoros. Ezen íróról sok tex1-