Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
279 czélszerinti használási módjai vizsgálata mindannak, a ki kárt, szolgálva, sok időmet vette s veszi el máig is; sikerét, ha élek, kiadandó munkám megmutatandja. Első feleségem (kolozsvári Benkő Zsuzsánna)1) rendkívüli ta- lentorau fiunknak2) (kitől van a deák munkám első darabja végéni Appendix, a maga nemében egyetlen, Gtausstól rendkívül megdicsért, csak igaz mathematicustól értett munka) az ingenieur akadémiába lett felmente után, bujában megháborodott; négy évig iszonyú a mit szenvedtem s az éjjeli éneklések miatt elveszett álmomat csak az örök álommal találom meg. Második feleségem (m.-vásárhelyi Nagy Therézia3) is beteges volt4) s egy neveletlen fiút5) hagyott maga után — s már a 3. házasságom a koporsó, nem oknélkül bízván az ősz hajak Sámsoni erejükben, a meggyengült ellenségen könnyült győzelemmel; még az ifjú is többet tehetne, ha észre tudná venni, hogy bübáj körében van s hogy szárnya a gyertya lángra sodródó esti lepke módjára A Bolyai-féle kemenczék szerkezeteiről irt Horváth Farkas mérnök : A szobafütés elmélete. Magyar Mérn. és Épit.-Egylet Közlönye 1875-ik évfolyam, 405. 1. *) Arkosi Benkő József, kolozsvári orvos leánya, meghalt vizkór- ban, 44 éves korában 1821-ben szept. 19-én s vitetett Domáldra temetni az anyakönyvi bejegyzés szerint. z) Bolyai János született 1802-ben decz. 15-én Kolozsvártt, meghalt 1860. Marosvásárhelytt, mint nyugdíjas génié kapitány. Lásd rövid életrajzát Szily Kálmán előbb emlitett értekezésében 32—36. 1. 3) Nagy Therézia, somorjai Nagy István, marosvásárhelyi vaskereskedőnek Lakatos Sárától 1797-ben február 11-én született leánya; nőül vette 1824. decz. 31-én; meghalt 1833-ban ápril 2-án szárazbetegségben. l) „Második feleségének leány korában gyógyithatlannak hitt lábsebe lévén, a mit csak otthon tudtak, a leány azt tökélte el magában, hogy soha férjhez nem megy s szépségénél fogva még hajlott korában is számos kérőnek adott kosarat. Ezt történetesen fiútestvérétől, a ki tanítványa volt, megtudván, a közönségest túlhaladó ily jellem oly hódolatra gerjesztette, hogy nem nyugodott mig végre nőül meg nem nyerte a kezét 1824-ben.“ Honnan vette és irta Bőd Péter ezen adatot Bolyai nejéről? holott sem fia Bolyai Gergely, sem testvére Nagy Károly, rajztanár a nagyenyedi Bethlen főiskolában, semmit sem tudnak s nem is hallottak erről. Hogy több kérőjének kosarat adott, az bizonyos; de nem saját baja vagy lábbetegsége, hanem a kérők szellem hiánya miatt, kiknél ő emelkedettebben tudott gondolkozni és érezni. Atyja Szeben- ben neveltette és kitűnő miveltséggel, magasztos erkölcsi elvekkel birt. Erélyes és e mellett gyöngéd, szeretettoljes; szépen hárfázott és énekelt, szabályos, szép alakkal és tormettel birt, testben, lélokbon ép volt. — Nem csoda tehát, ha Bolyait, s Bolyai őt mognyerte. Kora hajlott- ságát illetőleg annyit jegyezhetünk meg, hogy 28 éves volt egy hó híján, tehát nem gyermek, de nem is hajlott korú. s) Gergely, születőit 1826. május 13-án.
