Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1904

— 27

hogy halála után minden Murányi illető jogáról lemond testvérei javára. Mária természetesen nem egykönnyen hajlítható amúgy sem: hátha még gyermek-reményei tanyájáról, a kedves Murányról van szó. Anyja erőszakkal válaszol: lecsukatja a murányi börtönbe s úgy csikarja ki az írást tőle. Mikor aztán a vasmarkok közül kiszabadúl, siet egyenest Homonnay országbíróhoz, liogy tiltakozzék az erőszakkal kicsikart írás ellen.

Ez egyszer pörre nem volt szükség. Szépen intézték el az ügyet: Széchyné visszavonta a kívánságát s mikor 1643. máj. 23. örökre lezárta szemét, Mária beléül a 3 testvérrel egyetemben a vár birtokába.

Minő szövetség létesült ellene Illyésházyék és Listiusék részéről, már említettük. Miként akarták megfosztani jószágaitól, arról is szóltunk. Minő okok idézték elő, hogy árulás nélkül adhatta át a várat, szintén tudjuk már.

S ezzel a murányi regényhez érkeztünk volna, melynek elbeszélésében a história is Gyöngyösire támaszkodik.

11.

Íme, a história világánál eljúluuk Murányig, ettől fogva oklevelekre, írásokra nem igen támaszkodhatni, csak a Gyöngyösi költeményére és Jean de Laboureur sieur Bleran „Histoirc des Amours du Comte et de la Comptesse Vesseleny' c. 1647 ben megjelent munkájára. Mindegyik fültanú, aki a szereplő személyektől hallotta az események folyamatát és annyira egyezik egyik a másikkal a tények lényegére, még a szerelmesek között váltott levelek tartalmára nézve is, hogy igazmondóságukon nincsen okunk kételkedni.

História és költés tehát összefolynak Gyöngyösinél. És mégis: Gyöngyösi egy tragikus élet virágzó és még