Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1901

hogy a tanuló az írók müveit megértse, de azért önmagában véve is rendkívül fontos hatása van az értelem fej- leszlésére nézve. Az irók olvasása pedig a tanuló jellemképzésében, életnézetének és gondolkozásmódjának kialakításában visz kiváló szerepet.

Nézzük meg, hogy úgy a nyelvtan tanulása, mint az irók olvasása hogyan veszi ki részét a műveltség megadásában. Vizsgáljuk meg egyúttal, hogy mit kell a tanulónak figyelembe venni, mire kell gondot fordítania, ha azt akarja, hogy a tanulása öntudatos és így hasznos is legyen és hogy a tanítás vele szembeni elérje a czéljáL

A nyelvtan tanulása által a tanuló bepillantást nyer a nyelv bámulatos szerkezetébe, megismeri gondolkodásunk ezen csodálatra méltó eszközét. Csak most kezdi gondolatait lassanként öntudatosan bonczolgatni, a fogalmak értékét megérteni. A különféle és nagyon változatos nyelvtani alakokat meg kell őriznie emlékezetében, s ezáltal gyakorolja azt. A rokonértelmü szavak és kifejezések ösz- szehnsonlítása és értéküknek megállapítása által erősíti ítélőképességét, s azáltal, hogy a nyelv bámulatos forma- gazdagsága a fordításnál sokszor szabad választást enged, bizonyos önállóságot nyer a gondolkodása. Az esztétikai érzéket, a szépnek helyes megítélését is elősegítik a fordítási gyakorlatok, mert a tanuló a jobbhangzású, szebb és jellemzőbb szóalakokat és kifejezéseket választhatja.

Minderre a latin nyelv talán az összes nyelvek közül a legalkalmasabb, valamint a görög is. Nincs nyelv, melynek oly gazdag, változatos és mégis oly szépen áttekinthető rendszeres szerkezete volna, mint a latinnak. Nincs nyelv, melynek oly csodálatra méltó szabályos, a legbo- nyolodoltabb fogalmak és viszonyok kifejezésére alkalmas nyelvtani alakjai volnának, mint a görögnek. Az ujabbkori