Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894
— 80 — társai buzgó közvetítésére csakhamar 4613 frt gyűlt össze, melyhez maga a városi tanács 1600 írttal, Csíki Márton (középső) 1000 írttal járult. A nemzeti elnyomatás ez éveiben a magyar nemzet szivében titkos láng égett: minden nemzeti és társadalmi ügyért lelkesülni, nagyobb művelődési vállalkozásokba bocsátkozni, minden magasabb czéllal összekötött alkotást nagy és sürü áldozattal létrehozni és biztositni. . . Hiában, ez a szenvedők életének nemes megnyilatkozása: hogy vigasztalást és felemelkedést a jótettekben keressenek! Az ez időben szabadabban megindult társadalmi és politikai élet az iskolát is fontos változások elé állítja. 1860-ban a tanügyi főhatóság felszólítja a tanári testületet, hogy adjon megokolt véleményt arról: a honi földrajz és történet tanítását mikép gondolja az algym- nasiumban behozatni? 1861-ben a nagy püspök örömtől áradozva közli az alkotmány visszaállítása tárgyában kiadott „pátenst“. Utasításokat ad. Reményt táplál a nemzet legközelebbi felújulása iránt. Ez évben már a Kolozsvárt székelő kormányszék tanügyi leiratait is magyar nyelven közli. Szeptemberben a kolozsvári fő- gymnasium igazgatója, a püspök megbízásából, közli az új tantervet Eszerint a gymnasium három csoportba osztatnék, és pedig: a három alsó osztály az algym- nasiumot képezné, melyben az osztályrendszer megmaradna, minden tantárgyat egy tanár tanítván, kivéve a vallástant, melyet egy külön hittanár adna elő; az igazgató lenne egyik tanár. A 4. 5. osztály képezné a nagygymnasiumot külön egy hittanárral, egy magyar és latin nyelv, egy történet, természetrajz és mathesis tanárral (e két oszt.-ban), az igazgató nem tanítana. A 6., 7., 8. osztály képezné a főgymnasiumot, külön hit-és bölcsészettanárral, a magyar, latin, görög, történet, fizika, mathesis tanszékeket szintén egy-egy
