Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1888
— 6 — tanulmányok akkor egyedül álló fokusától, Budapesttől elzárták. A távolság és az ott megélhetés fontos kérdései a tudomány-egyetem látogatását az erdélyi ifjú előtt pium desiderium-má tették ; papnak, jogásznak vagy sebésznek kellett lennie! Kivéve a merészebbeket, kikben elég bátorság volt a bizonytalan jövőért egy egész ismeretlen világ zajába dobni s a megélhetési küzdelem bizonytalan hullám vergődéseire bízni magukat. így többen boldogultak is, s ma már a tudomány és irodalom irányadó köreiben, s a haza sorsát intéző hatalom magosabb helyein sokat elismeréssel működni látunk; de sokan vesztek is el. A mi ifjúnk természete és nevelésénél fogva, vasakarata daczára, nem birt előg határozottsággal, hogy életpályáját bizonytalan világtájak felé irányítsa Különben is a székely ifjú már egyszerű otthonában szülőföldje levegőjével veszi föl magába a legyőzhetlen szeretetet családjáh oz, s ragaszkodást szülőfalujához, annak völgyeihez, egeket ostromló bérczeihez éa hegyeihez. Nem Ízlik neki más kenyér, mint a melyet édesanyja süt; nem enyhíti 8zomját más viz, mint a mely az erdők szikla mé- héből bugyog föl; nem üdíti fői más levegő, mint a melyet a havasok fenyves berkei lehelnek ki. Megnyílhatnak előtte a nagy világ fényes palotái, a föld minden öröme, dicsősége; életvándorlása alatt vagyonra, hata lomra, köztiszteletre tehet szert: mindazonáltal lépten- nyomon kisiri a szülőföld iránti rajongó szeretet; a föld szélső sarkairól is oda vágyik vissza, s ha egyebet nem tehet: haló porainak hazai földet kiván; meghalni legalább haza jön. Nem számára találták ki az : ubi bene, ibi patria szólamát! Innen van, hogy a magyarnemzet ez érintetlen, ép, tiszta faja, semmi más elemmel nem vegyül, semmi idegent magába föl nem vesz, maga pedig semmi másba be nem olvad; innen magyarázható meg,
