Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1888
- 7 — hogy a székely miért nem gyarmatosítható ; miért nem telepíthető le sem a Duna, sem a Tisza aranykalászos téréin Haza kívánkozik, haza megy ő az árpakenyérhez. Rá nézve minden idegen s távol eső, a mi nem szülő- földi. Jellemző, hogy a hegyein túl lakó székely testvérmegyéket is külföldnek nevezii! A mi pályaválasztó itjunk is ezek befolyása alatt állhatott, midőn nagyra törő lelkének vágyait korlátok közé szoritá, s az előtte biztos munkatérül kínálkozó tanári- és nevelői pálya tövises babórait egy bizonytalan jövőért nem koczkáztatta. Határozott, s az éppen akkor a csiksomlyai tőgym- nasiumnál üresedésben levó tanári szék elnyeréséért folyamodott. Kérése teljesülése elé alapos reménynyel tekintett. Mert az érd. kath. status főtanhatóságának figyelmét már mint tanuló ifjú fölkeltette volt, Az 1863-ik évi decz. 14-ről kelt kinevezési okmányával s azon lelkesült elhatározással, hogy a Kárpátok keleti alján tömörült nemes székely nemzet fiainak vallásos és hazafias művelődése érdekében minden erejét súlyba fekteti, indult meg a következő év első napjaiban rendeltetése helyére; január 25-én pedig a számára kijelölt tanári széket elfoglalta. Magyarország középiskoláinak tanárai még e korban hivatásuk jogosultságával szemben nem igen hivatkozhattak szélesebb alapra fektetett egyetemi előkészültségre; ezzel végre is szórványosan t lálkozunk, s szakelőtanul- mánynyal csak azon nehány szerencsés dicsekedhetett, ki valamely egyetemhez közelebb juthatott. De a mitől az egyetemek távolsága és költséges látogatása a magyar kezdő tanárt elzárta: a szaktárgyak elsajátításában) kibővítésében és kellő tudományos tájékozásban kárpó
