Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1884

— 4 kinek phantasiája élénkebb s következésképp egy és ugyanazon dolgot több különböző képben, hasonlatban tud szemléltetni. A szónok esze és szelleme lebilincselhet és meghódithat, de cselekedetre birni csak élénk phantasiája képes A képzelet adja kezébe a művésznek a kalapácsot, a vésőt, az ecsetet, a különböző eszközöket és anyagot, mely a szép ideál kiábrázolásához múlhatatlan megkivántatik. A képzelet pengeti a költő lantjának húrjait, ez ringatja őt az ideálok bájhonában, ez mutatja neki a messze jövendőnek képét, ez avatja őt tol nemzetének jóslójává. A phantasiának köszöni az egyptomiak, görögök és rómaiak 40 ezer istene a maga létét, ennek a mese, a lyra, az epika a maga sajátságos formáját és hangulatát.

„A képzelő erő azon tükör, melyben a gondolkodás visz- szatükröződik, a képzelő erő ad testet a gondolatnak, melyben ez konkrét alakot ölt.“ Mindazonáltal a képzelő erő által létre hozott képek némely embernél szintelenek, homályosak, másnál elevenek, világosak, néha a valóságnak csaknem mindenben megfelelők.

Innen a hevesebb képzelődésü ifjak fényes jövőt varázsolnak maguk elé; az erény és igazság iránt feltii- zülnek, a becsület, a felebarát és haza szeretetében követésre méltó példákat nyújtanak.

A képzelet kedélyünk életére is nagy és fontos befolyást gyakorol. A leverő aggodalmak közepette reményt teremt lelkeinkbe és e remény, mintegy angyal, megóv a kétségbeeséstől, fölemei és megnemesit. És ismét, a küzdelmek és szenvedések között kimerült lelket az édes álomban fölüditi, elfelejteti azzal búját-baját. Ezt sejtetik a következő sorok is:

,.Jere, jere édes álom,

Ringass engem nyoszolyámon,

Simulj hozzám csendesen.

Jere, jere, úgy óhajtiak,

A sok fájó gondolatnak Légy bölcsője keblemen!-‘

Nem is lévén czélom a pbantasia szerepét az ébrenlét állapotában hosszadalmasan vizsgálni, áttérek annak az álomban való működésére.