Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 34-35. (2014-2015)

Articles

NÉHÁNY GONDOLAT A KIS SZAMOS VÖLGYÉNEK ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSTERÜLETÉRŐL (11. SZÁZAD-13. SZÁZAD ELSŐ FELE)*

GÁLL ERWIN - HŐGYES MIHÁLY HUBA

Kulcsszavak: Kis-Szamos völgye, Kolozsvár, Doboka, település, temető, 11-13. század Keywords: Little Some^-valley, Cluj, Däbäca, settlement, churchyard, 11-13* centuries Cuvinte cheie: valea Some§ului Mic, Cluj, Däbäca, a§ezare, cimitir, secolele XI-XIII

A vizsgálatunk középpontjában álló terület evolúcióját, tájképét, a természeti körülmények és lehetőségek, illetve az ókori úthálózat mellett egyértelműen a kora középkori politikai, gazdasági, katonai és egyházi struktúrák szabták meg. Szent István fennhatóságát három lényeges elem határozta meg (1. latin rítusú egyházszervezet kiépülése; 2. világi közigazgatás kiépítése; 3. magántulajdon létrejötte), amely a nyugat-európai, karolinggenézisű államiság három ismérve volt. E struktúrák keretében először is a Kis-Szamos völgyét közel fele-fele arányban lefedő, 11. században született vármegyék és hatalmi központjaik (Kolozs és Doboka) fontosságát kell kiemelnünk, ugyanis ez az intézményi keret működtette az egész gazdasági és egyházi rendszert.

Bevezetés. Észrevételek a Kis-Szamos völgyének domborzati és vízrajzi arculatáról

(1-4. kép)

Az általunk vizsgált földrajzi térség a Kis-Szamos (Soméiul Mic) vízgyűjtő területének feleltethető meg, mely az Erdélyi-középhegység (Munfii Apuseni) részét képező Gyalui-havasoktól (Munfii Giláului) a Mezőség (Cámpia Transilvaniei) északnyugati részéig húzódik, 20-60 km szélességben.

A Kis-Szamos völgye, a Meleg-Számos (Somesul Cald) forrásaitól számítva mintegy 150 kilométer hosszú. A Bihar-hegység (Munjii Bihorului) belsejében két ágból fakad: a nagyobbik a Meleg-Számos, a kisebbik a Hideg-Számos (Somesul Rece) nevet viseli. A két mellékfolyó Gyalu (Giláu) község alatt egyesülve hozza létre a lassú folyású, kanyargós, helyenként meanderező, dombvidéki folyó jellegű Kis-Szamost. A folyó Gyalutól kezdve egy tágabb völgyben folytatja útját keleti irányba. Kolozsvár érintésével Ápahida alatt erőteljesen észak fele kanyarodik, Bonchida és Szamosújvár érintésével Dés (Dej) és Mikeháza (Mice) között egyesül a Nagy-Szamossal (Soméiul Maré).

A Kis-Szamosba a 150 kilométer hosszú szakaszon 15 kisebb-nagyobb patak ömlik. E főbb mellékvizek: jobb oldalon a Fenes (Fenes), a Kötelendi-patak (Gádálin), Füzes (Fizes), baloldalon a Kapus (Cápus), Nádas (Nádas), Kajántó (Párául Chintenilor), Fejérdi-patak (Párául Feiurdei), Borsa (Bor$a), Lóna (Lonea), valamint a Lozsárdi-patak (Lujerdiu).

A megközelítőleg 3800 négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtőterület domborzati szempontból több morfológiai egységre tagolódik.

A Kis-Szamos forrásvidéke az Erdélyi-középhegység keleti vonulataihoz kötődik: a Meleg-Szamos a változatos karsztjelenségekben bővelkedő, mészkőborítású Bihar-hegységből, a Hideg-Számos a gránitból és kristályos palákból felépülő Gyalui-havasokból ered. Mindkét hegységre egyaránt jellemző a nagyobb (800-1800 m közötti) tengerszint feletti magasság, a (300-400 m) mély, szűk völgyek.* 1

Az Erdélyi-medence üledékes rétegeiben a Kis-Szamos egy Gyalutól Désig húzódó, általában 400-232 m tengerszint fölötti magasságú völgyet hoz létre, a Kis-Szamos völgyét (Valea Some$ului Mic). Ez viszonylag széles völgy, helyenként a 4-5 kilométer szélességet is elérheti, bár jellemző rá a

*A kutatás és a tanulmány az OTKA 106369 program keretében készült.

1 Per$oiu 2010, 55.

MARISIA XXXIV-XXXV, 2014-2015, p. 57-72.