Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerariprivind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban...81 Dupä ce ne-am oprit pu^in asupra exemplelor din Bizan|, trecerea ín revistá a bisericilor din Evul Mediu timpuriu care reprezintä crucea in plánul si in structura lor spatialä trebuie sä continä si scurte referiri la monumentele din Caucaz. In literatura de specialitate consacratä istoriei artei e un loc comun observa^ia cä, incepänd de la sfärsitul secolului al VI-lea, in unele täri din Caucaz, respectiv in Armenia si Grúzia, s-а desfasurat о activitate constructiva fara precedent. Am depäsi limitele lucrärii noastre dacä am incerca о inventariere, oricät de schematicä, a bibliografiei aferente. Tot asa, ne-ar duce departe prezentarea antecedentelor din care unii cercetätori incearcä sä deducä arhitectura statelor din Caucaz. Ne rämäne doar sä subliniem: rolul arhitecturii bizantine e dincolo de orice indoialä, chiar si pentru majoritatea acelor cercetätori care accentueazä aspectele iraniene.29 Revenind la tema lucrärii noastre: plánul tetraconc al bisericilor din Avan30 ori din Vagharsabat31 se poate explica ca un räspuns la nevoia de reprezentare a crucii in plánul sau structura spatialä, la fel si cele patru arcade din interiorul rotondei din Zvartnot,32 legate intre ele cu arc in plin cintru. Dupä inventarierea schematicá a fondului de clädiri din Bizant si Caucaz, concentratä pe clädiri legate de realizarea in plan respectiv in structura spatialä a crucii, sä vedem acum cäteva exemple din Europa de Vest, din Evul Mediu timpuriu. Inainte de identificarea unor clädiri, trebuie sä amintim si in acest caz de cäteva evenimente fundamentale care au marcat hotärätor si ridicarea de constructii. Pe teritoriul Imperiului Roman de Vest, a cáréi existen^ä a incetat in 476, s-au desfasurat alte procese decät cele din Bizant.33 Inceputul secolului al VI-lea a fost caracterizat de consolidarea puterii elitelor militare34 care-si stabileau acum locul in societate. Pe teritoriul fostului Imperiu Roman de Vest au luat fiintä о muljime tie regate germanice. In timp ce exponentii noii structuri de putere au intrat in conflict cu Bizantul, farä indoialä acesti regi si suitele lor s-au sträduit sä preia anumite 29 Krautheimer 1986, 321-330; Mango 1986, 108-112. 30 Krautheimer 1986, 323-324. fig. 289; Mango 1986, 110-111, fig. 142-143. 31 Krautheimer 1986, 322-323. fig. 287; Mango 1986, fig. 147-149. 32 Krautheimer 1986, 323-324. fig. 288; Mango 1986, 111. fig. 144-146. 33 О prezentare foarte bunä a acestui proces, bazatä pe coroborarea datelor istorice si arheologice, subliniind nu numai schimbärile conditiilor economice, ci §i a tehnicilor agrare: Randsborg 1991, Í3-16, 40-159. 34 Steuer 2010, 200-224. A bizánci után a kaukázusi emlékanyagra kell röviden utalni a keresztet alaprajzukban, illetve térszerkezetükben megjelenítő, koraközépkori templomok áttekintése során. Az építészettörténeti szakirodalomban közhelyszerűnek számít annak a rögzítése, hogy egyes kaukázusi országokban, így elsősorban Örményországban és Grúziában a 6. század végétől olyan építészeti tevékenység bontakozott ki, amelyre joggal illik a párját ritkító jelző. Dolgozatunk kereteit szétfeszítené az örményországi és grúziai szakrális építészetről szóló, könyvtárnyi szakirodalom mégoly vázlatos áttekintése. Ugyanígy távolra vezetne annak ismertetése, milyen előzményekből igyekeznek levezetni az egyes kutatók a kaukázusi államok építészetét. Csak annyit emelnénk ki, hogy a bizánci építészet szerepe vitán felüli, még az iráni vonatkozásokat hangsúlyozó kutatók többsége számára is.29 Áttérve dolgozatunk témájára: a kereszt alaprajzi, illetve térszerkezeti megjelenítése iránti igénnyel magyarázható az avani,30 vagy a vagharsabati31 templom négykonchás alaprajza, valamint az is, hogy a zvartnoci rotunda32 belső terében négy, egymáshoz félkörívben csatlakozó árkád állt. A bizánci és a kaukázusi emlékanyag igencsak vázlatos és csak a kereszt alaprajzi, illetve térszerkezeti megvalósításához kapcsolódó épületekre koncentráló áttekintésünk után lássunk néhány, dolgozatunk tematikájához kapcsolódó nyugat-európai, korai középkori példát. Az egyes épületek felemlítése előtt ez esetben is szólnunk kell az eseménytörténet néhány olyan sarokeleméről, amelyek az építési tevékenységet is alapvető módon meghatározták. A 476-ban megszűnt Nyugatrómai birodalom területén - közismert módon - más irányú folyamatok zajlottak, mint Bizáncban.33 A 6. század történetét az újonnan berendezkedő fegyverforgató elitek34 hatalmának a konszolidációja jellemezte, a néhai Nyugatrómai birodalom területén egy sor germán királyság alakult. Miközben az új hatalmi struktúra exponensei e törekvésükkel szükségszerűen szembekerültek Bizánccal, az sem lehet 29 Krautheimer 1986, 321-330; Mango 1986, 108-112. 30 Krautheimer 1986, 323-324, 289. ábra; Mango 1986, 110-111, 142-143. ábra. 31 Krautheimer 1986, 323-324, 288. ábra;Mango 1986, 111, 144-146. ábra. 32 Krautheimer 1986, 322-323, 287. ábra; Mango 1986, 147-149. ábra. 33 A történeti és régészeti adatok egybevetése alapján, igen jól ábrázolja e folyamatot, hangsúlyozva nemcsak a gazdasági keretek, hanem a gazdálkodási módok változását is: Randsborg 1991, 13-16, 40-159. 34 Steuer 2010, 200-224.
