Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
80 M.Takács epuizarea si disparitia arhitecturii sacrale, cel putin asa о sugereazä о primä si superiicialä analizä a datelor. О asemenea abordare pare a fl intäritä de о remarcä farä indoialä justä: ín secolele VII-VIII, numärul constructiilor a scäzut foarte mult, chiar si in capitala imperialä, Constantinopol. Totodatä, e adevärat si faptul cä la aceste lucräri s-au näscut solutii noi de structurä spatialä, care in secolele ulterioare au caracterizat cél mai mult arhitectura Imperiului Bizantin. Ba о importantä parte a lor a supravietuit si präbusirii Imperiului, din 1453, si defineste pänä azi arta ecleziasticä a unor biserici ortodoxe/pravoslavnice. Dintre inovatiile produse in secolele de crizä, tematica prezentei lucräri ne obligä sä refinem indeosebi configurata spatialä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc.22 Una dintre „eternele dispute” ale istoriei arhitecturii bizantine se referä la formarea sistemului planimetric in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc.23 Analiza controverselor ar depäsi cadrul studiului nostru, dar vom supune atentiei cäteva aspecte care ar inlesni abordarea monumentelor din Ungaria. In primul ränd precizäm cä, in opinia noasträ, disputa a alunecat prea mult spre identificarea primei biserici de acest tip.24 Asta ín timp ce pu(in specialisti sunt interesati de cercetarea condfiiilor spirituale ale inrädäcinärii sistemului planimetric in discufie.25 Apói, este interesant de observat cä, ín faza cea mai timpurie a formärii structurii spatiale men(ionate, in zona Märii Egee au fost construite mai multe biserici la care acest tip de structurä - in locul spatiului devenit ulterior obisnuit, semänänd cu nava longitudinalä a bazilicii cu trei nave - inchide spatiul unei biserici cu plan in cruce. Cupola care inchide spatiul cu plan in cruce, precum si boltile cilindrice ce i se aläturä sunt demente de structurä pentru care Koimesis tis Theotokou26 din Skripu si Katapoliani din Paros27 isi au locul lor in sintezele mai bűne ale arhitecturii bizantine. (Pentru evitarea confuziilor precizäm: este cert cä biserica din Skripu si cea din Paros - ín pofida structurii lor spatiale speciale, „de tranzitie” - nu sunt cele mai timpurii exemple ale acestei configura(ii.28) 22 Schmuck 1991, col. 355-374. 23 Unele aspecte ale acestei dispute sunt prezentate de: Schmuck 1991, col. 362-374. 24 Schmuck 1991, 362-374, §i in special col. 365-366. 25 Exceptie rará: Metthews 1997, 27-31. 26 Dintre numeroasele analize ale bisericii vezi: Mango 1986, 122, fig. 168,169; Krautheimer 1986, 313-317, fig. 275-277. 27 Orlandos 1965, 159-168; Mango 1986, 92. fig. 122; Schmuck 1991, col. 568-570, fig. 18a-b. 28 Schmuck 1991, col. 355-374. elhalásához, legalábbis az adatok felületes áttekintése alapján. Egy ilyen megközelítést látszik erősíteni egy minden kétségen felül, tényszerűen igaz megfigyelés arról, hogy az építkezések száma a 7-8. században nagymértékben visszaesett, még a birodalmi fővárosban, Konstantinápolyban is. Ugyanakkor azonban az is tény, hogy e kevés építkezés során olyan új térszerkezeti megoldások születtek, amelyek a későbbi évszázadokban a leginkább jellemezték a Bizánci birodalom építészetét. Sőt jelentős részük a birodalom 1453-as összeomlását is túlélte, és máig meghatározza az egyes ortodox/pravoszláv egyházak szakrális művészetét. A válságos évszázadok idején felbukkant újítások közül jelen dolgozatunkban a keresztkupolás térszerkezetet22 kell kiemelnünk. A bizánci építészettörténet egyik „örök” vitája a keresztkupolás térszerkezet kialakulása tárgyában folyó eszmecsere.23 Áttekintése szétfeszítené jelen dolgozatunk kereteit, így csak egy-egy olyan vonatkozást emelnénk ki, amely a magyarországi emlékanyag értelmezését is segítheti. Első helyen arra utalnánk, hogy nézetünk szerint a vita túlságosan is az első ilyen térszerkezetű templom kiderítésének az irányába ment el.24 Miközben csak néhány szakember szokott kitérni a keresztkupolás térszerkezet meghonosodásának a szellemi háttérre.25 Érdekes továbbá arra is felfigyelni, hogy a keresztkupolás térszerkezet kialakulásának a legkorábbi fázisában több olyan templom is épült az Égeikumban, ahol a keresztkupolás térszerkezet - a későbbiekben szokásossá váló, alaprajzában a háromhajós bazilika hosszházához hasonlító tér helyett - kereszt alaprajzú templom terét zárja. A kereszt alaprajzú teret lezáró kupola és a hozzá csatlakozó dongaszár egy-egy olyan térszerkezeti elem, amely miatt a szkripoui Koimézis tész Theotokounak26 valamint a párosi Katapolianinak27 biztos helye van a bizánci építészet jobb összefoglalásaiban. (Csak a lehetséges félreértések elkerülése végett: a szkripoui, illetve párosi templomról, sajátos, mondhatni „átmeneti” térszerkezetük ellenére is bizonyos az, hogy nem bennük keresendő a keresztkupolás térszerkezet legkorábbi példája.28) 22 Schmuck 1991, 355-374. oszlop. 23 E vita egyes pontjait ismerteti: Schmuck 1991, 362-374. oszlop. 24 Schmuck 1991, 362-374, és különösen 365-366. oszlop. 25 Egy ritka kivétel: Metthews 1997, 27-31. 26 A templom számos elemzéséből lásd: Mango 1986, 122, 168,169. ábra; Krautheimer 1986, 313-317, 275-277. ábra. 27 Orlandos 1965, 159-168; Mango 1986, 92, 122. ábra; Schmuck 1991, 568-570. oszlop, 18a-b. ábra. 28 Schmuck 1991, 355-374. oszlop.
