Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerari privind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban...79 acestei observari este trimiterea la clädirile ecleziastice ce urmeazä, desigur, farä sä epuizez exemplele posibile. Dintre clädirile cu plánul de dimensiuni restränse, {in sä amintesc douä monumente importante ale unui sit arheologic: biserica cu plánul cruciform, respectiv baptisteriul cvadrilob, cu plan pätrat din centrul episcopal Iustiniana Prima, construit pe locul satului unde s-а näscut marele impärat, azi cunoscut sub denumirea de Cáriéin Grad15 (Serbia). Iar dintre bisericile cu suprafata mare a planului, amintim in primul ränd о clädire care astäzi nu mai existä nici ea, dar este foarte des citatä: Biserica din Constantinopol cu hramul Sfin(ii Apostoli.16 Biserica sfintitä in 550, conform numeroaselor analize cu aceleasi rezultate, este un monument-cheie ce nu poate fi neglijat, in pofida informatiilor lacunare rämase despre ea. Biserica este imposibil de ocolit datoritä configura|iei sale spa(iale - conständ din navä longitudinalä si transept aranjate in cruce, acoperitä cu cinci cupole -, care bänuim cä a exercitat о puternicä influentä atát asupra arhitecturii bizantine, cat si asupra celei occidentale, de mai tärziu. Istoricii arhitecturii care trateazä problematica au in vedere douä (unii chiar trei17) clädiri ale cäror structurä spatialä imita Biserica Sin{ii Apostoli. Pe una din ele, Biserica Sf. loan din Efes,18 am pomenit-o deja mai sus, acum este important sä subliniem doar faptul cä, la mijlocul secolului al VI-lea, aceastä bisericä a fost acoperitä cu cinci cupole asezate in cruce - probabil, о influentä constantinopolitanä. Iar despre San Marco din Venetia19 vom vorbi in continuare. Imperiul Bizantin a trebuit sä se confrunte la sfärsitul secolului al VI-lea, respectiv la inceputul secolului al VII-lea cu un sir intreg de crize. In urma infrängerilor suferite in räzboaiele de la frontierele de nord si de räsärit, Imperiul a pierdut majoritatea teritoriilor europene si din Orientul Apropiat,20 iar disputa izbucnitä in jurul rolului icoanelor, care a atins si numeroase alte Probleme ale ortodoxiei, a zguduit aproape fatal chiar si curtea imperialä.21 Criza internä si externä ar fi trebuit sä ofere suficiente motive pentru 15 Krautheimer 1986, fig. 262-263,236 В §i C; Mango 1986, fig. 26, 28, 23. Din bibliográfia de specialitate recentä, vezi: Bavant - Ivanisevic 2006, 27 - 40. 16 Krautheimer 1986, fig. 69, 70, 75, 195; Mango 1986, 31, 34, 46; Restle 1989-1990, col. 455-459, fig. 42-43. 17 Conant 1987, 289. 18 Krautheimer 1986, fig. 107-108, 58-59; Mango 1986, fig. 91, 120. 19 Krautheimer 1986, fig. 352-353, 367-370; Mango 1986, fig. 176, 240-241. 20 Ostrogorsky 1965, 83-85, 99-101. 21 Ostrogorsky 1965, 151-186. Az elmondottak alátámasztásául az alábbi egyházi épületekre szeretnénk utalni, a teljességre ez esetben sem törekedve. A kis alapterületű épületek közül egy régészeti lelőhely két fontos emlékére, a nagy császár szülőfalujának helyén felépült Iustiniana Primában, mai nevén Caricin Gradban15 (Szerbia) létesített püspöki központ kereszt alaprajzú templomára, illetve a négyzet alaprajzú tömegbe bevont négykaréjos baptisteriumára szeretnénk emlékeztetni. A nagy alapterületű templomok közül pedig első helyen egy ma már szintén nem létező, mégis sokszor idézett épületet: a konstantinápolyi Szt. Apostolok titulusú templomot16 kell említenünk. Az 550-ben felszentelt Apostolok-templom - számos elemzés egybehangzó eredménye szerint - megkerülhetetlen kulcsemlék, a rá vonatkozó adatok hiányos volta ellenére is. E templom kereszt alakban elrendezett hosszházból és keresztházból álló, öt kupolával fedett térszerkezete ugyanis - joggal sejthetően - igen nagy hatást gyakorolt nemcsak az egykorú bizánci, hanem a későbbi, nyugati egyházi építészetre is. Az adott problematikával foglalkozó építészettörténészek két (sőt egyesek három17) olyan épületet tartanak számon, amelyek térszerkezete az Apostolok-templomot másolta. Egyikükre: az ephezoszi Szt. János-templomra18 fentebb már utaltunk, itt csak annyit emelnénk ki, hogy e templomot a 6. század közepén - feltehetően konstantinápolyi hatásra - öt, kereszt alakban elrendezett kupolával fedték le. A velencei S. Marcóról19 pedig alább fogunk szólni. A Bizánci birodalomnak válságok sorával kellett szembe néznie a 6. század végén, illetve a 7. század elején. Az északi, illetve keleti határok mentén lezajlott vesztes háborúk következtében a birodalom elvesztette európai, illetve közel-keleti területeinek a többségét,20 a szentképek szerepéről kipattant, valójában azonban az ortodoxia számos további kérdését is érintő vita pedig magát a császári udvart is megrendítette, szinte végzetes mértékben.21 A külső és belső válságnak elegendő okot kellett volna szolgáltatnia a szakrális építkezés 15 Krautheimer 1986, 262-263, 236 В és C ábra; Mango 1986,26, 28, 23. ábra. Az új szakirodalomból lásd: Bavant - Ivanisevic 2006, 27-40. 16 Krautheimer 1986, 6970, 75, 195. ábra; Mango 1986, 31, 34, 46; Restle 1989-1990, 455-459. oszlop, 42-43. ábra. 17 Conant 1987, 289. 18 Krautheimer 1986, 107-108, 58-59. ábra; Mango 1986, 91, 120. ábra. 19 Krautheimer 1986, 352-353, 367-370. ábra; Mango 1986, 176, 240-241. ábra. 20 Ostrogorsky 1965, 83-85, 99-101. 21 Ostrogorsky 1965, 151-186.
