Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
78 M.Takács avänd lätimea egalä cu nava longitudinalä. Apoi, deja in arhitectura paleocrestinä avem multiple exemple de reprezentare a formei crucii, de ex. in cazul unor rotonde, prin cele patru apside dispuse in forma unei cruci.11 In final, trebuie sä amintim si de cazul rar, cänd plan ul cruciform este angajat nu in cäte-o clädire, ci in tot complexui arhitectural crestin. Cél mai frumos exemplu pentru acest caz este centrul de pelerinaj de la Qalat Simaan, din Siria.12 Aici, in jurul pilonului ce a servit ca loc al vietii sfäntului care a dat numele intregului complex, Sf. Simion Stälpnicul, in ultimul deceniu al secolului al V-lea au fost construite patru bazilici in forma de cruce. Chiar si aceastä scurtä si incompleta enumerare este suficientä pentru a evidencia faptul cä majoritatea exemplelor cruciforme, din secolele IV-V, se afla pe teritoriul Imperiului Roman Oriental. Frecventa lor in jumätatea orientalä a Imperiului poate nu are doar cauze teologice, cum este cultui crucii ce se extindea treptat in partea elenofonä a Imperiului.13 Avem motive sä vedem in aceastä impärtire specificä si faptul cunoscut, cä partea occidental a Imperiului a intrat in crize tot mai acute, iar in 476 inceteazä a mai exista din punct de vedere juridic. Nici in arhitectura ecleziasticä din secolul al Vl-lea nu a scäzut, dimpotrivä, a crescut cerinta de a reprezenta crucea in plan, respectiv in configuratia spatialä. Si acum, bisericile ce intrupau crucea ín plánul ori in structura spatialä au fost, ín majoritatea lor, ridicate in partea orientalä a Mediteranei, pe teritoriului Imperiului Bizantin. Bogätia materialului bizantin se explicä mai ales prin faptul cä Imperiul a atins primul sáu várf in timpul domniei impäratului Iustinian (527-565). Din punctui nostru de vedere, consideräm fericit faptul cä cel mai mare impärat al perioadei bizantine timpurii sprijinea intens construirea de clädiri sacrale, intr-un mod care uneori depäsea resursele avute la dispozitie.14 In privinta ordinii de märime a bisericilor ce reprezentau crucea in plánul si structura lor spatialä, si in arhitectura acestei perioade s-а pästrat dualitatea specificä, descrisä in contextui secolelor IV-V. Observäm in continuare cä aceste solutii caracterizau unele spatii sacrale mici, cu destinatie specialä, cum ar fi baptisteriile si mausoleele, dar si biserici reprezentative, cu о mare suprafatä a planului. In sprijinul 11 Astfel de exemplu in faza de construire I. a rotundei Anastasis din Ierusalim: Krautheimer 1986, fig. 62, 27(B). 12 Krautheimer 1986, 112, 145-151, fig. 100-107; Mango 1986, fig. 48, 50, 59-62. 13 Dinkier - Dinkler-von Schubert 1991, col. 206-208. 14 Haury (red.) 1964, 5-186. jelzésszerű megjelenítésére, pl. egyes rotundák esetében, a négy, kereszt alakban elhelyezett apszis által.11 Végezetül arról is meg kell emlékezni, hogy egyes ritka esetekben a kereszt alaprajzot nem egy-egy épület, hanem az egész keresztény épületkomplexum vette fel. Ennek a szíriai Qualat Szímaanban felépített zarándokközpont a legszebb példája.12 Itt ugyanis, a névadó szent, Oszlopos Szent Simeon életének teréül szolgáló oszlop körül négy bazilikát építettek fel, kereszt alakban, az 5. század utolsó két évtizedében. Szűkre szabott és ennek következtében hézagos felsorolásunk alapján is nyilvánvaló, hogy a kereszt alaprajzú templomok 4-5. századi példáinak a többsége a néhai Keletrómai birodalom területén található. A keleti birodalomrészben való gyakoriság talán nemcsak teológiai okokkal, a keresztnek a görög nyelvű egyházrészben egyre nagyobb mértékben kibontakozó kultuszával magyarázható.13 Joggal sejthetően annak is lehetett e sajátos megoszlásban szerepe, hogy a nyugati birodalomrész - közismert módon - a 400-as évek elejétől egyre súlyosabb válságba került, majd pedig 476-ban jogilag is megszűnt. A 6. század egyházi építészetében sem csökkent, sőt éppen ellenkezőleg: nőtt a kereszt alaprajzi, illetve térszerkezeti megjelenítése iránti igény. A keresztet alaprajzukban, illetve térszerkezetükben megjelenítő templomok többsége ismét a Mediterráneum keleti felében, a Bizánci birodalom területén épült. A bizánci emlékanyag gazdagsága elsősorban azzal magyarázható, hogy a birodalom, Iustinianus császár (527-565) uralkodásának idején eljutott első csúcsára. Szempontunkból szerencsés körülmény, hogy a korabizánci kor legnagyobb császára igencsak támogatta a szakrális épületek emelését, sokszor a rendelkezésre álló erőforrásokat jelentős mértékben meghaladó módon.14 A 6. század építészetében is megmaradt a keresztet alaprajzukban, illetve térszerkezetükben megjelenítő templomoknak a 4-5. század vonatkozásában már leírt, sajátos, mondhatni nagyságrendi kettőssége. Továbbra is megfigyelhető, hogy keresztet formázó alaprajzzal, illetve belső térrel egyfelől egészen kis, speciális rendeltetésű szakrális terek, így baptisteriumok és mauzóleumok, másfelől viszont nagy alapterületű, reprezentatív templomok épültek. 11 így pl. a jeruzsálemi Anasztazis-rotunda I. építési fázisában: Krautheimer 1986, 62, 27(B) ábra. 12 Krautheimer 1986, 112, 145-151, 100-107. ábra; Mango 1986, 48, 50, 59-62. ábra. 13 Dinkier - Dinkler-von Schubert 1991, 206-208. oszlop. 14 Haury (szerk.) 1964, 5-186.
