Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)

Articles

Considerari privind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... 121 íntámplat ín epoca ulterioará.221 Aceastä tezä se referä cu precádere la Bazinul Carpatic, care si ín perioada cumpenei de milenii a fost о „zonä de contact” a celor douä ramuri ale crestinismului. E bine sä amintim si aici cäteva exemple, prezentate mai sus. Bisericile din Szekszárd si Zselicszen­­tjakab au fost construite cu structura spatialä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc, fund biserici de mänästiri benedictine. Pe de altä parte putem presupune cu justificare cä biserica mänästirii ortodoxé de cälugärite din Veszprémvölgy, si biserica mänästirii din Visegrád, la fel ortodoxä, au fost construite dupä modele central-europene sau din Italia de Nord.222 Aceste exemple sugereazä ideea cä in arhitectura Ungariei Arpadiene, mai ales in perioada din jurul adoptärii crestinismului, nu a existat un principiu de reglementare care sä fi impus unei comunitäti crestine occidentale respectiv orientale aderenta la modele „proprii” de arhitectura bisericeascä. 7. Ar trebui procedat cu maximä prudenjä in cazul interpretärii unor clädiri, efectuatä in baza unor conceptii istorice. In mod special in situajiile in care clädirea incä nu e cunoscutä sau publicatä in mäsurä suficientä, iar pentru evenimentul istoric sau personalitatea care se doreste a fi legatä de clädire nu dispunem decät de surse minime. Exemplu pentru acest pericol este asocierea bisericii cu „plan in cruce greacä inscrisä in pätrat” din Alba Iulia cu episcopul Hierotheos. Mai sus ne-am referit la aspectui reconstituit, deci in mod necesar nesigur al structurii spatiale a bisericii, si la lipsa unor argumente arheologice care sä sprijine ferm datarea in secolul al X-lea. In continuare ne vom opri pe scurt la Hierotheos. Numele acestui cleric bizantin apare doar in cäteva izvoare, si singurul loc unde i se dedicä mai multe date este cronica din secolul al XI-lea a lui Ioannes Skylitzes.223 Scrierea oferä posibilitatea de a arunca о privire intr-o etapä scurtä a unui destin special. Hierotheos a putut sä intre in cronica lui Skylitzes deoarece in jurul anului 950 au fost la Constantinopol a doua si a treia persoanä ín rang din Principatui Ungar, Gyula si Bulcsu, care au fost botezati in curtea imperialá, respectiv li s-а oferit 221 La aceastä constatare trimite, intrucatva indirect, marea personalitate a istoriei arhitecturii europene, Nikolaus Pevsner, pe drept de faimä mondialä, prin faptul cä a considerat arhitectura romanicä apärutä la cumpäna mileniilor I si II drept primul Stil european (adicä vest-european), iar printre precursori comuni aminteste din timpurile precedente atät clädiri bizantine, cát si occidentale: Pevsner 1983, 19-63. 222 Takács (sub tipar). 223 О nouä publicare a sursei date, in greaca originalä si in maghiarä: Moravcsik 1984, 85. Különösképp vonatkozik e tézis a Kárpát-me­dencére, amely az I. és a II. évezred fordulója idején is a kereszténység két ága közötti „kontak­tusövezet” volt. Érdemes itt ismét emlékeztetni néhány, fentebb már részben idézett példára. A szekszárdi és zselicszentjakabi templom kereszt­kupolás térszerkezettel épült meg, egy-egy bencés monostor templomaként. A másik oldalról közelítve viszont az is joggal valószínűsíthető, hogy a veszprémvölgyi ortodox apácamonostor temploma, és a visegrádi, szintén ortodox kolostor temploma közép-európai, illetve észak-itáliai minták szerint épült.222 E példák arra utalnak, hogy az Árpád-kori Magyarország szakrális építészetében, és különösen a keresz­ténység felvétele körüli időkben nem létezett olyan rendező elv, amely egy nyugati, illetve keleti keresztény közösség számára kötelező érvényűvé tette volna a „saját” templomépítési mintákhoz való ragaszkodást. 7. Rendkívül óvatosan kellene bánni egy-egy épületnek történeti koncepciók alapján történő értelmezésénél. Különösen olyan esetekben, amikor maga az épület még kellő mértékben nem ismert vagy közölt, a hozzá kapcsolni kívánt történeti eseményről, illetve személyiségről pedig csak minimális forrásanyag szól. Jól példázza e veszélyt a gyulafehérvári, „négyzetbe írt görög kereszt alaprajzú”-пак meghatározott templom, illetve Hierotheosz püspök összekapcsolása. A templom térszerkezetének rekonstruált, tehát szükségképpen bizonytalan voltára, a 10. századi keltezést alátámasztó régészeti érvek hiányára fentebb már utaltunk. így itt csak Hierotheoszra térnénk ki, röviden. E bizánci klerikus neve csak néhány forrásmunkában szerepel, és az egyetlen hely, ahol kicsit is bővebb adatok szólnak róla Ioannész Szkylitzész 11. században írott krónikája.223 E forrás egy sajátos életút egy rövid szakaszába enged némi betekintést. Hierotheosz annak révén kerülhetett be Szkylitzész króniká­jába, hogy 950 körül Konstantinápolyban járt a Magyar nagyfejedelemség rangban a második, illetve harmadik főembere, Gyula és Bulcsú, akiket a császári udvarban meg is kereszteltek, lletve patrikioszi rangban is részesítették őket. építészettörténet egyik igen nagy alakja, a méltán világhírű Nikolaus Pevsner az által, hogy az I. és II. évezred fordulóján feltűnő romanikát tekinti az első, valóban európai (értsd nyugat-európai) építészeti stílusnak, az ezt megelőző időkből pedig, mintegy közös előzményként bizánci és nyugat-európai épületeket is felvonultat: Pevsner 1983, 19-63. 222 Takács (sajtó alatt). 223 Az adott forráshely új közlése, görög eredetiben és magyar fordításban: Moravcsik 1984, 85.

Next

/
Oldalképek
Tartalom