Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
122 M. Takács rang depatrikios. La íntoarcere Gyula a fost insofit de Hierotheos, care ín prealabil a fost sfintit ca episcop „al Turkiei” (adicä Principatului Ungar) de cätre patriarhul Theophylaktos (953-956). Potrivit lui Skylitzes Hierotheos a desfasurat о activitate misionarä de succes. Este important de subliniat: in izvoarele bizantine nu apare numele asezärii Alba Iulia. Fiind episcop misionar lui Hierotheos nu i s-а desemnat un sediu. Ar fi desigur о idee logicä ca Hierotheos sä fi ales drept centru al activitätii sale de misionar resedinta principelui Gyula. Totodatä fapt e cä plasarea la Alba Iulia a resedintei lui Gyula nu este decät о identificare care are ca singura bazä, din päcate nu lipsitä de probleme, toponimul.224 Ba mai mult, nu putem ocoli aid mentiunea cä ín Marele Principat Ungar din secolul al Xl-lea pót fi identificati mai multi - dupä argumentarea lui Loránd Benkő trei - cäpetenii cu numele Gyula.225 Iar ideea ca Hierotheos in centrul säu de misiune ipotetic de la Alba Iulia sä fi considerat principala sa datorie convertirea populatiei de limbä romänä, nu este decät proiectarea in trecut, incärcatä cu nu putin anacronism, a relatiilor confesionale si etnice din epoca moderná. Evidentiem doar singurul, dar foarte importantul fapt cä in ortodoxie abia la sfársitul Evului Mediu au devenit dominante bisericile „nationale”, ca urmare a extinderii puterii otomane. Or, biserica imperialä bizantinä a functional pänä la desfiintarea sa din 1453 ca cél mai important garant al universalismului bizantin,226 consideränd principala sa indatorire nu intärirea diferitelor constiinte etnice, ci impunerea singurei cäi consideratä corectä a credintei crestine, si prin aceasta - indirect dar palpabil - crearea loialitätii fatä de Imperiul Bizantin. 224 Despre toponimul Gyulafehérvár (Alba Iulia), §i situatia asezärii in jurul anului 1000 vezi: Kiss 1988, 551; Benkő E. 2001,369-371. Despre problema legäturii dintre toponimul Gyulafehérvár si persoanele numite Gyula vezi: Benkő L. 2001, 27-28. Aid trebuie evidenpat cä in istoriografia romänä Alexandru Madgearu a expus argumente demne de luat in considerare in favoarea localizärii misiunii lui Hierotheos pe teritoriul jude|elor actuale Csongrád §i Békés (Ungaria); in opinia lui centrul acestei misiuni trebuie cäutat nu la Alba Iulia, ci mai curänd in zona localitäpi Gyula (romänä: Giula) din Ungaria. Drept completare, pentru ilustrarea nerezolvärii problemei localizärii mentionäm cä dupä о pärere räspänditä in bizantinologia englezä centrul episcopiei lui Hierotheos ar fi fost in Bács (Вас, Särbia): Stephenson 2000,41. Analiza amänuntitä a acestei probleme ar depäsi limitele prezentei lucräri. Dórim sä subliniem aid doar faptul cä la temeiul acestei päreri stä dublul centru al arhiepiscopiei de Bács-Kalocsa, demonstrabil din secolul al XII-lea. 225 Benkő L. 2001,21-26. 226 Obolensky 1999. Hazatérésekor Gyula Hierotheoszt is magával vitte, akit előtte Thephylaktosz konstantinápolyi pátriárka (953-956) „Turkia” (azaz a Magyar nagyfejedelemség) püspökévé szentelt. Szkylitzész szerint Hierotheosz sikeres térítőmunkát végzett. Dolgozatunk szempontjából fontos kiemelni: a bizánci forrásokban Gyulafehérvár neve nem szerepel. Missziós püspökként Hierotheosz számára nem is jelöltek meg székhelyt. Az ugyan egy logikus gondolat, hogy Hierotheosz Gyula fejedelem központját tehette térítőmunkája központjává, viszont az is tény, hogy Gyula székhelyének Gyulafehérvárra helyezése nem több egy olyan azonosításnál, amelynek a helynév az egyetlen, problémáktól sajnos egyáltalán nemmentes alapja.224 Sőt, e ponton nem kerülhetjük meg annak az említését, hogy a 10. századi Magyar nagyfejedelemségben több - Benkő Loránd érvelése szerint három - Gyula nevű főember különíthető el egymástól.225 Az pedig, hogy Hierotheosz az igencsak hipotetikus gyulafehérvári missziós központjában főként a román anyanyelvű lakosság térítését tartotta volna feladatának, az újkori vallási és etnikai viszonyok nem csekély anakronizmussal megterhelt visszavetítése. Egyetlen, de alapvetően fontos tényként arra utalunk, hogy az ortodoxiában csak a középkor végén váltak dominánssá a „nemzeti” egyházak, az oszmán-török terjeszkedés következtében. A bizánci birodalmi egyház ezzel szemben, egészen 1453-as megszűnéséig, a bizánci univerzalizmus legfontosabb letéteményeseként működött,226 és így nem az egyes etnikai tudatok erősítését, hanem a keresztény hit egyetlen helyesnek hitt útjának elfogadását, és ez által - áttételesen, de jól érzékelhetően - a Bizánci birodalom iránti lojalitás kialakítását tartotta fő feladatának. 224 Gyulafehérvár nevéről, 1000 körüli állapotáról lásd: Kiss 1988, 551; Benkő E. 2001, 369-371. A Gyulafehérvár helynév és a Gyulák összekötésének a problémájáról lásd: Benkő L. 2001, 27-28. Itt kell kiemelni, hogy a román tudományosságban Alexandru Madgearu sorolt fel igencsak megfontolandó érveket amellett, hogy a Hierotheoszmisszió első sorban a Tiszántúl középső harmadának a déli részén, azaz a mai Csongrád megye keleti felében illetve Békés megye területén folyhatott, és központját sem a dél-erdélyi Gyulafehérvár, hanem a tiszántúli Gyula (rom.: Giula) határában kellene keresni: Madgearu 2008, 126-130. Csak sajátos adalékként, és a lokalizálás megoldatlanságát szemléltetendő utalunk arra, hogy egy, az angol bizantinológiában elterjedt vélemény szerint Hierotheosz püspökségének a központja Bácsban (Вас, Szerbia) lett volna: Stephenson 2000, 41. Dolgozatunk kereteit szétfeszítené e felvetés részletes elemzése. Itt csak annyit emelnénk ki, hogy alapjául a Bács-kalocsai érsekség 12. századtól bizonyítható kétközpontú volta szolgált. 225 Benkő L. 2001,21-26. 226 Obolensky 1999.
