Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
120 M.Takács 4. ín viitoarea publicatie stiin|ificä, mai amplä, - dincolo de prezentarea cät mai detaliatä a fragmentelor de zid utilizabile pentru precizarea planimetriei - ar trebui dedicatä atentie märitä datärii fundatiilor iesite la luminä, precum si fazelor de construire - desigur numai dacä acestea pot fi deosebite sau identificate. Ar trebui sä fie un principiu fundamental ideea cä о datare arheologicä poate fi sigurä doar dacä se deduce din vestigiile gäsite. Respectiv, in cazul concret- si nu numai, ba poate nici nu in primul ränd trimitänd la specialistul care a redezvelit biserica- numai atunci meritä sä ne apucäm de о interpretare istoricä referitoare la mijlocul sau a doua jumätate a secolului al X-lea dacä aceastä datare este sustinutä de argumente arheologice serioase. Dintre säpäturile de biserici prezentate, disputa din jurul fundatiei de bisericä (PI. 6/1) din piata catedralei baroce din Székesfehérvár poate oferi un exemplu bun pentru a ilustra consecin^ele situatiei in care ne fondäm datarea pe considerente istorice si nu pe argumente arheologice. Si in acest caz interpretarea istoricä - adicä posibilitatea sä fi apärut fundatiile céléi mai vechi biserici din Székesfehérvár, construite incä in timpul principelui Géza - s-а dovedit a fi mai puternicä intr-o primä fazä, decät admiterea cä fundatia descoperitä nu se poate data cu exactitate. Au trebuit sä treacä multi ani pänä cänd adevärata semnificatie a bisericii tri- sau cvadrilobate sä poatä fi recunoscutä. 5. Baza de date realizatä in cadrul prezentei lucräri - dincolo de demonstrarea prin numeroase exemple a prezentei unei strädanii de a reprezenta crucea in plan si in structurä spatialä - poate avea si rostul de a sublinia un fapt evident: bisericile cvadrilobate, cele cu plan in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc, si cele cu plan in cruce, pot fi amplu documentate nu doar in Bizant si zonele sale limitrofe, ci sporadic si in Europa de Vest si Centralä, precum si - ceea ce e poate si mai important - in Italia, ce poate fi consideratä о zonä de contact. Din acest motiv nu e corect sä definim dorinta reprezentärii crucii in plan ca о caracteristicä arhitecturalä exclusiv bizantinä. Ar trebui sä se dedice acestui punct de vedere о atentie mai mare si pe parcursul analizärii bisericii redescoperite in 2011 de la Alba Iulia. 6. Este in general adevärat, dincolo de tema reprezentärii crucii in plan si in structura spatialä, cä arhitectura crestinismului oriental si Occidental incä nu s-au separat la cumpäna mileniilor I si II in mäsura in care acest lucru s-a alaprajz pontosítására felhasználható falmaradványok minél alaposabb bemutatásán túl - fokozott figyelmet kellene fordítani a feltárt épületalapok keltezésére, valamint az egyes építési fázisokra- természetesen csak akkor, ha ilyeneket el lehet különíteni. Alapelvként kellene szem előtt tartani, hogy a régészeti keltezés akkor megbízható, ha magukból a feltárt leletekből következik. Vagyis, a konkrét esetben - és nem csupán sőt talán nem is elsősorban a templomot újra feltáró szakemberre utalva - egy a 10. század közepére, második felére utaló történeti interpretációba csak akkor érdemes belefogni, ha a 10. századi keltezést komoly régészeti érvek támasztják alá. Az adattárunkban ismertetett templomfeltárások közül a székesfehérvári barokk székesegyház előtti téren kibontott templomalap (6.1.1.) értelmezése körüli vita szolgáltathat jó példát arra, milyen problémákat eredményez az, ha régészeti érvek helyett történeti megfontolásokra alapozzuk keltezésünket. Ez esetben is a történeti interpretáció- azaz annak a lehetősége, hogy Székesfehérvár legrégibb, még Géza nagyfejedelem korában épült templom alapjai kerültek elő - a közlés első fázisában jóval erősebbnek bizonyult annak a belátásánál, hogy a feltárt épületalap nem keltezhető pontosan. így hosszú éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy a székesfehérvári háromvagy négykaréjos templom valódi jelentőségét fel lehessen ismerni. 5. A dolgozatunkban összeállított adattárnak - a kereszt alaprajzi, illetve térszerkezeti megjelenítésére irányuló törekvés meglétének a nagyszámú példával történő alátámasztásán túl- talán még az lehet a haszna, hogy ráirányítja a figyelmet egy nyilvánvaló tényre. Arra tehát, hogy a négykaréjos, keresztkupolás, illetve keresztalaprajzú templomok nemcsak Bizáncban és peremterületein dokumentálhatók széles körben, hanem szórványosan Nyugat- és Közép-Európában, valamint - ami talán még fontosabb - az érintkezési övezetnek minősíthető Itáliában is. Ezért nem helyes a kereszt alaprajzi megjelenítése iránti törekvést pusztán bizánci építészeti sajátságként meghatározni. Érdemes lenne e szempontra a jelenleginél nagyobb mértékben figyelni a 2011-ben újra feltárt, gyulafehérvári templom értékelése során is. 6. A kereszt alaprajzi illetve térszerkezeti megjelenítésén túl általánosságban is igaz, hogy a keleti és nyugati kereszténység építészete még nem vált szét egymástól oly mértékben az 1. és II. évezred fordulóján, mint az újkorban.221 221 Erre a megállapításra mintegy áttételesen utal az európai
