Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
118 M. Takács argumentat - deoarece eventuala datare mai tárzie a fundatiilor de piloane ar zgudui din fundamente posibilitatea reconstituirii cupolei deasupra lor, respectiv a celor patru bolti cilindrice scurte. 2. Doar confirmarea datarii timpurii a fundatiilor de piloane incä nu poate rezolva in sine judecarea diferitelor posibilitati de reconstituire. Chiar daca in baza documentatiei arheologice se poate demonstra fara echivoc existenta din Evul Mediu timpuriu a celor patru fundatii de piloane, rämäne ín continuare de meditat asupra intrebärii: oare biserica cu о singurä navä si cupola ori structura spatialä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc pare mai plauzibilä? Meritä sä accentuäm: ambele structuri spatiale au exemple verosimile respectiv sigure pe térítődül Ungariei secolului al XI-lea. Intr-o lucrare de sintezä a noasträ, scrisä recent, aflatä sub tipar, am argumentat detaliat opinia cä biserica benedictinä din Kána, azi sectorul XI al Budapestei, a fost realizatä ca о biserica cu о singurä navä, unde deasupra navei longitudinale se afla si о cupolä.212 Este foarte greu sä gäsim - din cauza simplitätii clädirii - prototipurile bisericii din Kána. Dacä reconstituirea noasträ este corectä, cupola presupusä inrudeste mica constructe- repetám, biserica unei mänästiri benedictine- cu arhitectura Balcanilor din secolele IX-XI. Trecänd la cealaltä structurä spatialä, am amintit si in prezenta sintezä argumentele in baza cärora se poate afirma cä bisericile mänästirilor din Szekszärd respectiv Zselicszentjakab (PL 6/5,6) au fost construite in secolul al XI-lea cu sistem planimetric in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. Sintetizänd ideile precedente: structura spatialä a bisericii din Zselicszentjakab, avänd navä longitudinalä de forma unui dreptunghi, ar putea fi conexatä mai degrabä Balcanilor, iar biserica din Szekszärd, cu spatiu central de formä dreptunghiularä ar proveni mai curänd dintr-una din regiunile Italiei. Pe baza acestor douä analogii si in cazul bisericii din fata catedralei Sf. Mihail din Alba Iulia trebuie sä contäm accentuat cu prezenta influentei arhitecturii din Italia. Din cauza faptului cä - sä repetám de drágul emfazei mai mari - la analiza bisericilor cu plan aproape pätrat si ín cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc meritä sä acordäm atentie sporitä diferitelor regiuni din Italia. Deoarece, pe cänd in inventarul foarte bogát de clädiri medieval-timpurii din Balcani, biserica construitä cu navä cu plan pätrat inträ mai mult in categoria exceptiilor, (PL 411-2,5,6) in Italia e alapjaiban rengetné meg a föléjük szerkesztett kupola, illetve négy rövid dongaboltozat rekonstrukciójának a lehetőségét. 2. A pilléralapok korai keltezésének az igazolása viszont önmagában még nem oldhatja meg a rekonstrukció különböző lehetőségeinek a megítélését. Hiszen még abban az esetben is érdemes lesz majd mérlegelni, vajon az egyhajós, kupolával is rendelkező templom, vagy a keresztkupolás térszerkezet tűnik-e valószínűbbnek, ha a közlésre váró dokumentáció alapján a négy pilléralap koraközépkori létezése minden kétség felett igazolható. Érdemes kiemelni: mindkét térszerkezetnek vannak valószínű, illetve biztos példái all. századi Magyarország területén. Egy, a közelmúltban írott, és jelenleg nyomtatásban levő, összefoglaló munkánkban részletesen érveltünk amellett, hogy a Budapest XI. kerületi, kánai bencés monostor temploma a 11. században olyan egyhajós templomként épült, amelynek hosszháza felett kupola is emelkedett.212 A kánai templom előképeit - az épület egyszerűsége következtében - igen nehéz meglelni. Ha rekonstrukciónk helyes, a feltételezett kupola a kis épületet - ismételjük meg: egy bencés monostor templomát - a Balkán 9-11. századi építészetével rokonítja. Áttérve a másik térszerkezetre, jelen áttekintésünkben is szóltunk azokról az érvekről, amelyek alapján kimondható: a szekszárdi, illetve zselicszentjakabi bencés monostor temploma (6. t. 5,6.) all. században keresztkupolás térszerkezettel épült meg. E ponton csak annyit emelnénk ki ismét a fentebb már elmondottakból, hogy a hossznégyszög alakú hosszházzal rendelkező zselicszentjakabi templom térszerkezete inkább a Balkánról, a négyzet alaprajzú centrális térrel rendelkező szekszárdi templom pedig inkább a korabeli Itália valamelyik régiójából vezethető le. E két párhuzam alapján a gyulafehérvári Szt. Mihály-székesegyház előtt feltárt templom esetében is hangsúlyosan kell számolni az itáliai építészet hatásával. Annak következtében, hogy - ismételjük meg a nagyobb nyomaték kedvéért még egyszer - négyzethez közelítő alaprajzú, keresztkupolás templomok értékelése során hangsúlyosan érdemes figyelni a különböző itáliai régiókra. Míg ugyanis a Balkán-félsziget igen gazdag, koraközépkori emlékanyagában a négyzet alaprajzú hosszházzal megépített keresztkupolás templom inkább a kivétel kategóriájába tartozik, (4. t. 1-2, 5, 6.) Itáliában éppen fordítva, a keresztkupolás térszerkezet esetében kifejezetten gyakori a négyzethez közelítő alaprajz. (4. t. 10-12.) Az 212 Takács (sub tipar 2) 212 Takács (sajtó alatt 2)
