Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerari privind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... 109 mijloc a fost facut de cätre Sándor Tóth. E drept, cu о formulare, care parcä ar dori sä ascundä aceastä descoperire.179 Nesiguranta poate proveni din faptul cä cercetätorii din Ungaria incä nu au reflectat asupra unor analogii din Europa de Sud-Est. Concret asupra faptului cä in arhitectura din secolele IX-XII din Peninsula Balcanicä s-a bucurat de räspändire generalä un tip de bisericä cu structurä spatialä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc, caracterizat de cätre Oskar Wulff cu un termen foarte potrivit: semibazilicä.'so Nava longitudinalä a bisericilor de acest tip are planul dreptunghiular alungit, iar destul de frecvent nici chiar impärtirea piloanelor ce sustin arcadele nu trimite univoc la planul in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. Putem crede cu indreptätire cä bisericä mänästirii benedictine din Zselicszentjakab este cel mai frumos exemplu din Ungaria al acestui tip. Un aspect caracteristic al cercetärii in Ungaria a sistemului planimetric meiffionat este dat de faptul cä, in timp ce la cele douä exemple care pot fi conexate acestui tip, determinarea structurii spatiale a fost primitä cu multä prudentä, in centrul atenfiei a stat о bisericä, pästratä in prea putine fragmente, la care in final existenta structurii men^ionate s-а putut infirma. Pe baza desenelor de reconstituire ale lui Ferenc Erdei si Ferenc Levárdy s-а räspändit in anii 1970 ideea cä bisericä din Feldebrő, in prima sa fazä de construire ar fi avut structurä spatialä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc.181 Desenele lor s-au intipärit profund in constiinta specialistilor ba si in cea a publicului larg, interesat de arhitecturä. Abia la sfirsitul anilor 1990 a apärut studiul lui Sándor Tóth, in care cu formulärile sale specifice, poate putin complicate, a atras atentia specialistilor asupra unui fapt:182 in baza arcadelor pästrate in zidirea barocä, inchiderea superioarä a bisericii nr. 1 nu se poate reconstitui cu patru bolti cilindrice aranjate cruciform. Aceste arce duc la concluzia cä prima bisericä din Feldebrő avea structurä bazilicalä, cu tavan plat. Importanta constatärii lui Sándor Tóth a devenit evidentä abia dupä publicarea sectiunilor de reconstituire ale lui Gergely Búzás, din päcate accesibilä deocamdatä 179 Tóth 2001, 342-344: „Astfel se circumscriu contururile unei solutii pronuntat centrale - sau, cum s-а sugerat, de tip bizantin: segmentul apusean poate fi privit ca un nartex, iar cele patru mai adänci ca structuri destinate purtärii de cupole, in mijlocul unui interior cu nouä spatii, in carepärtile ceformeazä crucea joacä un rol accentuat, iar cele de colt un rol secundar.” 180 Wulff 1914, 389-390. 181 Erdei 1975,197, fig. 1, 2; Levárdy 1976, 148, fig. 2. 182 Tóth 2001a, 233, 260, nota 32. Igaz, olyan megfogalmazással, amely e felismerést mintegy elrejteni igyekszik.179 A bizonytalanság talán abból következik, hogy a magyar kutatás még nem figyelt fel kellő mértékben egyes délkelet-európai párhuzamok fontosságára. Konkrétan arra, hogy a Balkán-félsziget 9-12. századi építészetében általános elterjedtségnek örvendett egy olyan keresztkupolás térszerkezetű templomtípus, amelyet Oskar Wulff, rendkívül találóan, félbazilikaként jellemzett.180 Az ilyen templomoknak hossznégyszög alaprajzú a hosszháza, sőt elég gyakori, hogy még az árkádokat tartó tárnok kiosztása sem utal egyértelműen a keresztkupolás térszerkezetre. A zselicszentjakabi bencés monostor temploma - joggal sejthetően- e térszerkezeti típus legszebb magyarországi példája. A keresztkupolás térszerkezet magyarországi kutatásának a jellegzetessége, hogy- miközben a két valóban idekapcsolható példánál az adott térszerkezet meghatározása igencsak óvatos fogadtatásban részesült - egy olyan, szintén csak csekély maradványaiban megmaradt templom került előtérbe, ahol a keresztkupolás térszerkezet létezését végül meg lehetett cáfolni. Erdei Ferenc és Levárdy Ferenc rekonstrukciós rajzai nyomán terjedt el az 1970-es évek második felében az a nézet, hogy a feldebrői templom 1. építési fázisában keresztkupolás térszerkezettel épült volna meg.181 Rajzaik mélyen beívódtak a szakemberek, sőt az építészet iránt érdeklődő, szélesebb közönség tudatába is. Csak az 1990-es évek végén jelent meg Tóth Sándor azon tanulmánya, amelyben a maga sajátos, talán kicsit bonyolult fogalmazásával felhívta egy tényre a szakközönség figyelmét.182 Arra nevezetesen, hogy a feldebrői 1. templom felső lezárása, a barokk falazatban megmaradt árkádívek alapján, nem rekonstruálható négy, kereszt alakban elrendezett dongaszárral. Az arkatúra ívei arra utalnak, hogy a feldebrői 1. templom bazilikális térszerkezetű volt, síkfödémmel. Tóth Sándor megállapításának fontossága csak Búzás Gergely rekonstrukciós metszetrajzainak a közzé tétele nyomán vált nyilvánvalóvá, sajnos egyelőre 179 Tóth 2001, 342-344: „így kifejezetten centrális - vagy ahogyan már jelezték, bizáncias6 - megoldás körvonalai rajzolódnak ki: a nyugati szakasz narthexnek tekinthető, a négy mélyebb pedig kupolahordozásra szánt műnek, olyan kilencosztású belső közepén, amelynek kereszt alakban csatlakozó részei kiemelt, sarokterei pedig alárendelt szerepet játszottak.” 180 Wulff 1914, 389-390. 181 Erdei 1975, 197, 1, 2. ábra; Levárdy 1976, 148, 2. ábra. 182 Tóth S. 2001a, 233. és 260, 32. jegyz.
