Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
по М.Takács mai mult pentru specialisti.183 Pentru mulfi, biserica 1 din Feldebrő continuä sä fie cel mai frumos exemplu din Ungaria al structurii spatiale in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. Posibilitatea existentei in epoca Arpadianä a sistemului planimetric in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc s-а mai pus in cazul cercetärilor arheologice ale bisericilor din Gyöngyöspata184 si Monostorpályi.185 !n ambele cazuri insä identificarea e nesigurä, avem prea putine resturi de zid pentru a trage asemenea concluzii. Adäugäm doar о singurä remarcä in acest sens, care insä este caracteristicä: Zoltán Rácz, care s-а sträduit sä interpreteze fundatiile dezvelite la Monostorpályi a reusit sä reconstituie biserica veche atät cu structurä spatialä bazilicalä cät si cu una in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. Subliniind in mod special cä lucrärile ulterioare care au deranjat fundatiile navei longitudinale fac din päcate imposibilä rezolvarea problemei.186 Pe längä tipul de bisericä cu patru lobi respectiv in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc cel de-al treilea tip la care se poate surprinde nevoia reprezentärii crucii ín plan - si in Ungaria Arpadianä - a fost biserica cu plan in cruce. (Pi 6/2-4.) Timp indelungat pärea cä cercetarea tipului de bisericä cu plan in cruce nu are relevantä in contextui istoriei arhitecturii romanice din Ungaria, deoarece pänä nu demult a doua fazä de constructe a bisericii benedictine din Celldömölk a fost singura clädire ecleziasticä la care se putea presupune existenta acestui tip de plan.187 (Pl. 6/2) Ba mai mult, dezvelirea in anii 1950 a fundatiilor bisericii ruinate din Celldömölk a dus la rezultatul final, conform cáruia, la treimea de räsärit a navei longitudinale a bisericii, construitä cu navä longitudinalä neimpärtitä si о singurä absidä rotundä poate deja ín secolul al XI-lea, doar mai tärziu, eventual in secolul al XIH-lea au adäugat о incäpere mai micä, cu plan pätrat. Astfel realizänd doar ulterior о clädire cu plan in cruce. Insä mai recent au apärut de pe teritoriul Ungariei Arpadiane stiri privind descoperirea a cel putin douä biserici,188 care totusi stau märturie pentru realizarea interesului pentru planul in 183 Tóth - Búzás 2001, 65, fig. 8. 184 Szabó 1985, 5-76. 185 Rácz 1982, 69-77. 186 Rácz 1982, 69-77. 187 Publicarea planului ce reprezintá faza a doua de construire a bisericii: Kozák 1989-1990, 319, fig. 2. 188 MRT, 11, 515, fig. 27; Jankovic 2007, 150, fig. 166/5. inkább még csak a szakközönség számára.183 Széles körben a feldebrői templom 1. fázisa még mindig a keresztkupolás térszerkezet legszebb magyarországi példájának számít. A felsorolt templomokon kívül még a gyöngyöspatai184 és a monostorpályi185 templomfeltárás esetében merült fel a keresztkupolás térszerkezet Árpád-kori meglétének a lehetősége. Mindkét esetben az azonosítás sajnos bizonytalan, mert túl kevés falszakasz állt rendelkezésre egy ilyen következtetés levonásához. Egyetlen, de jellemző adalékként arra utalunk, hogy a Monostorpályiban feltárt falalapozásokat értelmezni igyekvő Rácz Zoltán az egykor álló templomot bazilikális és keresztkupolás térszerkezettel is rekonstruálni tudta. Külön kiemelve, hogy a hosszház falalapjait megbolygató későbbi építkezések az adott kérdés eldöntését sajnos lehetetlenné teszik.186 A négykaréjos, illetve a keresztkupolás templomtípus mellett az Árpád-kori Magyarországon is a kereszt alaprajzú templom volt a harmadik templomtípus, amelynél tetten érhető a kereszt alaprajzi megjelenítése iránti igény. (6. t. 2-4.) Hosszú időn át úgy tűnt: a kereszt alaprajzú templomtípus kutatásának a magyarországi román-kori építészet története szempontjából nincs relevanciája, hiszen a celldömölki egykori bencés templom 2. építési fázisa volt a közelmúltig az egyetlen olyan szakrális épület, amelynél az adott alaprajzi típus egykori meglétének a kérdése felvethető.187 (6. t. 2.) Ráadásul a celldömölki romtemplom alapjainak az 1950-es években kivitelezett kibontása azt a végeredményt hozta, hogy az osztatlan hosszházzal és egyetlen kerek apszissal már talán all. században megépült templom hosszházának keleti harmadához csak később, talán a 13. században építettek hozzá egy-egy kisebb, négyzet alaprajzú helyiséget, így csak mintegy utólag hozva létre egy kereszt alaprajzú épületet. A közelmúltban azonban az Árpád-kori Magyarország területéről legalább két olyan további templomfeltárásról is jelentek meg adatok,188 amelyek a kereszt alaprajz iránti igény megvalósulását mégis tanúsítják. Az alább bemutatandó, több-kevesebb biztonsággal kereszt alaprajzúnak minősíthető 183 Tóth - Búzás 2001, 65, 8. ábra. 184 Szabó 1985, 5-76. 185 Rácz 1982, 69-77. 186 Rácz 1982, 69-77. 187 A templom 2. építési fázisát szemléltető alaprajz közlése: Kozák 1989-1990, 319, 2. ábra. 188 MRT, 11, 515, 27. ábra; Jankovic 2007, 150, 166. ábra 5.
