Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerariprivind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... 105 secolele XI-XVI le vom intelege cu exactitudine, daca le cercetam in contextui Ungariei. Bisericile ale cäror analizä urmeazä au fost toate construite - cu eventual о exceptie- in secolele XI-XII, astfei cadrul in care se va efectua analiza de istorie arhitecturalä trebuie sä fie Ungaria Arpadianä. Singura exceptie - a cärei valabilitate este deocamdatä indoielnicä - poate fl о fundatie de bisericä din Alba Iulia (din päcate incä incomplet publicatä), deoarece cercetätoarea ei, Daniela Marcu Istrate о dateazä in secolul al X-lea. Dacä determinarea dänsei este corectä, bisericä trebuie interpretata in cadrul Principatului Ungar. Deoarece Hierotheos - care conform interpretärii amintite - a ridicat bisericä din Alba Iulia, a sosit pe la jumätatea anilor 950 in suita lui Gyula - a doua persoanä in rang al Marelui Principat Ungar - in teritoriul dominat de acesta, cu scopul de a organiza episcopia din „Turkia”, adicä Ungaria, si sä-i fie primul episcop.163 Cercetätorii care au analizat arhitectura ecleziasticä a Ungariei Arpadiene n-au observat timp indelungat cä in aceastä epocä se poate evidentia intentia reprezentärii crucii in plan si/ sau in structura spatialä in fondul arhitectural al Ungariei Arpadiane - in mod identic cu Peninsula Balcanica respectiv cu Europa Occidentalä si Centralä. Exigenta reprezentärii crucii se poate identifica ín cazul a trei tipuri planimetrice ori de configurate spatialä. Aceste structuri spatiale- in mod identic cu analogiile din sträinätate - sunt deja amintitele biserici cu plan triconc si tetraconc, bisericä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc, precum si clädirile cu plan cruciform. Dintre cele trei tipuri de structurä spatialä cel cu plan tetraconc e cél mai cunoscut, gratie unui studiu din 2012 al lui Béla Zsolt Szakács.164 Prin acest studiu a devenit usor interpretabil un grup de monumente a cäror particularitate nu a fost descoperitä de cercetätorii mai vechi, deoarece acestia au indus bisericile in cauzä in grupul rotondelor.165 La acest punct poate nu e inutil sä repetám: diferenta dintre cele douä tipuri de clädire poate fi surprinsä in planul spatiului central: spatiul central al rotondelor cu patru abside (de ex. cea din Odorheiu Secuiesc) este rotund, 163 Moravcsik 1984, 85. 164 Szakács 2012, 7-34. 165 Gervers-Molnár 1972, 58. „Bisericile cvadrilobate nu intra striet in categoria rotondelor, insä din cauza planului lor central si a dimensiunii reduse cercetätorii mai vechi le claseazä in acelasi grup (...) In aceste biserici cu plan central unui spatiu central pätrat se aläturä pe cele patru laturi cäte-un lob cu arc de cerc.” Az alább elemzésre kerülő templomok- egyetlen esetleges kivétellel - mind a 11-13. században épültek, így az Árpád-kori Magyarország kell jelentse a kereteket, amelyben az építészettörténeti elemzés végzendő. Az egyetlen- igencsak kétséges érvényű - kivételt egy közelmúltban feltárt, és sajnos még kellőképp nem közölt gyulafehérvári (Álba Iulia, Rom.) templomalap jelentheti, mert azt feltárója, Daniela Marcu Istrate, sajtóértesülések szerint a 10. századra keltezi. Ha meghatározása helytálló, e templomot a Magyar Nagyfejedelemség keretei között kell értelmezni. Hiszen Hierotheosz - aki a hivatkozott értelmezés szerint - a gyulafehérvári templomot felépítette, a 950-es évek közepén, Gyulának, a Magyar Nagyfejedelemség rangban második emberének kíséretében jött az általa uralt területre, hogy a „turkiai”, azaz magyarországi püspökséget megszervezze, és első püspöke legyen.163 Az Árpád-kori Magyarország szakrális építészetét elemző kutatók hosszú időn át nem figyeltek fel arra, hogy e korszakban igenis kimutatható a kereszt alaprajzi és/vagy térszerkezeti megjelenítése iránti igény. Az Árpád-kori Magyarország emlékanyagában - a Balkán-félszigettel, illetve Nyugat- és Közép-Európával azonos módon - három alaprajzi típus és/vagy térszerkezet esetében vethető fel a kereszt megjelenítése iránti igény. E térszerkezetek - a külföldi párhuzamokkal azonos módon - a már hivatkozott három- illetve négykaréjos templom, a keresztkupolás templom, valamint a kereszt alaprajzú épületek. A három térszerkezeti típus közül a négykaréjos a legjobban ismert, Szakács Béla Zsolt egy 2012-es tanulmányának köszönhetően.164 E tanulmány egy olyan emlékcsoportot tett könnyen értelmezhetővé, amelynek önállóságát a korábbi kutatás nem ismerte fel, mert besorolta a négykaréjos templomokat a rotundák közé.165 E ponton talán nem felesleges megismételni: a két épülettípus közötti eltérés a központi tér alaprajzában fogható meg: a négy apszissal rendelkező rotundák (pl. a székelyudvarhelyi) központi tere kerek, a négykaréjos templomoké (pl. Pápóc, Ják, Haraszt (Hrast nad Hornadom, Szlov.)) 163 Moravcsik 1984, 85. 164 Szakács 2012, 7-34. 165 Gervers-Molnár 1972,58: „A négykaréjos templomok nem tartoznak szorosan a rotundák közé, de centrális alaprajzuk és kicsinységük miatt a korábbi kutatók azonos csoportba sorolták őket. (...) Ezekben a centrális templomokban egy négyszögletes középtérhez négy oldalon egy-egy köríves karéj csatlakozik.”
