Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
106 M.Takács insä cel al bisericilor cvadrilobate - de ex. Pápóc, Ják, Haraszt (Hrast nad Hornadom, Slovacia) - are plan pätrat. Sinteza lui Béla Zsolt Szakács face inutilä prezentarea amänuntitä a bisericilor cu plan tetraconc din Ungaria Arpadianä. Am sublinia doar cäteva date care sunt importante din perspectiva lucrärii noastre.166 Dupä Béla Zsolt Szakács in Bazinul Carpatic eventualitatea structurii spatiale cvadrilobate apare in cazul a 13 biserici. Dinire acestea ínsá doar sasé sunt cele la care se poate demonstra aceastá structurá, iar construcfia se poate data cu sigurantá ín Evul Mediu. ín baza acestor sasé exemple este vorba de un tip agreat, care a fost cél mai cunoscut in Transdanubia, unde au fost ridicate patru asemenea capele la Béresé, Ják, Pápóc precum si la Székesfehérvár. Celelalte exemple: una in partea de est a Slovaciei, la Haraszt (Slovacia) respectiv la Gurasada (in Románia). Bisericile enumerate pot fi datate, cu grad de sigurantá mai micá sau mai maré, ín secolele XII-XIII. (Doar pentru evitarea unor confuzii posibile: cercetarea recentá a adus argumente solide cá bisericile cvadrilobate de la Gheorgheni/Gyergyószentmiklós si Sánzieni/ Kézdiszentlélek nu pót fi mai timpurii decát secolul al XVI-lea167). Judecánd ín baza capelelor din Pápóc si Ják caracteristica grupului transdanubian a bisericilor cvadrilobate putea fi, dincolo de planimetrie, structura spatialá cu douá niveluri si bogata articulare a suprafetelor zidurilor. Deoarece pentru majoritatea istoricilor de arhitecturá maghiari importanta structurii spatiale cvadrilobe a devenit evidentä abia dupä о descoperire din Székesfehérvár, trebuie sä vorbim putin mai amplu despre ruinele bisericii dezvelite aid. La Székesfehérvár, in piata din fata catedralei baroce, s-au gásit ín 1971, cu ocazia asezárii unor cabluri, resturi de ziduri medievale. (Pl. 6/1) De la Alán Kralovánszky, conducátorul sápáturilor de salvare, provine fixarea cronologicá ín epoca principelui Géza, identificarea hramului Sf. Petru si Pavel, respectiv reconstituirea planului si a structurii spatiale.168 Se poate constata insä, cä toate aceste elemente se sprijinä pe suprainterpretarea fragmentelor de fundatie, pe definirea ca bisericä funerarä a marelui principe Géza. Astfel analiza lui Alán Kralovánszky trebuie tratatä ca о ipotezä de lucru ce se cere controlatä. Dificultätile ce se ridicä in faja acestei reconstituiri a ruinelor din piata catedralei baroce din Székesfehérvár sunt cel mai bine ilustrate prin enumerarea resturilor 166 Szakács 2012, 18-19. 167 Szakács 2012, 16-17. Mai vezi: Sófalvi 2012, 34-42. 168 Kralovánszky 1983, 73-84; Kralovánszky 1984,111-123. viszont négyzet alaprajzú. Szakács Béla Zsolt összefoglalása feleslegessé teszi az Árpád-kori Magyarország területén épült, négykaréjos templomok részletes ismertetését. Csak néhány olyan adatot emelnénk ki, amelyek dolgozatunk témája miatt bírnak jelentőséggel.166 Szakács Béla Zsolt áttekintése szerint a Kárpát-medencében tizenhárom templom esetében merült fel a négykaréjos térszerkezet lehetősége. Ezek közül azonban csak hat olyan van, amelynél e térszerkezet igazolható, és az építés is megbízhatóan a középkorra keltezhető. E hat példa alapján kedvelt épülettípusról van szó, amely a Dunántúlon volt a legismertebb, ahol négy ilyen kápolna épült: Béresén, Jákon, Pápócon valamint Székesfehérváron. Egy-egy további példa pedig a Felvidék keleti részén, illetve Dél-Erdélyben áll Haraszton (Szlov.), illetve Guraszádán (Rom.). A felsorolt templomok a 12-13. századra keltezhetők, kisebb-nagyobb biztonsággal. (Csak a lehetséges félreértések elkerülése végett: az újabb kutatás megbízható érveket hozott fel amellett, hogy a gyergyószentmiklósi és a kézdiszentléleki négykaréjos templom nem lehet korábbi a 16. századnál.167) A pápóci és jáki kápolna alapján ítélve, a négykaréjos templomok dunántúli csoportjának jellegzetessége lehetett, az alaprajzi felépítményen túl a kétemeletes térszerkezet és a gazdag faltagolás. Mivel a magyar építészettörténészek többsége számára a négykaréjos térszerkezet fontossága csak egy székesfehérvári feltárás nyomán vált nyilvánvalóvá, az itt feltárt templommaradványról kicsit részletesebben is szólni kell. Székesfehérvárott, a barokk székesegyház előtti téren, 1971-ben, kábelfektetés közben kerültek elő középkori falrészletek. (6. t. 1.) A leletmentést Kralovánszky Alán irányította. Tőle származik a feltárt templomalap Géza-kori keltezése, Szt. Péter és Pál templomként való azonosítása, illetve alaprajzi és térszerkezeti rekonstrukciója is.168 Sajnos megállapítható, hogy az értelmezés összes felsorolt eleme a feltárt alapfal-részletek túlinterpretációján, a Géza nagyfejedelem sírtemplomaként történt meghatározásának a kifejtésén alapult, így Kralovánszky Alán elemzését egy ellenőrzésre váró munkahipotézisként kell kezelni. A székesfehérvári barokk székesegyház előtti téren kibontott épületmaradvány rekonstrukciója elé tornyosuló nehézségeket az szemlélteti legjobban, ha felsoroljuk a feltárt alapfal-részleteket. A 166 Szakács 2012, 18-19. 167 Szakács 2012, 16-17. Lásd még: Sófalvi 2012, 34-42. 168 Kralovánszky 1983,73-84; Kralovánszky 1984,111-123.
