Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
104 M. Takács prototipurile bizantine, ci serveau si ca punct de pornire de sine stätätor. Amintim doar de drágul completitudinii cä dorinta de infatisare in plan si structurä spatialá a crucii in Europa Occidental si Centralä reapare nu numai in arhitectura Renasterii, ci apare sporadic si in goticul central-european. Exemplu in acest sens este biserica cu plan tetraconc din secolul al XHI-lea de la Harleben de längä Brandenburg.156 (PL 5/11) Monumente din Ungaria din epoca Arpadianä Istoria arhitecturii Bazinului Carpatic in Evul Mediu timpuriu о putem intelege numai dacä cunoastem contextui de istorie politicä. Secolul al IX-lea in Bazinul Carpatic a fost caracterizat de färämitare.157 Aceasta a putut apärea din cauza faptului cä Imperiul Carolingian respectiv Primul Stat Bulgar, ce au nimicit Kaganatul Avar la cumpäna veacurilor VIII-IX, au luat in posesiune doar microregiuni din acest spatiu. Ba chiar si Ludevit, respectiv Pribina si Kocel, care incercaserä släbirea legäturilor cu Imperiul Carolingian, au reusit sä domneascä doar peste unele regiuni ín spatiul dintre Sava si Dunäre, respectiv in Transdanubia de Sud-Vest.158 Iar Principatui Moravian, crescut in umbra puterii carolingiene, a reusit sä domine numai capätul de nord-vest al väii mijlocii a Dunärii.159 ín contextui lucrärii noastre meritä subliniat faptul cä о bunä parte a Transilvaniei de Sud apartinea Primului Stat Bulgar, cu centrul la Bälgrad (Alba Iulia, Rom.).160 Färämitarea a fost lichidatä de descälecarea maghiarä petrecutä intre 895-900, eveniment in urma cäruia Bazinul Carpatic a ajuns din nou sub dominatia unei singure elite armate.161 Ba in anul 1000, prin incoronarea Sfäntului Stefan structura politicä creatä de descälecätori s-a transformat intr-un stat,162 care pänä la prima treime a secolului al XVI-lea a asigurat un cadru politic stabil, printre altele, si pentru dezvoltarea arhitecturii sacrale. Astfel si aspectele specifice ale arhitecturii bisericilor din Bazinul Carpatic din 156 Untermann 1999, fig. 11. 157 Bona 1984, 336-373. 158 Bóna 1984, 360-365. 159 Bóna 1984, 365-369. 160 A rezumat scurt si la obiect istoria din secolul al IX-lea a Bulgariei: Angelov 1982, col. 917-918. In lb. maghiarä: Bóna 1984, 349, 365. 161 Bóna 2000, 25-71. 162 Györffy 1983; Bogyay 1988; Engel 2001; Kristó 2002. Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy a kereszt alaprajzi, illetve térszerkezeti megjelenítése iránti igény Nyugat- és Közép-Európában nemcsak a reneszánsz építészetében bukkan fel újra, hanem a közép-európai gótikában is szórványosan meglelhető. Erre példa a Brandenburg melletti Harleben sajnos már csak alaprajzban tanulmányozható, 13. századi, négykonchás alaprajzú temploma.156 (5. t. 11.) Az Árpád-kori Magyarország emlékanyaga A Kárpát-medence koraközépkori építészetét is csak akkor tudjuk megérteni, ha pontosan ismerjük a politikatörténeti kontextust. Ä Kárpát-medence 9. századát a széttagoltság jellemezte.157 Ez annak következtében alakulhatott ki, hogy az Avar Kaganátust a 8-9. század fordulóján felszámoló Karoling birodalom, illetve I. bolgár állam csak az adott nagytáj kisebb régióit vette saját uralma alá. Sőt, a Karoling birodalomhoz fűződő kötelékeket lazítani igyekvő Liudevit, illetve Pribina és Kocel is csak egy-egy kisebb-nagyobb régiót tudott uralni a Száva-Dráva közében, illetve a Délnyugat-Dunántúlon.158 Valamint, a szintén a karoling hatalom árnyékában felnövő Morva fejedelemség is a közép-Duna völgynek csak az északnyugati szélét tudta tartósan uralma alá vonni.159 Dolgozatunk tematikája miatt érdemes külön kiemelni, hogy Dél-Erdély egy jelentős része az I. bolgár államba tartozott, Bälgrad, azaz Gyulafehérvár (Álba Iulia, Rom.) központtal.160 A széttagoltságot a 895 és 900 között bekövetkező magyar honfoglalás számolta fel, amelynek következtében a Kárpát-medence ismét egyetlen fegyverforgató elit uralma alá került.161 Sőt 1000-ben, I. Szent István megkoronázásával a honfoglalók által létre hozott uralmi képlet állammá alakult,162 és ezen állam a 16. század első harmadáig stabil politikai kereteket biztosított többek között a szakrális építészet fejlődéséhez is. így a 11 -16. századi, Kárpát-medencei templomok építészeti sajátságait is csak akkor érthetjük meg pontosan, ha ezeket magyarországi kontextusban vizsgáljuk. 156 Untermann 1999, 11. ábra. 157 Bóna 1984, 336-373. 158 Bóna 1984, 360-365. 159 Bóna 1984, 365-369. 160 Bulgária 9. századi történetét röviden, de velősen összefoglalta: Angelov 1982, 917-918. oszlop. Magyarul: Bóna 1984, 349, 365. 161 Bóna 2000,25-71. 162 Györffy 1983; Bogyay 1988; Engel 2001; Kristó 2002.
