Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerari privind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban...99 palatului din Ostrov Lednicki.128 Majoritatea bisericilor enumerate poate fi datatá ín perioada din jurul anului 1000, exceptánd pe cél din secolul al XII-lea de la Reporyje, care indicä si longevitatea acestei configurari spatiale. Existenta in Europa Occidentalä, Centralä si Est-Centralä a structurii tri-si cvadrilobate a fost inregistratä si de literatura de specialitate ungarä, prin Alán Kralovánszky, care a prelucrat vestigiile bisericii cu hramul Sf. Petru si Pavel din Székesfehérvár.129 (Despre biserica din Székesfehérvár vom vorbi in cadrul prezentärii monumentelor din Ungaria.) Spre deosebire de structura spatialä tri- sau cvadrilobatä, biserici avänd sistem planimetric in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc au fost intr-adevär construite mai frecvent in acele zone vest-europene care erau in legäturi intense cu Imperiul Bizantin. Asemenea teritorii se pót evidencia mai ales in Italia. Trebuie sä fim insä rezervafi atunci cänd ne apropiem de clädirile din Italia de Sud, care in epocä se aflau in subordinea Bizantului, deoarece aceste teritorii, desi din punct de vedere al dreptului canonic se aflau in subordinea bisericii apusene, din perspectiva räspändirii structurilor spatiale bizantine eie pot fi considerate ca parte a „oikumene bizantin”, adicä un fei de „interior de tara’. ln acest cerc inträ bisericile in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc: La Cattolica din Stilo,130 (Pl. 4/10) San Marco din Rossano,131 S. Pietro din Otranto132 si altele din treimea de sud a Peninsulei Italice. Bisericile din Stilo, Rossano si Otranto trebuiau amintite deoarece fiecare avea navä longitudinalä latä, apropiatä de pätrat. Spre deosebire de bisericile din Italia de Sud, consideram cä au suportat cu adevärat influenfä culturalä mänästirile benedictine din secolele XI-XII - realizate cu structurä spatialä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc - din regiunea Ancona (Italia Centralä):133 Genga - San Claudio al Chienti, (Pi 4/11) San Vittore delle Chiuse, Santa Maria delle Moie, precum si Sassoferrato-Santa Croce. Caracterul specific, „de tranzitie”, al bisericilor din regiunea Anconei constä in faptul cä, in puternic contrast cu 128 Oswald et al. 1966, 247; Kralovánszky 1984,134, fig. 17/3. 129 Kralovánszky 1983, 80-84; Kralovánszky 1984, 121-122. 130 Krautheimer 1986, 402, fig. 364. A rezumat, in limba maghiarä, cele mai importante date ale acestei biserici: Török 1970, 117, 121 (fig. 22) 131 Krautheimer 1986, 402, 403. A rezumat, in limba maghiarä, cele mai importante date ale acestei biserici: Török 1970, 117. 132 Krautheimer 1986, 402; Grazio 2010. 133 A inventariat aceste clädiri, in limba maghiarä: Búzás 2001,49-50. Ostrov Lednickiben felépült palotakápolnára128 utalunk. A felsorolt templomok többsége az 1000 körüli időkre keltezhető, a 12. századi reporyjei kivételével, amely egyben az adott térszerkezet hosszú továbbélését is tanúsítja. A három-, illetve négykaréjos térszerkezet nyugat-, közép-, illetve kelet-közép-európai létezésének a tényét a magyar szakirodalom is évtizedekkel ezelőtt regisztrálta, a székesfehérvári, Szt. Péter és Pál-titulusú templom maradványait feldolgozó Kralovánszky Alán révén.129 (A székesfehérvári templomról a magyarországi emlékanyag ismertetése során szólunk.) Keresztkupolás templomok - a három-, illetve négykaréjos térszerkezettel ellentétben - ténylegesen azokon a nyugat-európai területeken épültek gyakrabban, amelyek intenzív kapcsolatban álltak a Bizánci birodalommal. Ilyen területek elsősorban Itáliában mutathatók ki. Csak korlátozott mértékben érdemes hivatkozni Dél-Itália bizánci fennhatóság alatt álló területeinek emlékanyagára, hiszen e területek - bár egyházjogilag a nyugati egyház fennhatósága alatt álltak - a bizánci térszerkezetek terjedése tekintetében mégis a bizánci oikomené részeként, azaz egy sajátos „belföldként” tartandók számon. E körbe tartozik a stiloi La Cattolica, (4. t. 10.)130 a rossanoi San Marco,131 az otrantoi S. Pietro,132 és még több további keresztkupolás templom az Appennini-félsziget déli harmadából. A stiloi, rosanoi és az otrantoi templomot annak okán kellett kiemelni, hogy mindháromnak széles, a négyzethez közelítő alaprajzú volt a hosszháza. A fentebb utalt, dél-itáliai templomokkal ellentétben már tényleg kultúrhatásként értékelendők a közép-itáliai anconai régió keresztkupolás térszerkezettel megépült, 11-12. századi, bencés monostorai:133 Genga - San Claudio al Chienti, (4. t. 11.) San Vittore delle Chiuse, Santa Maria delle Moie, valamint Sassoferrato - Santa Croce. Az anconai régió templomainak sajátos „átmeneti” jellegét az jelzi, hogy - térszerkezetük bizantinizáló jellegével éles ellentétben - egyes részletformáik, valamint a nyílásaik, támjaik kiképzése teljesen illeszkedik az itáliai 128 Oswald et al. 1966-1971, 247; Kralovánszky 1984, 134, 17. ábra 3. 129 Kralovánszky 1983, 80-84; Kralovánszky 1984,121-122. 130 Krautheimer 1986, 402, 364. ábra. Magyar nyelven foglalta össze e templom legfontosabb adatait Török 1970, 117, 121,22. kép. 131 Krautheimer 1986, 402, 403. Magyar nyelven foglalta össze e templom legfontosabb adatait Török 1970, 117. 132 Krautheimer 1986, 402; Grazio 2010. 133 Magyarul áttekintette ezeket az épületeket: Búzás 2001, 49-50.
