Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 29/3. (2009)

Gál-Mlakár Viktor: A 13-14. századi kerámia kutatástörténete Északkelet-Magyarországon

172

GÁL-MLAKÁR VIKTOR

bordázás díszíti a fazekak többségét. Ez a díszítésmód marad uralkodó a 15. század folyamán is. Holl Imre közli a fehér kerámia első és máig egyetlen elterjedési térképét is34. Ezen Höllrigl József által közölt adatok és saját valamint Parádi Nándor adatgyűjtése alapján lokalizálja a Magyar Királyság középső és északkeleti részére a fehér kerámia elterjedését.

Határainkon túl Jozef Hosso foglalta össze a szlovákiai kerámiakutatás aktuális eredményeit 1983-ban, és tette közzé kerámiarégiókat bemutató térképét35. Hosso dolgozatában a fehér kerámia a mai Szlovákia keleti-délkeleti részén és ettől függetlenül - külön csoportként értelmezve - az északnyugati területeken jelenik meg a 13-14. század folyamán. Előbbit megkülönböztetésképpen a szlovák kutató a fehér, festett kerámia körzeteként aposztrofálja. Az általunk vizsgált kerámiaanyaghoz tartozó felvidéki területek keleti határa a Hosso-féle térkép alapján Terebes és a Kassai-medence, észak felé a Kárpátok előterében Abos vára (Obisovce), Jolsva (Jelsava), Fülek (Filakovo), délnyugati határát a Duna-Ipoly szögében Chlaba alkotja.

Egy, a szlovák múzeumokra irányuló kiterjedt adattári kutatással célszerű lenne, az eltel negyed évszázad alatt előkerült fehér kerámia lelőhelyeinek összegyűjtése, térképre vitele. Eme munka fontosságát a későbbiekben tárgyalandó nyersanyaglelőhelyek lokalizálására és esetleges műhelykörzetek meghatározására tett kísérlet is erősíti.

A Holl-féle térképet elsősorban Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatokkal tudjuk kiegészíteni. Szécsényben az utóbbi években folytatott belvárosi ásatáson került elő nagyobb mennyiségű sárgásfehérre égetett, festett kerámiaanyag, 15. századi rétegekből36. Sámsonháza mellett Fehérkő várában folytatott feltárásokon Rácz Miklós adatai alapján az előkerült leletanyag döntő része a fehér kerámia csoportjába tartozik37. Salgó várának korai, a leletanyag alapján a 13. századra keltezhető várából szintén nagy mennyiségben került elő fehér kerámia38. Hevesben Mátraszőlős - talán már a 13. század végére elpusztult - várából Simon Zoltán kutatásai révén ismerünk fehér, festett kerámiatöredékeket39. A Bükk hegység nyugati oldalában elterülő Cserépvár területén szintén kerültek elő a 14. sőt talán a 13. századra is keltezhető kerámialeletek40. A továbbiakban Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről Kelemér várából41, Regéc várából42, Füzérről43, Boldogkőről44, Solymos várából45, a sárospataki római katolikus templom temetőjéből46, Felsőzsolca-Várdombról47, Mezőnyárád belterületéről48, valamint Wolf Máriának a megye déli területein folytatott terepbejárásairól és faluásatásairól49

34 Holl 1956, 192, 27. kép.

35 Hosso 1983, 220, ill. obr. 1.

36 Mordovin Maxim szíves szóbeli közlése.

37 Rácz 2006.

38 Feld 1984.

39 Simon 1989a, Simon 1989b.

40 Szörényi Gábor András szíves szóbeli közlése.

41 Pusztai 2007.

42 Simon Zoltán szíves szóbeli közlése.

43 Cabello - Feld 1980; Feld - Cabello 1980.

44 Végh 1966.

45 Gál-Mlakár 2007.

46 Gömöri 1970.

47 Simonyi 2003.

48 Wolf 1986.

49 Wolf 1989.