Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 29/3. (2009)
Gál-Mlakár Viktor: A 13-14. századi kerámia kutatástörténete Északkelet-Magyarországon
A 13-14. századi kerámia kutatástörténete Északkelet-Magyarországon 173 szintén kerültek elő értékelhető mennyiségben korai, fehér edényekhez tartozó töredékek (3. tábla). Mivel az általam kutatott, és az 1380-90-es években már felhagyott Zemplén megyei Solymos várának ásatása során több festéssel díszített fehér kerámiatöredék is előkerült, a leletanyag jelenleg is zajló feldolgozása miatt érdemesnek láttuk összefoglalni a kutatás jelen állása alapján milyen ismeretekkel rendelkezünk ezen díszítésmódról. A budai palotából előkerült festett töredékek alapján először Holl Imre rajzolta meg az edényeken alkalmazott díszítések motívumkincsét és azok lehetséges fejlődési vonalát50. Az edények festésére használt vörös vagy barnásvörös színű földalapú festéket már az Árpád-kor elejétől ismerték és használták. Az általunk vizsgált korszakban lényegében az asztali edények két csoportjának díszítésére alkalmazták nagyobb számban: ezek a palackok és kancsók. A kancsókon megfigyelhető festést vegyük először szemügyre. Három olyan díszítési típussal találkozunk, melyeknek egymással összefonódó elemei vannak. Ezek az elemek a következők: vízszintesen futó több sávban festett csík, körök vagy félkörök, fordított „V” betűre emlékeztető motívum, pettyek illetve a fogazások. A budai palota területén feltárt 40. gödör leletanyagát egy 13. század végi bécsi fillér keltezi51. Ebből a zárt leletegyüttesből került napvilágra két festett oldaltöredék, rajzi rekonstrukció alapján kancsó töredékei. A rajtuk látható festés: két vízszintes vonal között félkör ill. kör alakú koncentrikus kettős vonalak, a vonalak között pontsor (1. tábla 2. kép). Ez a mintázat tehát a 13-14. század fordulójára helyezhető, és alapjául szolgálhat a 14. században elterjedt festett díszítésnek. A Dísz tér 10. számú ház kútjából előkerült hasonló festésű füles kancsót Holl Imre szintén a 13. század végére keltezi, elsősorban a budai feltárásokon előkerült edények analógiái alapján (1. tábla 1. kép)52. Folytatva a középkori Buda területén előkerült példákat a Dísz tér 8. számú ház pincéjéből I. Melis Katalin ásatása során előkerült töredékes füles kancsó, melynek hasán három vízszintes egymással párhuzamos festett sáv illetve közte pontsor látható a 14. századba sorol be. Datálását nem indokolja53. Buda környékéről Mende-Leányvár ásatásán került elő 1978-ban a vár tornyának közeléből több festett kerámiatöredék. Ezek egyes darabjain az előbb már bemutatott vörös festett sávok és pontok rajzolódnak ki, azonban ilyen töredékes állapotban a teljes díszítést rekonstruálni sajnos nem lehet54. Az ásató a kerámiaanyag alapján a leleteket és az objektumot a 13. századra keltezi. Esztergomból a Széchenyi téren végzett leletmentés során egy középkori ház mellett feltárt, de a ház építésekor betöltött gödör leletanyagát vizsgálta Parádi Nándor. Az innen előkerült füles kancsó díszítése szinte teljes egészében megegyezik a fentebb már ismertetett darabokéval, azzal a különbséggel, hogy vállán egy helyet két párhuzamos vízszintes vonal fut körbe, és közét pontsor egészíti ki (2. tábla 1. kép). Egyéb kísérő leletek alapján Parádi a gödörben lévő anyag korát a 13. század végétől a 14. század végéig futó mintegy egy évszázadra helyezi. Utóbbi dátum a gödör betöltésére vonatkozik, ugyanis 15. századi lelet már nem volt benne. Ezen belül festett kancsónkat formája és kialakítása miatt inkább a 14. századra 50 Holl 1963, 340, 345. 51 Holl 1963, 365. 52 Holl 1966, 13, 6. kép; Holl 2005, 322, ill. 5. tábla 1. kép. 53 I. Melis 1973, 197, ill. 3. kép 2. Miklós 1981, 240, ill. 11. kép 4. és 5.54
