Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-08-16 / 15. szám

MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires. 1953. augusztus 15 5 Kárpátalja a felszabadulás után Magyarországhoz akar tartozni (A meggyilkolt múlt. folyt.) ken is. Hát miért tűrtétek? Vagy ha tűrtétek: van a világnak szüksége olyan nemzetre, amely így engedi, hogy saját fiai gyalázzák, rágal­mazzák, idegenek előtt szembepökdössék és rá haragítsák azokat is, akik barátai voltak?! Ma már alig van hely, ahol el lehet mon­dani, hogy ez a mult-gyilkosság tulajdonkép­pen a legveszélyesebb támadás nemcsak a mi kis népünk, hanem a Nyugat ellen is. Mert ez olyan akaratlan szolgálattétel a bolsevikieknek, amelyet a Kreml nem tudna megfizetni Szibé­ria minden aranyával sem. Hiszen amit itt rom­bolnak, kiátkoznak azok nem társadalmi hibák, melyek legalább olyan nagy számban voltak nálunk, mint másutt — hanem maguk az örök, nagy emberi értékek: a hősiesség, az istenhit, a nemzeti becsület, elvhüség, közéleti tisztesség, szerénység és önzetlenség halhatatlan értékei, amelyek — igenis — a múlton át fejlődtek ki. Ha az akkor még nem is létezett Marxot egy­szerűen visszahelyeznék a középkorba és a marxi dogmatika visszavetített rendszere sze­rint vizsgálnák az eseményeket, akkor a legde­mokratikusabb nemzet múltjáról is kiderülne, hogy az az elnyomás, népnyúzás sorozatos lán­colata volt. A mult-öldöklők viszont pontosan ezt csinálják: a magyar múlt szemétdomb volt, mert Árpádot pajzsra emelték s nem Politbüro­­taggá választották, Pusztaszer reakciós gyalázat volt, mert ott vérszerződést kötöttek és nem kommunist egységokmányt írtak alá. Oda, ahova a nyugati szellem és szellemi hadviselés legfényesebb reflektorianak kellene világítani, hirtelen belenyúl egy szőrös kéz, egy kis rövidzárlatot csinál és a sötétben meg­rajzolja a múlt világképét. Ebben a pap, vagy maga Mindszenty prímás épp olyan uzsorás, mint az elnyomó népnevelő, a csendőr semmi­ben nem különbözik az AVH-stól, csak abban, hogy nem lapos sapkát visel, hanem kakastollat a parasztlevente éppen olyan barbár, mint az angyalföldi úttörős, a honvéd épp oly bűnös, mint az asszonygyalázó, maga előtt gyermeket terelő orosz bolseviki, a kokhoz épp oly rossz, mint a nagybirtok volt, sőt talán jobb is egy kicsit. Dehát pontosan ez teszi Rákosiéknak és a bolsevizmusnak a legnagyobb szolgálatot. Pontosan ez az a nyugati emngráns segítség, ami nekik megfizethetetlen. Ez az, ami nekik kell. Elhitetni, hogy ők nem is olyan rosszak. Vagy alig rosszabbak mint a régiek voltak. Az egész csupán egy kis retus kérdése, amelyhez jobban értenek e fínomkezü kultúrlényck, mint a durvaöklű bolsevikiek. A meggyilkolt múlt holtteteme fölött ott állnak az agyspecialisták, a sztahanovista moszkvai felcserek és bizonyos nyugati emi­gráns intellektüelek. Nézik az ,,új ember''-t, a megölt sejtek félagyú homonkuluszát. Össze­kacsintanak az éteren át. Mit lehet csinálni ab­ból az ifjúságból, amelynek leikéből, agysejtei­­ből úgy loptuk és gyilkoltuk ki a múltat, a hősi eszményt, az apák tiszteletét az Istenfélői­met és az örök magyar világképet, mint ahogy a Nemzeti Múzeumból elemeltünk egy-egy kó­dexet? Milyen jövője lesz annak a Magyaror­szágnak, melynek együttes erővel meggyilkol­tuk a múltját?! Gyökértelen embertömeg, hit, eszmény nél­küli mob, áldozatokra képtelen, hazafiság nél­küli massza, mely — no éppen még — ma­gyarul beszél. Ezt akartuk! —- mondják majd akkor Ráko­siéin. És mi is ezt akartuk — mondják majd bizonyos nyugati emigráns intellektüelek. Hi­szen csak retus van, Csak színárnyalat. A lé­nyeg és az eredmény egy és ugyanaz! (S. B.) Tehát a cseh szociáldemokraták, pontosan ehhez tartsák magukat. Dr. Klíma Emiltől is a köteles megbecsü­lést várjuk, ha kárpátaljai ruszin, a­­minek mondja magát. Tudjuk, hogy a pánszlávistáknak szívügyük, hogy a csehek minél több népet kebelezzenek be Csehszlováki­ába. hogy ezzel is megkönnyítsék a pánszláv álmok valóraváltását. Lon­donban 1915-ben a Húsz János em­lékére rendezett ünnepen Scotus Vi­ator, Közép-Európa hírhedt rombo­lója idézte Fodojev orosz tábornok szavait: „Csehország nélkül minden szláv ügy elveszett, mert Csehország minden szlávok feje és elővédje.’ A newyorki „Szabad Csehszlová­kia Tanácsa", midőn Prága fennha­tósága alá követeli Kárpátalját, a jö­vő számára igyekszik biztosítani a hi­dat a moszkvai impérium és Prága között, a moszkoviták és a cseh rusz­­szofilek között. Ilyen gyilkos és Eu­rópa - ellenes terveknek szembeszegü­lünk. Kárpátaljának szabadnak kell lennie! Kárpátalja lakosságát ruszinok magyarok és németek alkotják. A történelmi sorsközösség szelleme fon­ja őket egységbe. A cseheknek sem­mi keresnivalójuk Kárpátalján. A ru­szin nép századokon át történelmét a magyar államkeretben bontakoztat­ta ki, kultúráját, szellemét Nyugat- Európához emelte vélünk együtt, magyarokkal, akik soha Moszkvára, de mindig Nyugatra tekintet­tünk. Ezt kell, hogy megértse és tu­domásul vegye a newyorki csehszlo­vák Rada, és dr. Kiima Emil. Andreánszky István ! szafutottak Prágába. Érdekes, hogy sem a cseh szociál­demokraták, sem Moszkva kommu­nistái, sem Peyer Károly „szociálde­mokratái" nem veszik tekintetbe mestereik, Marx és Engels tanítását, ha az nem támogatja egyfelől a cseh, , másfelől az orosz imperialisták törek­­! vését, ha nem segíti a pánszláv tö­rekvéseket. Tessék Engelshez igazodni! „Ha az ausztriai szlávok tömör I tömeget képeznének, — írta Engels Frigyes A demokratikus pánszláviz­mus című tanulmányában — mint a lengyelek, magyarok, olaszok, akkor igényeiknek mégis komolyabb jelle­ge volna. Azonban épp az ellenkező­je áll. A németek és magyarok, mint valami széles ék nyomultak közéjük a Kárpátok legszélsőbb végéig, a cse­heket, morvákat és tótokat 60-80 mérföldnyi széles öv választja el egy­mástól .Az öv északi részén öt és fél millió szlávot választ el egymástól 10-11 millió tömören fakó pémet és magyar, kiket a történelem és a szük­ségszerűség tett szövetségesekké. Te­kintsük meg a csehek és a velük nyelvrokon Szomszédaik nyelvtérképét Csehország harmadrésze németül be­szél. Csehországban minden 24 em­berre 17 német esik. És éppen a cse­heknek kellene a tervezett szláv bi­rodalom magvát képczniök, mivel a morvák és a tótok erősen keverednek a németekkel és magyarokkal és hoz­zá nemzeti tekintetben teljesen demo­­ralizálódtak. S miféle szláv birodalom lenne az, amelyben végül mégiscsak a városi német polgárság uralkodna? A németek és magyarok legnagyobb bűne az — folytatja Engels — hogy ezt a tizenkét millió szlávot megaka­dályozták, hogy törökké legyen. Mi lett volna e szétszaggatott apró nemzetecskékből, melyek olyan nyo­morúságos szerepet játszottak a tör­ténelemben, ha a magyarok és néme­tek össze nem tartják őket. ha Mo­hamed és Szolimán hadai ellen meg , nem védelmezik, ha az ő úgynevezett ! elnyomóik nem döntik el a harcokat, ; amelyeket e gyönge népek megvé­­! delmezésére vívtak? És végre miféle bűn, az miféle átkos politika, hogy a németek és magyarok olyan időben amikor a nagy monarchiák Európá­ban általában történeti szükségesség­gé lettek, ezeket a kicsi, elnyomoro­­dott, tehetetlen nemzetecskékct mind egy nagy birodalomba tömörítették, hogy résztvegyenek a történeti fejlő­désben, melytől magukra hagyatva, teljesen idegenek maradtak volna. Most pedig az ipar, kereskedelem, a közlekedés hatalmas fejlődése követ­keztében a politikai központosítás még sürgősebb szükségesség lett, mint akkoriban, a XV. és XVI. szá­zadban volt. És most előlépnek a pánszlávok azzal a kívánsággal, hogy a félgermán szlávokat tegyük szabad­dá, a központosítást, melyet a szlá­vok minden anyagi érdeke követel, szüntessük be. Röviden az a tény, hogy a németeknek és magyaroknak a kérdéses szlávok elleni bűne a leg­jobb és legelismerésreméltóbb csele­kedetek közé tartozik, amelyet né­pünk és a magyar nép a történelem­ben felmutathat és rája büszke le­het." (Engels: A demokratikus pán­szlávizmus. 1849.) Fodojev jábor, :ok kellemetlen vallomása 'ma Emil ír, felolvasták volna Benes cikkét arról, hogyan engedte át Kár' pátalját a moszkvai impériumnak. Be' nes nem beszél erőszakról, sőt nyíl' tan kimondta, hogy semmit nem tett az ellen, hogy Kárpátalja ne kerüljön a Szovjetunióba. Benes Eduárd ,,Mon pays tel qu’il est” című cikké' ben írja: A Szovjetunió közelsége megenged­te az összes ukránok nemzeti egye­sítését, vagyis a csehszlovákiai kár­pátoroszok egyesülését Ukrajnával. Földrajzilag szólva a Szovjetunió tehát mostantól integráns része Kö­­zépeurópának. Csehszlovákia elv­ben nem szegülhetett szembe ez e­­gyesülésnek. Arra nem is tett kisér­­letett.” (Europe Amerique. No.88. 20 fevrier 1947 4. oldalon.) Bcnes azt írta, hogy a kárpátoro' szók egységre léptek ukránokkal. Eh' hez vegyük még a kárpátaljai magya' rókát és németeket és mindjárt meg' mutatkozik miféle nemzeti egység ment végbe, miközben Benes öröm' mel üdvözölte ama tényt, hogy a moszkvai impérium Európa történe' tében először befészkelte magát Kö' zépeurópába. Nem azért, mert Benes amint írta, ezt tudomásul vette, ha' nem amiről Beries hallgatott, hogy ő volt az, s a prágai parlament tagjai, akik kiszolgáltatták Kárpátalját a Szovjetuniónak. Mit akarnak a csehek? Mondjuk meg végre miért csodál­kozott dr. Kiima Emil azon, hogy a Fáklya közölte Pazuchánics Páncélos Mihály cikkét. Pontosan azért, mert a csehszlovák Radá-ban és az annak kebelében ügyködő „Council for a Free Ruthenia” Peyer Károlynak a Kárpátaljáról való lemondását kész­pénznek vette. Ha a peyeristák ál­lásfoglalását magukévá tennék a ma­gyar szocialisták, akkor a csehszlo­vák Rada New York utcáin táncra penderülne örömében. Mi clhisszük. h«gy jobban tetszett dr. Klíma Emilnek az a cikk, ame­lyik a Peyer-lapban, Peyer Kárpát­­aljáról való területlcmondó beszédét közölte. Azt a beszédet, amelyiket Peyer Károly New Yorkban a len­gyel szakszervezeti vezetők ülésén mondott 1950. szeptember 1-én. Peyernek azonban semmi köze a szocializmushoz, a magyar szocialista álláspont homlok-egyenest ellentétes Peyer állásfoglalása a kisantant im­perialisták álláspontja és legfeljebb még azoké a cseh szociáldemokratá­ké. akik a newyorki „Szabad Cseh­szlovákia Tanácsáéban támogatják a cseh imperialista követeléseket. Ezek a cseh szociáldemokraták a csehszlo­vák Radában ugyancsak nem szoci­alisták, hanem szimpla lakájai a cseh I imperialistáknak. Ismét kolóniájuk­nak, gyarmatuknak akarják megka- ! parintani Kárpátalját, leigázni népeit 1 és kiszipolyozni gazdasági kincseit. : Kárpátalja dolgozó népe véréből és verejtékéből akarnak hasznot, hogy olcsón termeljenek és ugyanakkor! felvevő piaca legyen Kárpátalja a j cseh ipari termékeknek és ezáltal le- j gyen biztosítható a cseh munkás ma-: gasabb életszintje. Kárpátaljának nincsenek cseh la­kói, mert mielőtt a csehek átadták azt Sztálinnak, a cseh hivatalnokok nyúlcipőt kötöttek a lábukra és visz-Az egyik new-yorki lapban (An­­tibolsevista Fórum, II, évf. 4. szám) dr. Klíma Emil, a „Council for a Free Ruthenia” alclnöke csodálkozá­sának adott kifejezést, hogy a Fák­lya átvette és közölte a „Magyarok Utjá”-ból Pazuchánics Páncélos Mi­hály cikkét. „Csak azon csodálkozom — írta dr. Kiima Emil — hogyarf került ez az írás egy szociálista moz­galmi újságba és mi volt a céljuk ennek a cikknek a leadásával. Nincs ezen semmi csodálkozni va­ló. Több csodálkozni való van azon hogy az USA-ban létrehoztak egy Council for a Free Ruthenia -át, a­­mikor erre az égvilágon semmi szük­ség nem volt. Kárpátaljától New Yorkig tudott dolog, hogy Clevelandban Pazuchá­­nics Páncélos Mihály a száműzetés­ben élő ruszin hazafiakkal karöltve Megalakította a Kárpátaljai Ruszinok' Szabadság Mozgalmát és mögöttük áll Kárpátalja népe. Hát akkor mi­ért létesítették ugyancsak az USA- ban a „Council for a Free Ruthe­­nia"-t? Azért, mert a Kárpátaljai Ru­szinok Szabadság Mozgalma „Kár­pátalja felszabadításáért és szabadsá­gáért hirdette meg a harcot; a new­yorki Rada fiókszerve a „Council for a Free Ruthenia’’ pedig a felsza­badult Kárpátalját Prága fennhatósá­ga alá akarja taszítani. Tehát Kár­­[ pataija további rabságáért hirdette i meg a harcot. Xfi, a Független Ma- I gyár Szocialista Mozgalomba tömö­rült magyar szocialisták csakis a sza­­! hadság ügyét támogatjuk, s ezért kö­zöltük Pazuchánics - Páncélos Mihály cikkét. Ezért vettük át azt a „Ma­gyarok Utjá”-ból,f Erre nem kértünk engedélyt dr. Klíma Emiltől. a szovjetorosz igát, azt követőn nyomban helyreállítja a magyar nép­pel való életközösséget a magyar ál­lamban, mert a ruszin népnek egye­dül ez képes nyújtani mindazt, ami­­! ben egy nép élete történelmi keret­ben megmutatkozik. A ruszin hazafiak harca meghök­kentette a new-yorki csehszlovák Ra­­dát és már olyan vélemények hang­zottak el a Benes-tanítványok köré­ben, hogy jobb lett volna, ha nem támasztanak igényt Kárpátaljára. A Benes-tanítványok, a csehszlo­vák Rada tagjai most egymást vádol­ják és hajbakaptak azon, hogy miért i is követelték vissza Kárpátalját a ma­guk számára. Erről nagyon érdeke­sen vélekedik dr. Kiima Emil, amikor ezt írja: „Ami a psehek belenyugvá­sát illeti Ruszinszkó ellopásába — e­­zért senkit sem lehet felelőssé tenni. Amikor egy nemrég lezajlott értekez­leten felmerült a felelősség kérdése, vihar vonult végig New York váro­sa felett, égzengéssel. Havas Emil be­szélt Ruszinszkó szerencsétlenségéről és a következőket mondotta: .Hogy ki felel Sztálin. Hitler gazságaiért, n népek ellen elkövetett szörnyű bűne­ikért? Ugyanaz, aki felel ezért a vi­harért. amely végigvágott New York városán!- Emberi erők nem voltak, amelyek ezt a végzetet ki tudták vol­na parírozni." Szóval dr. Kiima Emil úgy látja, mint Havas Emil, hogy Sztálin sátá­ni erőszakával szemben a prágai urak tehetelenck voltak. Bcnes volt köztársasági elnökkel ezúttal sem dr. Kiima Emil, sem Ha­vas Emil nem értenek egyet. Ugylát­­szik nem figyeltek Bencs korábbi ki­jelentéseire, nem olvassák Bencs ira­tait, vagy felületesen átsiklanak dol­gokon. Milyen égszakadás és földindulás, milyen vihar vonult volna végig New York városa felett, ha azon a viharos értekezleten, melyről dr Kit-Mi? mondott Benes Kárpátaljáról? Amikor egy evvel ezelőtt a Bencs'^ tanítványok New Yorkban összedug' ták a fejüket, hogy megalakítsák a Radát, bűnük súlya, — mely abból a sok teherből adódik, melyet koráb' ban Kárpátalja népei nyakába raktak, — ezúttal agyonnyomta őket. Nem is gondoltak arra, hogy Kárpátalját visszaköveteljék Prága fennhatósága alá. Elvégre Benes leadta Kárpátal' ját Sztálinnak és a new'yorki cseh emigránsok azt még odahaza a prá' gai parlamentben egyöntetűen és lel' késén megszavazták. Tudatában an' nak, hogy milyen főbenjáró bűnt kö' vettek el mind Kárpátaljával, mind egész Európával szemben, amikor a Szovjetunió határait segítettek Szi' bériától kinyújtani Európa szívéig. Havas Emilbe korábban sok pénzt beleöltek a prágai urak Kárpátalján és ő azokat a pénzeket még az USA területén is meg akarja szolgálni a holt Benes élő tanítványainak. Havas Emil karöltve dr. Klima E' miilel meggyőzte a new'yorki cseh' > szlovák Rada önmagukba roskadt urait, ne törjenek le, ne legyenek szc' mérmesek, követeljék Csehszlovákia számára Kárpátalját. Azt is mondták: a new'yorki ,.Magyar Nemzeti Bi' zottmány” lemondott Kárpátaljáról s Kárpátaljával nem törődik. Végülis kötélnek álltak New Yorkban a Be' nes'tanítványok és csakhamar dckla' rálták a ,,Szabad Csehszlovákia Ta' ¡ nácsa” progftimmját és maguknak követelték Kárpátalját. A Nyugaton élő ruszin hazafiak* a demokratikus nagyhatalmakhoz for' dúltak, tiltakoztak a csehszlovák C' migráció újabb agressziója ellen, s kifejezésre juttatták Kárpátalja ruszin I népe szabadság ' óhaját. Kifejezésre I juttatták: midőn Kárpátalja Moszk' , va fennhatósága alól szabadul, egyen' jogú tagja kíván lenni a Kárpát'me' dence népei közösségének és szembe' ' szegül olyan kísérletnek, mely arra irányul, hogy Kárpátalját mégegyszer belezárják a csehszlovák állambörtön' be. Ellenben Kárpátalja népe lerázván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom