Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-08-16 / 15. szám
Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. (berzsenyi dámelo Año VI. Nq. 15. — VI. évf. 15. Buenos Aires, 1953. augusztus 15 1ÍTJA REDACCION Y A DM IN ST RÁC ION : RECONQUISTA 558, BUENOS AIRES La Senda de los Húngaros REGISTRO DE LA PROPIEDAD INTELECTUAL No 392370 Megalakul délamerikai szervezeteink Federatio-ja P. Jordán Emil felhívása és a „Federatio Hungarorum Americae Meridionalis99 alapszabályai Akik a Magyarországot lesújtó tragédia-sorozatok mélyebb okaival foglalkoznak, már rég megállapították, hogy nemzetünk végzetében igen fontos szerepet játszik az a körülmény, hogy a magyarságnak nincs az egész világot behálózó egységes képviselete, amely magyar ügyben felemelhetné szavát a világrendező nagyhatalmak előtt. Kél szeres szerencsétlenséget jelent ez napjainkban, amikor a magyarság hivatalosnak tartott diplomáciai képviseletét is a megszálló szovjet hatalom küldi ki;. Ezek a képviseletek természetesen a kommunizmus ügyét szolgálják. A nyugati világban hatalmas magyar tömegek élnek, számos szervezet működött eddig s ezeknek értékállományát nagyban növelték az emigráusok csoportjai. Hatalmas tábor él a délamerikai kontinensen is. Hogy mégsem képviselte eddig a számarányának megfelelő hatóerőt., annak az oka egyedül az, hogy a délamerikai magyarok szervezetei egymástól elszigetelőm, kisebb csoportokban tevékenykednek. A braziliai Magyar Komité megalakuílása volt az első reménysugár, hOgv egy nagy magyar tömb hivatalosan is elismert képviselethez jutva, hallathatja szavát a fontos magyar ügyekben. Ugyancsak Braziliából indult most cl az a megmozdulás, amely az egész déli kontinensen élő magyarságot össze akarja fogni egyetlen testületben. Az a gondolat tehát, amelyet Sorg Antal a Magyar Házban tartott elnök: megnyitójában említett, most a brazíliai magyarság képviselőinek, a saopaulói bencés páterek kezdeményezésére megvalósul. Sorg Antal legutóbbi braziliai útjáról magával hozta ennek a társadalmi szervezetnek tervezetét és P. .Tordán E- mil felhívását, amelyet Buenos Aires magyar egyesületein kívül az összes délamerikai magyar szervezetek kézhez kapnak. A délamerikai szervezet kiépítését P. Jordán Emil máinkkor elhatározta, amikor a múlt év végén meglátogatta az összes délamerikai magyar ■centrumokat. — Szükség van arra, — j mondja felhívásában P. Jordán, ■— hogy a kötelességtudó nemzeti emigráció kivegye részét a független, keresztény Magyarország kivívásának feladatában. Okos, céltudatos s együttes munka, az, amely a a legtöbbet érheti el a világtörténelmet és az országhatárokat alakító nagyhatalmaknál... Tudjuk, hogy csakis, azok a számbelileg kis nemzetek érnek el külföldön eredményeket, amelyeknek fiai ogyüttesen, közösen hallatják szavukat az illetékes tényezőknél, együtt juttatják U hazájuk jogos és igazságos kívánságait és panaszait. Ezért van szükség arra, hogy a Dél- Amerikában élő magyarok szervezeteik révén szövetségbe tömörüljenek, ahnoly hivatkozva százezres tömegekre emelje fel szavát ott, ahol sérelmek miatt tiltakoznia kell. ahol az igazság védőiében beszélnie kell. Délamerikai magyarok Kongresszusa P. Jordán levele sehol sem találhat kedvezőbb fogadtatásra, mint itt Buenos Airesben, ahol az Egyesületek Tanácsát ugyatnez az eszme hozta létre és ahol ez a Tanács régóta ugyanilyen nagyvonalú kezdeményezést sürget. P,. Jordán felhívásával egyidőben elküldötte az új szervezet. hivatalos nevén a ,,Foderatio Hungarorum Americae Meridionalis” részletesen kidolgozott, tizenhat paragrafusból álló alapszabály-tervezetét. Aki ezt a tervezetet elolvassa, azonnal megérzi, hogy nem 'csupán egy új alakulással gyarapodik most az emigráció közélete. Megszületik végre az az intézmény, amelynek létrejöttét türelmetlenül követelik tőlünk a világban folyó események. S ha ez az intézmény elkezdi munkáját, az elkövetkező fontos változások nem állíthatják kellemetlen fordulatok elé a déli kontinensen élő, — papíron a vasfüggöny mögötti „kormány” alá sorolt — magyarságot. Hiszen a Federatio célkitűzésében azt is leszögezi: elő akarja! segíteni azt, hogy a T)él- Amerika országaiba vándorolt magyarok befogadó hazájuk hasznos polgáraivá váljanak és el akarja mélyíteni a kapcsolatot a délamerikai népek és a magyarság között, ápolva a közös, latin eredetű hagyományokat. A Federatio felépítése egyszerű és világos. Keretében fontos szerephez jut az Argentínai Egyesületek Tanácsa és a Magyar Ház, amely adottságai folytán a Federa tionak is egyik központja lesz. A Federationnk csak egvo• sületek lehetnek a tagjai, sze- I mélyek csak dísztagokká választhatók, akik az egyesületek képviselőivel együtt megjelenhetnek az időnként Dél- Amerika valamelyik városában rendezett Kongresszuson, de szavazati joggal csak az egyesületi képviselők bírnak. A Federatioban minden egyesület beléphet, amely sem nyíltan, sem titokban nem fejt ki olyan tevékenységet, mely ellentétben áll befogadó hazája törvényeivel, s amely nem szolgálja a bolsevizmust. A Federatio legfőbb szerve a Szövetségi Tones, amely a tagcgyesüle'tek képviselőiből áll. Minden tagegyesület két tagot küldhet a Szövetségi Tanácsba. Egy-egy országon belül a Szövetségi Tanácsba küldött képviselők Országos Testületet alkotnak. A Szövetségi Tanácsot és a Federatio többi szerveit, a szövetsé gi elnököt, a szövetségi alclnököket és a főtitkárt három évre választják. A távolságadta- nehézségek legyőzésére igen fontos szerep hárul az f Országos Testületekre, amely a F e d e r a t i o adminisztratív szerve, határoz minden olyan ügyben, amelyet az elnök a Szövetségi Tanács elé terjeszt, a döntések eredményeit, javaslatait pedig jegyzőkönyben küldi az elnöknek, illetve a főtitkárnak. Az emigráció feladatainak megfelelően a magyar hazafivsággal összeegyeztethető, korszerű magatartás összegezése ez az aJapszabály-tervezet, a,melynek megvalósítása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egyetemes magyar ügyekben egész Dél-Amerika magyarsága együttesen hallassa szavát, de megakadályozza azt, hogy nevükben illetéktelenek nyilát kozzanak. Augusztus 22.-én ünnepli Argentína magyarsága Szent István király napját AZ EGYESÜLETEK TANÁCSA A PLATANOSI ISKOLA-ALAPÍTVÁNY JAVÁRA AJÁNLOTTA FEL A SZENT ISTVÁN BÁL TELJES BEVÉTELÉT Nagy várakozás és készülődós előzi meg a buenosairesi magyar kolónia Szent István ünnepét. A hagyományos ünnepet, a szórványmagyarság legigazibb emléknapját ez évben az Egyesületek Tanácsának rendezésével üli meg az argentínai magyarság. A Tanácsot alkotó öt szervezet, a BAME, a Centro Húngaro, a Dock Rudi és az Olivosi Magyar Egyesület s a Valentin Alsinai Magyar Dalkör augusztus 22-én este féltízkor látja vendégül kolóniánkat. Az ünnepség ismét nagv találkozója lesz az argentínai magyarságnak. Külön jelentőséget ad ünnepünknek, hogy az Egyesületek Tanácsa, átérezve magasa'bbrendű hivatását, a Szent István-bál teljes jövedelmét az Angolkisasszonyok platanoszi intézete javára jjánlották föl. Az ünnepség rövid műsorral kezdődik. Az ünnepi be-Ravasz László református püspököt eltiltották papi hivatásától Nyugati protestáns szervezetek megerősítették azt a hírt hogy Ravasz Lászlót teljesen elnémították, lelkészi funkciójától is eltito'tták. Mint emlékezetes, először a püspökségről mondatták le s Bereezky Albertet ültették a helyére. Ettől kezdve a. Kálvin-téri gyülekezet lelkésze volt csupán. A Kálvin-téri templomban történt aztán meg sorozatosan, hogjr valahányszor Bereczky prédikált, aJig 10-15 ember volt a templomban. Ravasz Lászlót azonban olyan óriási tömegek akarták meghallgatni, hogy még a templomból is kiszorultak és minden ilyen alkalommal rendőri készültség fogta körül i templom környékét, ;Ez a ragaszkodás. ez a néma tüntetés lehetett az oka, hogy a kommunisták lecsaptak Ravasz Lászlóra és teljesen elzárták a főpapot híveitől. Ravasz László püspök üldözése erős ellenhatást váltott ki a nyugati protestáns körökben. A magyar protestantizmus vezérlő alakját mindig sokra becsülte a nyugati világ, ő volt a Svájci-Magyar Társaság elnöke és a nemrég elhunyt Irlet Károly, a magyarok őszinte nyugati barátjának véleménye szerint is a legnagyobb szellemek közé tartozik az egyházától megfosztott püspök. A Ravasz László elleni erőszakoskodás Nyugaton újabb barátokat és újabb harcosokat toboroz Magyarország ügyének. ^szédet dr. Metzgár Lajos prolátus, a platanoszi intézet lelkipásztora mondja. Az est argentin vendégeit Molnár Dénes köszönti. A Magyar Színjátszó Társaság tagjai, Páger Antal magánszámlául. Eszenvi Olgn szavalattal, S z i 1 a s s y László énekszámokkal szerepel, Cselle Lajos konferál. Demeter Lili és Vámossv Cyörgv magyar táncot mutatbe, Ivó losváry-Borcsa Mihályné énekel. A Dombay-testvérek magyar dalokkal szerepelnek. A szentistváni ’találkozó színhelye a Cangallo 1362 sz alátt lévő nagy táncterem. Két zenekart szerződtettek a rendezők, akik Túrák Antal vezetésével már hetek óta dolgoznak, hogy az ünnepség nagy tömegének ellátásáról és kényelméről gondoskodjanak. Az Egyesületek Tanácsa mindent elkövetett, hogy a nehéz helyzet ellenére minden magyar résztvehessen az ünnepségen. A több mint kétezer személyt befogadó terem azonban valószínű kicsinek bizonyul az idén, amikor ez a hagyományos emlékünnep a magyar iskola megteremtésének godolatával is kibővült. Hálásak lehetünk ezért az E- gyesületek Tanácsának, amely méltóbb keretek közt nem is ünnepelhetné ma, az emigrációban István király emlékét.
