Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-08-16 / 15. szám
2 Buenos Aires, 1953. augusztus 15 MAGYAROK ÚTJA 50 éve csapott le első ízben a rendőrség a bolsevista lázadókra egy brüsszeli raktárhelyiségben A Magyarok Üt ja brüsszeli • tudósít ójától— Most 50 éve Brüsszelben született meg a bolsevizmus egy raktárhelyiségben, és a belga rendőrség csapott le reájuk először. Brüsszelben az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusán 1903. július 30-án jutott többségre Lenin és csoportja. A brüsszeli „Maison du Peuple”, a szocialisták székháza épületében lévő munkásszövetkezet raktárhelyiségében ült össze a kongresszus. Az épület és a szövetkezeti bolt ma is fennáll és Ansele, a belga szocialista- párt egyik úttörője, amikor kikölcsönözte ezt a helyiséget az otosz emigráns szocialistáknak, aligha álmodta, hogy a brüsszeli munkásszövetkezeti bolt raktárhelyiségében olyan tüzcsóyát lobbantanak fel, mely ötven év múltán azzal fenyeget, hogy lángra lobbantja a világot. Az orosz emigráns szociáldemokraták azért választották Belgiumot a kongresszus színhelyéül, mert Belgiumban a bányavidéken az orosz munkáskolóniában híveik voltak, s a raktárhelyiséget ki tudták bélelni küldöttekkel. A vezetők, mint Lenin, Martov, Plechanov más országokból jöttek át a kongreszszusra. Trockij is itt volt, de akkor még szava sem hallatszott. A brüsszeli kongresszuson alakult meg valóban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt. Brüsszelben fogadták el a párt programmját és szervezeti szabályzatát, itt választották meg a párt központi vezetőségét. Két irányzat mérkőzött meg, melyet egymás között a küldöttek a „kemények” és „puhák” csatájának mondottak. Lenin a forradalmi irányzatot, Martov £ mérsékelt irányt vitte. A brüsz szeli kongresszuson jutott többségre Lenin. Megkapta a szavazatok többségét.(A „boljsinsztvo” oroszul többségit jelent, innét ered a bolsevik elnevezés) A cári titkos rendőrség az O c h r a n a idejében tudomást szerzett e kongresszusról, s az Ochranának az orosz emigrációra reáépített szervezete akcióba lépett. Az orosz cári titkos rendőrség később felfedezett irattárából kiderült, hogy a cári rendőrség füstölte ki Brüszszelből Lenint és társait, illetve a kongresszusi együttest. Most, ha átnézzük, akár a cári orosz titkos rendőrség irataiból, akár a belga politikai rendőrség irattárából már publikált adatokat e kongresszussal kapcsolatban, sok érdekes dolog derül ki. A legérdekesebb, ahogyan az Ochrana csapott le a kongresszusra. Párizsban a cári titkos rendőrség egyik tábornoka, aki Heckelmann álnéven, mint „forradalmár” működött és beépült az orosz emigrációba, az Ochrana egy másik emberét, dr. Zsitomirszkyt is Brüsszelbe irányította, aki Berlinben működött. „Heckelmannt", a cári titkos rendőrség tábornokát, mint dinamitas merénylőt távollétében elítélték, hogy „márkázzák” személyét, hogy könnyebben épülhessen be az orosz emigrációba A cári rendőrség azt a jelzést adta a brüsszeli rendőrségnek, hogy tíz gyanús személy anarchista fondorlatokkal Brüsszelbe érkezett. Csakhamar megtalálták „Heckelmannt" a dinamitas merénylőt. A brüsszeli rendőrség kifüstölte a város falai közül a kongresszus résztvevőit. Erre azok Londonnak vették útjukat és ott fejezték be a brüsszeli kongresszust. Azok a bolsevisták, akiknek később még módjukban állt Emlékiratot írni, mielőtt saját bolsevik társaik likvidálták volna, mint Piatnicki, Trockij, stb., megírják, hogy lisztes zsákok és gyapjúbálák között üléseztek a brüsszeli „Maison du Peuple” raktárában. Trockij pl. rengeteg bolháról panaszkodik Emlékiratában. A bolhák csipték őket, mert a raktárhelyiség tele volt nemcsak bolsikkal, de bolhákkal is. „Valóságos csatát vívtunk a bolhákkal, — írja — s valóságos testi tortúrán estünk át”. Ötven év múltán megállapíthatjuk, hogy a bolhák által okozott testi „tortúra” semmiség mindahhoz a tortúrához képest, amit a bolsevisták alkalmaznak egész népek, s egész világrészek testén, attól kezdve, hogy elhatalmasodtak. Brüsszelben ötven SZÍNHÁZ zene Vaszary János egészen újszerű' és a sipanyol színpadon óriási sikert aratott vígjátékát mutatták be színjátszóink. “A meztelen lélek botránya” társadalmi fonákságok! egész sorozatát mutatja be. A hipnotikus álomba 'merült szobalány leplez itt le bennünket s csak kjésőbb veszi észre a néző, hogy a médium voltaképpen ő maga volt. Egy Teatro Colón. évvel ezelőtt, csak saját szűk körükben jutott hatalomra Lenin társaival, főként,a belga bányavidék orosz kolóniáin lévő hívek szavazataival. A legutóbbi XIX. pártkongresszusukon már Moszkvában egy. fényesen megvilágított helyiségben a sötét tervek kiforralásánál Malenkovnak már nem okozott gondot, hogy a brüsszeli rendőrség csap le a kongresszusra, mint ötven évvel előbb Leninek kongresszusára, hanem saját rendőrségük főnöke, Berija. Azonban, amelyik bolsi villámgyors, az falja fel a másikat. Ötven év múltán elhatalmasodtak a bolsevisták a világban, ez a bolsi hatalom most inogni látszik. Nem tanultak eleget a bolháktól: egymás vérére is szomjasak. Jó volna, ha a nyugati végső felszámolás előtt felfalnák egymást mindenestől. bankár-csa,lád legkénytsebb ügyeit és legtitkosabb gondolatait leplezi le az író, roppant mulatságos helyzeteket teremtve. így a mulatság teljes, de legjobban mégis az író nevet, aki fintorai mögött a “társadalmi őszinteség” 'értékét leplezi le groteszk darabjában. Rossz rágondolni, hogy ;mi minden származna abból, ha gondosan leplezett ötleteink, egymásról alkotott véleményünk natpvilágra jutnál A Bankár-házaspár Páger Antal és Vaszary Piroska, alakította, a karikirozó művészet legrajgyogóbb eszközeivel. Komár .Júlia a lélekbelátó szobalány figurájában megérdemelt nagy sikert aratott. A közönség élvezettel kísérte az ezúttal epizódszerepekben is a legigényesebb alakítást nyújtó művészeink játékát, Eszenyi Olga, Cselle Lajoi, Szilassy László, Váry Zoltán és Seress Irén nagyszerű alakítását. Tosca Pucini. VOX HUMANA... ötvenhárom év előtt keletkezett Pucininak ez az operája, •mely a római bemutatásával kezdte meg még ma is folytatódó diada,lútját. De e színpadi mű hatásos előadásának van egy feltétele és pedig a jó énekesek. Bár az augusztus 7-iki előadásnak összes szereplői kitűnőek voltak — így egy igazán nagyszerű estben volt részünk — mégis kivált közülük két fénylő csillag: Renata Tebaldi (Toscaj és Bergonzi (Cavaradossi). Tebaldi művészetét nem lehet, eléggé magasra értékelni. Egyesül benne minden, amit Isten-áldásinak nevezünk. Gyönyörű nagy ,terjedelmű tömör hang mely a légies, lehelletszerü pianissimók1- ban is csodálatos horderejű. Színészileg pedig olyan megkalpó, Az elmúlt 'években eléggé megszokhattuk a támadást. Jött légyen Meizlertől, vagy János Andor elvtárstól. Újabban mások is kioktatnak minket, akiktől, — az hittük — nem választanak el fényéynyi távolságok. Kifogásolják a hangunkat! A hang égőbb fájdalmat okoz. ha az igazságot mondja és nem a rágalmat. A nyilvános mérkőzést szeretnék kerülni. Súlyos sérelmek mellett mentünk már el szótlanul, hogy kárt ne tegyünk a magunk igazával. Megtanultuk azt, hogy az emigráción belül kivívott győzelem egyben vereség, hisz az ellenfél is emigráns, sebeivel a magyar sebek sokasodnak. Úgy tűnik, egy másik szerkesztőségben újabban nem törődnek ezzel. Heteken át tartó társadalmi ostromállapotot rendeznek, csak: azért, mert a segéd-szerkesztőt egyéni sérelem érte, nem kapott tisztséget. Ezért ő egész magyar csoport, egy politikamentes kultúrintézmény hírét és tekintélyét akarja, lejáratni. Jaj annak, aki ezt kifogásolja! A kolónia békéjét fel szabad dúlni; az emigrációnak eddig semmit nem használó emberfajta: a politikus nyíltan kiállhat, nevével, rossz példájával nyiltan destruálhat. Ha ezt végül szóváteszed, rádsütik, hogy személyeskedsz . . . Mi vagyunk talán szenvedélytől fütöttek, akiki távoltartottuk lapunkat a választási viszálytól? A Magyarok Útja volna elfogult, amely legjobb barátainak tévedését is mindig szóvá meri tenni? Ml rombolunk, akik hat év óta minden értéket féltve őrzünk védelmezünk? A vád, gúnyolódás helyett talán gondolkozni kellene. Az emigrációs sajtó feladatáról. Arról, hogy mit szabad és mit nem. A 'Miagyarok Útja például sohasem sorolt emigránsokat a nácik, vagy a nyugati világ által elítélt egyéb szélsőségek közé. Mért gyengítsük emigrációnkat? Ez eddig Göndör feladata volt. Bírálónk lapjában viszont vala,ki egész magyar csoportot, egy politikamentes, keresztény társadalmi szervezet teljes vezetőségét tessékeli be bosszúból a kárhozatos szélsőségbe. Az a valaki teszi ezt, akinek a tapintatos e■migráció sosem vetette szemére, hogy a kifogásolt szélsőség egyenruháját pont ő viselte egykor. Mi nem hordtunk antan:szíjjat soha, se színes inget. Aki azt viselt, nem átkozzuk el. De legalább annyit elvárhatunk mi is tőle, hogy minket ne soroljon a szélsőségesek közé. A hang, a méltányosság, józanság hangja persze fáj ott, ahol a tárgyilagosságot — reméljük csak átmeneti időre— száműzték. Pedig ez a hang ma sem durva, nem ferdít és ma sem irányzatos. Most is azt ajánlja a kolónlia nyugalma, érdekében: tessék fölülemelkedni az egyénileg sértettek, az uszító politikusok szenvedélyén. Nincs erre jobb alkalom, mint egy szép hu<?■ szonütéves jubileum! Amit mi is szerettünk volna megünnepelni, őszintén, kollegiális módon, így csak a bennünket sose bántó Faragó Rezsőnek, a jubiláló lap nyugalomba, vonult szerkesztőjének és tulajdonosának küldünk kartársi üdvözletét. Az i kótévtizedes argeritinai újságírói munkája példaképpen állhat az utód előtt. (i) Kiadóhivatalunkban újra kapható Wass Albert kisregénye: EMBER AZ ORSZÁGÚT SZÉLÉN ÚTLEVÉL! ÁLLAMPOLGÁRSÁG megszerzéséhez szükséges iratok birtokába juthat dr. E. N. ALVAREZ ügyvéd segítségével. — Méltányos árak! Érdeklődjön a Magyarok Útja kiadóhivatalában személyesen, telefonon, vidékről levélben. (válaszbélyeg mellékelendő.) Reconquista 558, T.E.ÍK3-3008 hol szelíd, hol vad teljesítményt nyújtó, amilyenre csak az egészen nagy művészek képesek. A imái nagy tenoristahiányban C. Bergonzi erőletjes és lágy hangját nem lehet eléggé megbecsülni. Giuseppe Taddei igen jól játszotta és énekelte a gonosz Scarp|iát. I.H.K. MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibolsevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadóvállalat. — Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Reconquista 558, Buenos Aires Telefon: 32 - 3068 interno 9 A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyomda-vezetők: Kerecsendi Kiss Márton és Vörösvári István) Brazillal kiadóhivatali vezető: Király Géza, — Calxa Postai 1928. SAO PAULO MEGBIZOTTAINK: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország Chile: Szt. István Kultúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L i ti, 333.|a, Maroubra Road, Maroubra, SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717,' Elöfiz. 1 évre 34.- bolivár Kéziratot nem érzünk meg és nem küldünk visszal Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 40.- argentin peso. FRANQUEO PAGADO Concesión N<? 4182 CORREO Argentino Suc.Olivos TARIFA REDUCIDA Concesión Nq 4648
