Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-03-27 / 6. szám
2. oldal. Buenos Aires, 1953. március 27. MAGYAROK ÚTJA (folytatás a* első oldalról.) ■* „Ez a tervezet nemcsak a to- j tális diktatúra rendszerét vezeti ; be — ezúttal önként — a magyar közéletbe, de túltesz mindazon, I amit Hitler és Sztálin valaha elkövetett: a hitlerista pártvezetéséit a Kroll Operában, a szovjet Politbüro a moszkvai legfelsőbb Szovjetben történő döntéseit legalább formailag megszavaztatta a törvényhozással és nem ment olyan messze a népakarat semmi- ! bevételével, mint. ez a tervezet teszi.” „Megbotránkozással kell visz.vznutasítaniink ezt a kísérletet, végleges bizalmatlanságunkat fejezve ki mindazokkal szemben kik azt megszavazzák.” Javasolja, hogy a Nemzeti Bi- \ zottmány plénuma szavazzon bizalmatlanságot a Végrehajtó Bizottságnak, ha a paraszt-marxista indítványt megszavazza és szólítsa fel a Végrehajtó Bizottságot az azonnali lemondásra. A Magyar Nemzeti Bizottmány j plénumának nemzeti irányú, pár- j tok fölé emelkedő politikája sző- ■ ges ellentétben áll aVégrehajtó Bizottság jelenlegi többségét kitevő paraszt-marxista vonallal. Ez a diktatúráktól eltanult taktika éveken át megakadályozta számos, a Nemzeti Bizottmány-i tagságra joggal igényt tartó volt magyar törvényhozó felvételét. Az. időközben kétizben megtartott szavazás során mégis kisebbségben maradt. Ez a körülmény szülte azt a kétségbeesett kísérletet, melyet most megtettek — állapítja meg Eckhard Tibor. Az állandó nemzetgyalázást és rágalmazást nem szabad tovább fedeznünk. A magyar nemzet megrágalmazása a Nemzeti Bizottmány plénuma által leszavazott iparaszt-marxista kisebbség köréből indul ki. Számos egyéb támadás is történt az utóbbi időben nemzetünk jó híre és becsű-, lete ellen. Ezek az akciók alkalkalmasak arra, hogy Magyarország becsületét külföldön végleg lejárassák. Súlyos belső rothadási folyamatra vall ez a jelenség, melyet meg kell állítanunk. Az amerikai közvélemény olyan kongresszust. és szenátust választott, mely a kommunista métely terjesztését semmi körül(nények közt se fogja tűrni. Ezért, ha a meggyőzés eddig használt módszerei nem bizonyulnának elegendőnek arra, hogy a magyar emigráció politikai életében helyreállítsuk a tisztességes rendet, ezt a kérdést az amerikai közvélemény megítélése alá kell bocsátanunk és a tűrhetetlen visszásságokra, fel kell azoknak az amerikai tényezőknek a figyelmét hívnunk, kik a marxista mételyt ki akarják és ki fogják takarítani a szabad világ életéből. Kötelezettséget vállalok arra, hogy ezt a harcot végigviszeni — szögezi le Eckhardt Tibor. Az emigráció scha nem állhat Egyetlen magyar család könyvtáradóI sem hiányozhat VVa s s Albert gyönyörű regénye, a Tizenhárom a-mafa. 350 oldal, rendkivü' szép vasronkötésben. Ara: 28.— peso. I ¡MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibol se vista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadóvállalat. Buenos Aires. Szerkesztőség <-3 Kiadóhivatal: Reconquista ő.*58, Buenos Aires Telefon: 32-3068 interno 9. A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyomda-vezetők: Kerecsendi Kiss Márton és Vörösvári István; I Brazíliai kiadóhivataii vezető: Király Géza, — Caixa Postai 1928. SAO PAULO M EG BÍZOTTÁ IN K : Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország Chile: Szt. István Ku túr egyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L i t s. 333. a. Maroubra Road, Maroubra. SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717, Elöfiz. 1 évre 34.- bolivár Kéziratot nem orzünk meg és nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 4 0.- argentin peso. Tito mellé Peyer Károly nemrég, egy baloldali lap hasábjain felhívási intézet a Végrehajtó Bizottsághoz, hogy vegye fel a kapcsolatokat a nemrég Újvidéken megalakult titoista magyar ellenkormánnyal. Egészen nyilvánvaló, hogy a Végrehajtó Bizottságnak és egy véleményező szervvé degradált Nemzeti Bizottmánynak titoista vizekre történő evezésében a nemzeti alapon álló volt törvényhozók nem vehetnek részt. Semmiesetre sem járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a külföld által egye- ; dűl elismert magyar emigráns szervezet Tito-kommunista képviseletté változzon át. Ha tehát a többség megszavazná a paraszt-marxista javaslatot. akkor az úgynevezett jobboldalnak ki kell lépnie. Ha azonban a többség elvetné ¡ a javaslatot, akkor az Eckhardt féle javaslat értelmében azoknak ¡ kell levonnia a konzekvenciát, akik a baloldali javaslat mellett ; szavaznak. Válaszúton áll tehát a Magyar ; Nemzeti Bizottmány. ■ Launceston, 105;;. március hó. Amilyen nehéz képzeletem szá; mára, hogy átrepüljem ezt az ir- i diai Óceán szigetvilágától a La ; datlan távolságot innen, az In- Plataig, ugyanolyan nehéz a kért beszámolót megírnom Tassy-ról. | ! (Ez a „Tassy” a mi gyönyörűi I országunk, Tasmania beceneve), j i Az itt töltött kilenc hónap után ! i már úgy teli vagyok ennek a szi- 1 i getnek minden színével, nyugal- i inával, szépségével, hogy már el- I mosódtak szemem előtt a meg! írnivaló kuriozitások. De miképp ■ írhattam volna kilenc hónappal i ezelőtt amikor ideérkezve átvet- i tem ezt a kis üzletet, mely iire- i sen állt akkor, majd félévre be i volt zárva s meg kellett markol- 1 ni a munkát, hogy most, kilenc i hónap után, __ amikor úgy érj zem, újra megszülettem — eldij csekedhessek ,500 font. értékű á! rukészlettel, rádióval, ventillá- i torral, szeletelőgéppel és azzal a I tűrhető forgalommal, amit bará- I taim, első sorban honfitársaim J nagyszerű támogatásával immár I lebonyolítok. Tasmaniát nem lehet a kontinenshez hasonlítani. Itt van bőségesen erdő, víz, levegő, nincs i hőség, nincs nyomasztó pára, nin- j csenek kopár dombok, kiaszott j puszták, mint Ausztráliában. Aki közülünk idevetődött, úgy érzi ; itt magát, mintha Somogyországban élne, vagy a Bakonyban. De nem is ment még senki vissza i innen a kontinensre akit egyszer ! itt letett a hajó. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy Ausztráliában, főleg Sydney-ben - és Mel- , i bourn-ben nincs elég munka. Itt. j nincs hiány munkában, s aki egy j kicsit vári tud, rendszerint a sa- ¡ ját szakmájában is elhelyezked- . hét. Hogy miért nem jönnek ¡ mégsem többen a kontinensen i küzdő többezres telepeinkről, an- ; nak rendszeriin a pénztelenség j az oka. Nincs útiköltség, senki j nem mert nekivágni egy kis tar- j tal ék nélkül, állást biztosítani j pedig előre nem lehet. Egy kis • szervezettség majd segít, ezen is. i Tasmania akkora, mint Csőn- j ka-Magyarország. 1901 óta car- j tozik az Ausztrál Államszövetségbe. Dunántúl - nagyságnyi északnyugati részét még alig taposta emberi láb. Csak az északi és keleti peremsáv lakott szórványosan. összes lakossága 350 ezer ember, ebből 90 ezer lakik Hobartban és 50 ezer Launcestonban. Eddig körülbelül 300 magyar él a szigeten, 180 lakik a két városban, a többiek pedig szanaszét, — főleg egyedül álló fiatalemberek — a sziget különböző tájain épülő erőmüveknél, s néhányan bányákban és far mokon. Anyagilag majdnem mindenki jól bírja magát, mert a vállalatok jól fizetnek és a „bush”-ban nincs hol és nincs mire elverje a pénzt a nekikeseredett emigráns. Szinte mindenkinek van itt már autója, telke, spórolt pénze, csak pár ügyefogyott ál] ma is csórén. Magyar élet egyáltalán nincsen. Az ünnepekre, hétvégre be- berándulnak a kintlévők az ismerősökhöz, ez a társadalmi élet. Sydneyből szokott minden szent időben kirándulni ide, a ,,Margit-sziget”-re a kedves Forró atya. Végigjárta az összes magyar helyeket, a két említett városon kivül Bronte Park-ot, Victoriát és Queenstown, félévig újra nem látjuk. Csekély számunk miatt csak szórványosan járnak ide a lapok, folyóiratok, bár itt is akad sok irodalompártoló, igaz magyar. A hozzám érkező lapokat én is kirakom a boltban, — mely egyben cukrászda is. — de néhány potya-olvasón kivül kevés vevő akad, akinek kell a magyar betű, az maga is előfizet. Országunk közepén 1.500 méter magas hegység húzódik. A begyek közt a jégkor glecserei által kivájt mélyedésekben festői tavak ragyognak. Van e tavak közt a Balatontól tengerszemnagyságig mindenféle méretű. E tavak természetes lefolyását használják fel erőmüvek létesítésére. Most is vagy féltucat, gigantikus építkezés folyik. Német, francia és amerikai cégek a vállalkozók, a munkát pedig jórészt bevándoroltak végzik. Van köztük a libanonitól a kinaiig, a finntől az olaszig mindenféle, nem is szólva a tarka DP-társadalmak szórványairól. A többszáz méter hosszú, 40-60 méter magas gátakon kivül épülnek itt 15 20 kilóméteres alagútak is, a hegyek alatt. Ezek a földalatti folyosók folyókat kötnek össze s az alagútak belsejében is van két-három szintlépcső s mindegyiknél egy-egy erőmű-központ bent a hegy gyomrában. Egy-egy ilyen építkezés, mint Bronte Park, vagy Butlers George többezres táborvárosok, ahol az egyedülállók kisebb, egy-két sze-FRANQUEO PAGADO Concesión No 4182 TARIFA REDUCIDA Concesión No 4548 <0 , > O O 1 5 O o í (0 3 3J < 1 f m ° : l ° ! ! Csonka Mt a Sztálin - dogmáról A Örökké pesszimista, mindig siránkozó barátom most vidáman lép be a kávéházba, kezét dörzsölve ül le az ! asztalhoz és mielőtt még érdeklődnék derűs lelkiállapota I iránt, kijelenti bizakodva; „Malenkov a mi emberünk!"... í Lehet, hogy fanyarkedvű barátomnak ezúttal igaza van. Malenkov átadta a titkárságot, kibújik a pártmunkából, ez valóban azt jelentheti, hogy egyelőre tartózkodni akar a poli, fikától. Ha optimista barátom még azt az értesülést is megerősítené, hogy a Sztálin-fióka hadászati könyvekbe bújik éjszakánként, akkor az ABC-levélnek e kicsiny és ingatag katedráján mi is kijelenthetnénk, hogy Malenkov tényleg a mi barátunk. De ha nincs is bizonyítékunk arra, hogy Malenkov haditudományokba temetkezik, egy másik jel valószínűvé teszi még ezt a föltevést is. Mint tudjuk. Sztálin két léteit hagyott örökül, két komnruniítóa dogmát, amelynek első felét rögtön, még Sztálin életében kihirdették az egész i világon a vörös hangszórók: „A nyugati államok összevesznek”. S a kihirdetéstől számított néhány héten belül való- j ban elindultak a nyugati államok közti válság hírei, a NATO körül keletkezett, áthidalhatatlannak látszó ellentétek, a I német-francia és a súlyos angol-amerikai viszály. Alighogy ezek a hírek megszelídültek, a vasfüggöny mögött elhang- 1 zott a Sztálin-tétel második fele is, óvatosan persze. Varga j Jenő, majd Rákosi szájából, de ma már ezt fújja az egész I bolsi apparátus. Igen, a nyugati államok összevesznek. — ' ismétlik Sztálin végrendeletét, — de ez még nem jelenti azt, hogy a háború elkerülhető volna. Rákosi mondta ki legvilágosabban: „Előbb (a nyugati összeveszés előtt) háború jön a Szovjet ellen, amit meg kell nyernünk!” Igen, ez nagyon I szépen hangzik, nem is szünetelnek a katonai készülődések i a vasfüggöny mögött s a római NATO-inegegyezésre és Tito angliai út jára ki is vágták az oroszok a tromfot: a keleti németeken keresztül katonai szerződést kötöttek a csehekkel. Őszintén kívánjuk Malenkovnak, sose harcoljanak vele job* j ban futó katonák, mint a cseh ármádia, amelynek hűségét ! most épp Karlsbadban pecsételték meg. mélyes fabódékban, a házaspárok, családok pedig kényelmes faházakban laknak, többhelyt elektromos berendezésekkel, központi fűtéssel. Az épületet hoszszúlejáratú törlesztésre a vállalatoktól kapják a munkások, mint leendő állandó alkalmazottak. Miért ez a nagyméretű energia-berendezkedés? A felelet egyszerű. Tasmaniában és a környező szigeteken a mesés nyersanyag I kiaknázása következik. Réz, hor- I gany, ezüst, wolfram és bauxit i ran itt, hihetetlen bőséggel. Má- i ris épülnek az óriási gyárak, I hogy ezeket az értékes anyagokat feldolgozzák. Ehhez kell a villamosenergia. Az angol ipar háború esetére igyekszik védett helyre húzódni... (A perzsa olajválság után például azonnal elkezdtek egy gigászi méretű olájfinomítót építeni, hasonlót az Abadan-i müvekhez, Perth mellett.) A jövő nagy gazdasági lehetőségeit még nem tükrözi az idillikus tasmaniai táj. Néhány betonút kivételével, mondhatjuk, balkáni a közlekedés, földútakon, ösvényeken. A keskenyvágányú vasút nem örvend népszerűségne. Egy 300 kilométeres szakaszon ötször át kell szállni különböző társaságok vonalaira s persze így sokba kerül az utazás, inkább autóbuszon járnak az emberek, vagy repülővel, az sem drágább a vasútnál. Tehát igazi jó „vidéki” életet élünk, de ez nem hátrányos az emberek tulajdonságaira. Mindenki mindenkit ismer, mindenki mindenkinek köszön, az idegenekhez is jobbak, barátságosabbak, mint a kontinensen. A nagyobb „kolóniáknak” már van egy kis közösségi életük. A lengyelek kápolnát építettek, van papjuk, énekkaruk. Nekünk is lehetne, csak egy talpraesett és elszánt vezető egyéniség kellene, aki összefogna bennünket, ezt az egész, igen szorgalmas és jóra való magyar társaságot, amely egyébként minden szakmát és hivatást képvisel és nem hoz szégyent a magyar névre. Rozsos Miklós VISSZATÉR A MAGYAR színjátszótársasAc-A Magyar Színjátszó Társaság befejezte brazíliai vendégjátékát és hazaindult, hogy megkezdje az argentínai évadot. Az új szezon programmját már össze is állították s művészeink a sáopaulói sikerek után újult erővel kezdik meg munkájukat. Az argentínai magyarság szeretettel köszönti hazatérésük alkalmával a magyar szó apostolait! J OYER1A FABRICA DE ALHAJAS Eugenio Kollmann NUESTRA CASA SE ESPECIALIZA EN ENGARCE OE PIEDRAS FINAS A IA VISTA DEL SEttOR CLIENTE Representante de * Rolex • Longings • Universal * Movado-DIAGONAL NORTE 92$ T. E. 36-037S Levé! a tasmániai magyarok életéről
