Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-03-27 / 6. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires. 1953. március 27. 3. oída». NYUGATI DICSFÉNY A CSEHEK FÖLÖTT Az egyik legsikerültebb Benes-Omentum - gyűjtemény adatainak tanulmány írója, Borsody István írja a nagy cseh szemfényvesztésről: ..Mindig a nacionalista önzés, a nemzeti elfogultság volt Benes tetteinek rugója. Hasznot húzott mások hibáiból, gyengeségeiből, butaságából, tévedéseiből, jóhiszeműségéből, szenvedéseiből, tragédiáiból.” Ha Benes utódait, mai cseh emigránsok ipropaganda-háborúját figyelemmel kisérjük, nem nehéz felismernünk e hagyományok folytatását. Az Emigrációs Sajtóarchivum tájékoztató szemléjének legutóbbi száma hosszan ismerteti a cseh emigráció nyugaton, főleg Amerikában kifejtett propaganda-munkáját. A Kassai István szerkesztésében megjelenő dokuismertetésével olyan területre vezetjük el olvasóinkat, ahol, megdöbbenés vár a legtöbb emigránsra: nem tudja hirtelen, hogy az elismerés, vagy a felháborodás érzéseivel kisérje a cseh propaganda sikereit. Egy szempontból föltétien hasznos e sikerek ismertetése: figyelmeztet köteleségeinkre és óv a reánk leselkedő veszélyektől. Nem mondhatjuk azt. hogy tanuljunk a cseh propagandából, mert akkor a csalásra, ámításra, szemfényvesztésre, gátlástalanságra, erkölcstelenségre uszítanánk. Egyet azonban megtanulhatunk: ha olyan szorgalommal, kitartással, szívóssággal terjesztjük igazságainkat, mint a csehek terjesztik hazugságaikat, akkor a mi sikereink sem maradnak el. „Könnyebb fölemelkedni, mint föntmaradni” (Masnrvk) A propaganda nem magyar ,,műfaj”. Van valami megalázó abban, hogy a szerencsétlen kisnemzeteknek alázatosan házalniok kell a nemzeti erények mutatós kollekciójával. S van valami tragikusan elszomorító 1 abban, hogy ilyen elfogult, felkínálkozó és irányzatos információk alapján írnak majd új térképeket és történelmet. Csehszlovákia, e „műfaj” szülötte, természetesen rendelkezik e politikai ténykedés minden fontos kellékével. Benes propaganda - fegyvereiről csak a port kellett lefújni s beállítani azokat a harminc évvel ezelőtti állásokba, amely futóárkait és telefonhuzalait alig tíz évvel ezelőtt építette át. másodszor Benes. Hogy a csehek propagandája veszélyes, nem tagadhatjuk. Veszélyes ránk. veszélyes a szlovákokra, de első sorban veszélyes az új Közép-Európára. Hogy ezt a propagandát nem a történelmi örökkévalóságnak nyugodt és biztos tudata irányítja, azt leginkább Masarvk bölcs mondása árulta el: ,.Könynyebb fölemelkedni, mint fennmaradni!” Csehszlo^ákin és a ..többiek” Az Emigráns Sajtóarchivum Gloria Bohemica-nak nevezi azt a folyamatot, amely ma a csehszlovák propagandát jelenti. Nyugatról nézve ezernyi kis pont félreérthetetlenül egy ország fölött látszik ragyogni, minteev hősöknek' és mártíroknak kijáró dicsfényt sugározva egy nemzet: a „csehszlovák” „nemzet” fölé. mely a Nyugat szemében ma már a kommunizmus elleni harc bajnokaként és legtöbb sebből vérző hőseként tündököl. Nem volna helyes az antibolsevista harc általános megindulásakor kipellengérezni a legbátrabbat, a legtöbbet szenvedő mártírt. A dicsfény azonban Nyugat előtt eltitkolt aspirációk érdekében ragyog. E mesterségesen megteremtett dicsfény vakít és eeyben árnyékot vet. Vakítja a szabad világ tiszránlátását s árnyékot vet, homályba borítva a többi rabországban izzó ellenállás sok-sok milliónyi apró parazsát. A csehszlovák antibolsevista propaganda késve indult és olyan tehertételek nyomták, hogy az első időkben nem is vettük komolyan. S ma már sikerült elfeledtetniök a világgal, hogy: t.) Csehszlovákia az egyetlen ország, ahol nincs orosz megszállás, tehát szorosan vett vasfüggöny sem. 2.) Hogy Csehszlovákia 1940-ben, szaluul választásokon több mint 50 %ban marxista pártokra, 88 %ban a kommunista pártra szavazott. 8.) Hogy Oroszország titán a kommunista i«árt létszáma Csehszlovákiában a legmagasabb. Szerencsére a csehszlovák propaganda „túllő” a célon s beavatottaknak nem nehéz fölismerni, hogy a nagy szláv testvér ellen forduló csehek az elkövetkezendő új helyzetben is meg akarják tartani nyugati jóváhagyással azokat az előnyöket, amelyeket keleti jóváhagyás mellett — ez nem feltevés! — ugyanúgy megtartani akartak. A kelet-nyugati nagy kártyaparti megindulásakora szemfüles cseh kibic természetesen Amerika mögé telepszik, mint ahogy Moszkva mögé telepedett, amikor az látszott a nyertes félnek. A csehek elérték, hogy a világsajtóban általános szokássá vált, ez a kifejezés: Csehszlovákia és a többi vasfüggöny mögötti állam”. Ez a megjelölés éppúgy megtalálható a hírügynökségek jelentéseiben, mint az antibolsevista amerikai szónokok beszédeiben. Az amerikai milliós NEWSWEEK Periscop cimü rovatában úgyszólván havonta jelenik meg egy-egy csehszlovákiai beszámoló, melyekben ilyen kifejezések szerepelnek: „A vörösök elleni ellenállás, mely mindezideig paszszív volt. egyre aktívabb formákat kezd ölteni Osehszlovákiában. A guerilla csapatok számát 10ő.000-re becsülik.” A fegyveres ellenállás híre sokszor felbukkan e lapban. Az 1952. április 4-i számban például ezt olvastuk: “Egy cseh ellenálló különítmény harcolt ..Szabadság Légió” név alatt a Kárpátokban. Jelentések szerint a Légió jelentős számú vörös katonaságot tart lekötve.” ílgen, a hírek szerint a Kárpátokban harcolnak partizánok. Fehér Légió név alatt. Tagjai szlovákok és nem csehek.) Még érdekesebb a Newsweek-nek ez a hire: „A cseh hadsereg rövidesen orosz parancsnokot kap. Ismételt tisztogatások ellenére ugyanis Moszkva nem volt képes akár csak egyetlen csehet is találni. akiben megbízhat.” Az igazsáe viszont az. hoev Moszkva mindig és mindenütt talál egy-két megbízhatót... Még a csehek közt is. KeUeinetlen cseh vallomások A Christian Science Monitor igy ir a cseh ellenállásról: „Már hosszú ideje érkeznek hirek arról. hogy az oroszok különösen Csehszlovákiában ütköznek hatalmas nehézségekbe, uralmuk megszilárdítása kapcsán.” A New York Herald Tribune, republikánus napilap multévi augusztus 1-i vezércikkében igy írt: ..Egvre inkább halmozódik a bizonyíték arról, hogy Csehszlovákia. amely egykor a nyugati életforma megtestesítője s egyben kapocs volt Kelet és Nyu• gat között, kétségbeesett ellenállást tanúsít a sztálinizmussal szemben, ahogy csak tőle kite! ük.. Az idézeteket folytathatnék oldalakon át, hiszen ezek a hírek állandóan, szünet nélkül olvashatók az amerikai lapokban, különböző. közelebbről meg nem I határozott ellenállási akciókról. Az azonban föltűnő, hogy példá- I ul ugyanakkor a Magyarországon tényleg megtörténő szabotázsok, j gyártüzek és robbanások nem kapnak nyilvánosságot. Kétségtelen, hogy a jelenség okát önimagunkban is kell keresnünk. Föltéten mulasztás terheli hírszerveinket. A vasfüggöny mögötti ellenállás szimbólumáról. Mindszenty bíborosról a választás kortes-harcait kivéve évek óta alig történik említés. Elfogatásának jubieumán az amerikai sajtó nem emlékezett meg róla. ugyanakkor Jan Masarykről vezércikkek jelentek meg, a N. T. egyik levelezője javasolta, hogy nevezzenek el amerikai várost a nagy demokrata mártírról. Truman elnöksége alatt évente legalább háromszor megemlékezett az ifjú Masarykról. Detvey kormányzó New York állam Massaryk-napjának deklarálta az évforduló napját. A lapok a legnagyobb demokratának, Amerika leghübb barátjának nevezték a fiatal Massarykot. Arra senki sem emlékszik, amikor az Amerikabarát cseh külügyminiszter 1948. március 5-én kijelentette: „Egységben kell lennünk a Szovjetunióval. A mi helyünk az ő oldalán van. Hálásaknak kell lennünk, ha Oroszország megengedi nekünk, hogy vele lehessünk.” A lapok vasfüggöny mögötti híranyagában csak elvétve találhatók olyan hirek, amelyek nem csupán a cseh ellenállást dicsérik. De a beállítás ezekben a hírekben sem szerencsés. Minket újabban a buleárok me'lé raknak. Drew Middleton például igy emlékezett meg rólunk, a N. Y. Times december 21-i jelentésében: ..Jóllehet különösen Csehszlovákiában a politikai megbízhatóság kérdésesséee hátráltatta a haladást, most az a véleménv. hogy az oroszok megelégedettek a magyar és bolgár hadsereg harcikészségévpl.” A News & World Reports ki is mondia nyíltan, hogy „Magyarország engedelmesebb". Február 2 5-ike. ha így haladunk — nem sokára félhivatalos amerikai gyásznap lesz. A prágai „vértelen forradalom” napján. — amint a lapok nagy részletességgel leírják. Benes háza elé vonult a diákság, hogy ,.együttesen védjék hazájukat a ¡ kommunizmustól.” (Kár, hogy a szavazó urnák előtt nem buz! gólkodtak ez irányban a cseh ! demokraták.! Erre az esemény! re gyászünnepségek keretében I emlékezik ma az amerikai egyetemek diáksága, fekete karszalaggal és gyászlobogőval. A Daily News képén látni lehetett Prof- Hans Kohn történészt (számos j DPA tankönyv szerzőjét!! amint : gvász-szalagot oszt a diákoknak. Szegény gyászoló amerikai diákok peissze nem tudják, 1io°t a tüntetésnek nem volt halálos áldozata, a mártírokat csupán Benes ifjú követői utólag teremtették meg. mindössze pár sebesülés történt a rendőrökkel való összetűzés során. Ml természetesen nem ápolhatjuk hagyományainkat ilyen formában. de hogy több gondot kellene fordítanunk külföld tájékoztatására, napról-napra jobban érezzük. A legnagyobb amerikai napilapok egyike, a Clevelandban megjelenő „Plain Dealer” némrég hosszabb cikkben foglalkozott a középeurópai államok alkotmányaival. megállapítván e közben, hogy Magyarország alkotmánya 20 (húsz) éves. U- gyanakkor Csehszlovákia múltja a dicső meszeségbe nyúlik. Dana Adams Schmidt, a N. Y. Times volt prágai, jelenleg telavivi tudósítója „Anatomy of Satélite” című könyvében középkori történelmi eseményekről beszélve is használja a „Csehszlovákia” fogalmat. E könyvben olvasható egyébként, hogy „a csehszlovákok az első nyugati nép, amely áldozatul esett a kommunizmusnak”. Egy másik mondat ezt mondja az amerikaiaknak: ,.a csehszlovákok végeredményben egy hozzánk, (amerikaiakhoz) nagyon hasonló nép”. Hol vagyunk már attól, amit Benes tanított a Szovjetunió dicső előnyomulásának napjaiban! S ki emlékszik a ma már antibolsevista cseh vezetők akkori kijelentéseire, például Hódza Fedor 1945. november 14-i nemzetgyűlési beszédére: ..A Szovjetunió a szövetségesünk és barátunk és mi az ő szövetségesei és barátai vagyunk. Barátságunk és szövetségünk nem ideológiai kötelékeken nyugszik. Sokkal több annál. Politikai és földrajzi realitásokból, szíveink mélyéből és a szláv egység élő eszméjéből táplálkozik." Tucatostól idézhetnénk ilyen forró szláv vallomásokat, amelyek — ne felejtsük — nem valami kegyetlen inegozálló hatalom kényszerítése folytán születtek. Erről azonban ma mélyen hallgatnak a csehek. Nem jó üzlet ma szlávnak lenni! Elösz-’kos mártír-ku’túsz A NÉVTETELEN ÉKRŐL J^EM a „torontói mozgalom" politikai értékéről beszélünk most. Nem is tudjuk, hogy a Horthy Miklós kormányzó mellé felsorakozott kanadai magyarok kétségtelen impozáns akciójának van-e egyáltalán valaminö külpolitikai alátámasztása. Az aláírások ragadták meg figyelmünket. Kik ezek? Most látjuk először a nevüket. Csupa ismeretlen ember. S ha utána érdeklődünk, megtudjuk, hogy az egyik állásnélküli diplomás, majd szellemi szükségmunkás volt a Horthy-érában. havi nyolcvanért. A másik havat lapátolt a „Helyet az if júságnak!" idején, aztán ő is ÁDOB-os kenyéren tengődött. A harmadik. . . __ folytathatnánk tovább... de álljunk meg! Hol vannak azok, akik rangot, befolyást, méltóságot, érvényesülést vagyont és kitüntetéseket szereztek abban a korban? Hol marad a lojalitás, a bátorság, a kiállás, a hála, a hűség? Hol vannak, akiket elsősorban elvárhatna a száműzött Nagyúr? Már az ellenzék is figyel Estoril felé csak az egykori ajtónállők húzzák be a nyakukat. Úgy látszik, a karakter szilárdabb bázist teremt, mint a kegy. Ennyit megtanulhatunk a jövőre vonatkozóan a torontói névtelenektől. (i) Fel vetődik a kérdés, hogy tudnak a csehek ilyen sikeresen dolgozni, száznyolcvanfokos fordulatok kockázatával, történelmi hamisítások alapján állva s a közelmúltban szlovákok, magyarok, németek ellen elkövetett olyan embertelenségek terhével, amilyenre példát még a Balkánon sem találhatunk, csak Tito partizánjai közelítették meg kegyetlenségben a cseh népet. A felelet eg.vzserü. A csehek nem nyomtatnak idegen nyelvű lapokat a világ meggyőzésére. (Cseh nyelvű lap is kevés van.) Az ilyen propagandanyomtatvány mindig gyanús a nyugati ember előtt. Azt azonban könnyen elhiszi, amit a saját lapjában olvas. A csehek tehát — Benes példáját folytatva — megnyerték a világsajtót. Több nagy redakcióbán elhelyeztek cseheket. Ahol ez nem sikerült, ott barátokat szereztek. A világnyelveken saját hírügynökségük látja el a nyugati sajtót érdekes cseh anyaggal. E hatalinavilághálózat anyagi fedezetének kisebb részét a csehek adják öszsze -hazafias kötelességből, nagyobb részét volt csehországi kapitalisták, gyárosok, kereskedők, sokszor nem is cseh üzletemberek bocsátják a cseh emigráció rendelkezésére, abban a tudatban, hogy ezek az összegek búsásan megtérülnek majd a csehszlovákiai vállalkozásaikból. Ez a magyarázata, hogy a világsajtóban lépten-nyomon talál- i kozunk rokonszenves beállítású I csehszlovák hírekkel, a csehszlo( folyt a köv. oldalon ) u
