Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-11-17 / 21. szám

MA«VAROK ÚTJA Buenos Aires, 19 53. november 17 5. oldal ÉVFORDULÓ Tizenöt éve, hogy a Felvidék visszatért Irta: Zinsky László A párizskörnyéki béke csőd­tömegéből, mint a geopolitikai tudatlanság, az ethnografiai és lörténe.lmi hamisítás csúcstel­jesítménye, egy sohanemlátott torzszülött emelkedett ki: az úgynevezett Csehszlovák ál­lam. Sem esehszilovák nemzet, sem esohszlovák nyelv nem lé­tezett sohasem, de a párizskör­nyéki boszorkánykonyhák fo­nos/ szellemének, Benes Edn­­árdnnk sikerült a nemlétező nemzet számára egv országot alakíttatni. Fiz az iigves és na­gyi n mozfékonv p'-nnngandis­­t'a Fantasztikus valótlanságai­val és lelkiismeretlen állításai­val nagy sikerrel befolyásolta a naplókat“. Az új állam, melyet nyugat foM érv szakállas, evikkeres, humanista, könyveket író tu­dós fémjelzett, a ka.umsznac.io­­nalizmus féktelenségével lat neki cél iái eléréséhez, amelv nem volt más. mint a dunai hegemónia. Az alig 6.5 millió cseh nép számát esrv jellemző moz­­dnlal tal 9 millió „csehszlovák­ra“ korrigálta a benesi művé­szei. a nélküli azonban. hogy erről a merész elhatározásuk­ról a szlovákokat megkérdez­tél- volna. A szlovák nép leg­jobbjai megdöbbenve látták, hogv az ezeréves magyar „el­­nvon.ásbain1“ gyönyörűen ki­fejlődött szlovák nép egy sre­­neráció alatt el fog tűnni a noahszlováknak nevezett cseh népben. A 3.5 millió szndéta­­jiómet törzs kérdését a divina et impera annyiszor bevált m-w' l^/orovo] iíryekpztek me<r­­oMani. Az eurvmil^ót kitovo magyar kisebbség ellen a fék­telen elnvnmás yoH szerintük az egyedüli alkalmas módszer. Ho fv a szerény mthén nénet miért és hogyan csatolták Be­nes államához, ahhoz józan ész­­szol nem is lehet érvet találni. Rákóczi népei azonban rszlo­­vákolc. magvarok, rnthének és .■ipo'/o-rok hamarosan maguk­hoz tértek. Nemsokára két nagy párt körvonalai bontakoztak ki, a­­m elvek hivatva voltak, hogy a kisebbségi harcot felvegyék. Az Országos Keresztényszo­cialista Párt súlypontja a ma­gyarságban volt, mégis uni­verzális őspártként indult és a szükneszabott nemzeti kerete­ken felül az ezeréves közös történelmi élménye, a gazda­sági adottságok ténye és a kö­zös keresztény ethika alapján akarta a magyar, szloA-ák és rulhén nép nagy szintézisével az önrendelkezési jogot kihar­colni. A másik nagy párt a Ma­gyar Párt. a magyar faj leg­mélyebb életkútjából merítet­te erejét és nagyon szerencsés kézzel szervezte be a magyar falut. A két ősi történelmi osz­tályunknak a magyar úrnak és a magyar parasztnak egy­más kölcsönös megbecsülésén alapuló példaadó összefogása 1 eremtette meg azt az alapot, ahonnan a kisebbségi küzde­lem elindulhatott. Szerencsére mindkét párt ’élén nagyképességű, megalku­vást nem ismerő és feladatuk jelentőségével tisztában lévő férfi állott. Szül lő Géza ■' keresztény­párt vezére, a teliesen nyugat­nak fordult. Párizs. London. Genf politikai szalonjaiban és az Interparlamentáris Unió il­lésein otthonosan mozgó dip­lomatája volt a felvidéki ma­gvar kisebbségnek. Fölénves tudása és a benesi b'uffökot metsző gúnnval szétboncoló beszédei a prágai parlament esemény ép ok számított.. A Nemzeti Párt vezetője Szentivánv József régi agTár­­vezér, akinek szavára mindig felfigyelt a felvidéki agrártár­sadalom. a népéért küzdő, a földiéről ki nem ingatható fel­vidéki magyar úr nagyszerű példánya volt. E két férfi ke­zében volt a vezetés és tudtuk hogv jó kezekben volt. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy csak a politikai pártok keretein belül, vagy csak az élvonalban álló veze­tők körül folyt a nemzetmen­tő munka. A kisebhs égi élet elsősorban felelősségtudatot ébp-'szt s szolgálnivágvást nö­vel az emberben. Mindenki, a­­kit a mindennapi élet.élményei rádöbbent itt te le kötelességére, hogy mir men ellenszolgáltatás sokkor elismerés nélkül szol­gálta. szolgálja és újra csak szolgál in ezt a szegény kisem­mizett m a "var népet, megta­lálta mup ka kövét. Felidézzük a Szlovákiai Magyar Knltúr­­epvesiilet nagyszerű munká­sait. Papok, tanítók, űiákok. orvosok tapodták a ködös őszi alkonyatba a sárbafúló ntakat hogy kis falukba hirdiessék meg az édes mvnnyelv. a tör­ténelmi diesosrv és a nemzeti kötelesség örökigazú igé’t. Az eredmény n°"vszerű volt. az önzetlen munka és a förbotot. len löt ismét csodát te*t. Né­hány év alatt alig volt már magyar falu. ahol ne a ..Szem­ke“ köreiben nevelkedett, nemzeti öntudattal telített if­júság tartotta volna a frontot. Emlékezzünk a Galant ni Han­sa szövetkezet nagyszerű ered­ményeire. mikor is a szó szoros értelmében maroknyi ember — pár fillérrel teremtette meg Szlovákia később egyik leg­nagyobb gazdasági szervezeté­vé növő magvar szövetkezetét. Feltűnnek előliünk a Gazda­sági Egyesületek, amelyek sok ezer magyar gazda érdekvé­delmi szerveként folytatták tanító és fölvilágosító munká­inkat. A földbirtokos osztáiv legjobbjai, intézők, gazdatit­károk fogtak össze és a hosszú téli estéken folyt a tanítás. Minden fáradtságért kárpót­lás volt azonban a végtelen búza mezőkön megtartott ha­tárbejáráskor látni, miként vá­lik jobbá és rentábilisabbá a magyar kisgazda munkája. Az ősi föld szeretedében és a faj­iánk iránti kötél ességtudáit­­ban, minden „falukutató“ el­ferdítéstől mentesen alakult ki egy semmi által szét nem robbantható egysége a magyar »falunak, ahol nem az osztály­­gyűlölet,, hanem az egymás megsegítés.-' volt a jelszó. Hogy csak a legátfogóbb szervezeteket említsük, p fenti hármat tekinthet i"k a kisebb­ségi Eladatok fő végzőinek. A harmincas években Ester­­házv János vette át Ezülhö Gé­za és Jar os's Andor Szentivá­­nvi szerepét. A munka fiatal erők bevonásával mégnngyohb lendiiVtet vett.. Közbeni a tör­ténelem órája az igazság kö­zeledtét jelezte. ami a benesi államnlko*imánv végét kellett magával hozza. -\ szudótauó­­metek p-egtalálták önmagukat és ét nem némítbató erővel kö­vetelték jogaikat. A szlovák néppér1 vezetősége százezer hallgató tomboló lelkesedése között jelentette ki a nozsonvi színház erkélyéről 1938 pün­kösdjén. ho"v nem enged i szlovák nép önrendelkezési io gátból. Forró hangulatban, ka­tonasággal megrakott falvak­ban tartották meg a választá­sokat. amik az .ellenzéki pár­tolj elsöprő gvőzelméyol vég­ződtek. A magyar kisebbség fegyelmezetten, de teljes el­­iszántsággal vett részt a küz­delemben. Hatástalanok ma­radtak a fenyegetések és sen­ki nem vett egv korm.ánvi"é. retipit s«m komolyan. A csalló­közi Beketfn község Amit az első mely száz százalékban a M'"ynr Part„szaArazott és a néUát ° faluk egész sora kö- A-(‘tt.->. M’ndénki érezte, hogy nagy idők közelednek és min­den mondA-aesinált felekezeti és társadalmi válaszfa1 ledőlt magyar és magvar között. Mi­re a közismert komáromi tár­gyalások megkezdődtek, a fel­vidéki magyarság már meg­tartotta a népszavazását s So­­morjától n Tiszaháti" minde­nütt eltiltott magvar zász­­lóerdö lobogott a falukban. Nem Amit öreg knria és nem volt kis kunyhó, ahol nem le­hetett volna látni a nemzed bita-•' 11 ás jelét. Mikor a bécsi döntés megtörtént, a benesi állam már csak papíron volt meg. Mikor a esel) hadsereg a világtörténelemben úgyszólván páratla" módon, egy pnska­­lövés .nélkül lerakta a fegv­­vert. az .-Jnyomott népek előtt ni lehetőségek nyíltak. Sajnos az egyre iobban a pán germánság talajára sikló német politika jövő számítá­sába nem illett bele egy egy­mással megbékélt és a kölcsö­nösségen alapuló megbékélés, s nem akart egymással össze­fogó dlunai népeket, tízért a minden reményre feljogosító kezdeti tárgyalások a szlovák nemzettel elakadtak és az e­­gvedülj természetes megoldási lehetőség helyett egvelőre ide­gen érdek szerint ismét határ húzódott a két egysorsra ren­delt nép közé. MoSt, hogy tizenöt esztende­je a felvidéki magyarlakta te­rület visszatérésének, felidéz­zük a húsz éves küzdelem minden nagy és kis harcosát. Nem feledjük, hogy a budai várban féltő szeretettel figyel­ték küzdelmeinket és hogy a mindenkori magyar kormány mindent megtett értünk, amit ereje engedett. Emlékezünk a­­zokra, akik a névtelen hősei és hordozói voltak a harcnak és akik diadalra vitték az igaz ABC levél az elmaradt kirándu— lásról, a moszkvai bújócskáról és a virginiai demokrata felfújtról A Mécs László ismert versét kellene most idézni: „A kirán­dulás elmarad. . . ” Az öreg angol Premier annyit terve­zett kirándulása is végleg elmarad egve’őre. Mert akárcsak a Mécs-versben, csúnya fekete felhők jöttek az égre.Egy hosz­­szú szovjetjegyzék alakjában jöttek ezek a tapintatlan, csú­nya fekete felhők. Olyan sötétek és terjedelmesek, mint ma­ga Malenkov, a szerzőjük. Annyit máris megállapíthatunk, liogv ilyen dicstelen kis A’erespget sosem szenvedett még a győzelem miniszterelnöke, mióta V-alakban nyújtogatja ujjait. Májusban jelentette be először az alsóházban szándékát, hogy vmlnmimódon hÍA-iák meg őt Moszkvába. Aragy akármilyen találkozóra a SzoA’jel líraival. Saiát párt iá bari ellene voltak: Most? Az Euróna­­hadsereg ratifikálási előtt? Várínk meg talán, míg Európa önvédelme szilárd al"pókra kerül! Churchill esak makacsko­­dott. muigtalnnkodott. Aztán több nyugati eszmecsere után kipréselte kollégáiból a noA’emter 9.-i meghívást Lugaiióba, ahol egyelőre a külügyminiszterek beszéltek A’olna a Szov­jettel a német és osztrák kérdésről. A SzoA’iet A’álas/a késett. Október utolsó napjaiban fu­tott csak be. Nem rövid pár sor. hanem egv egész csomag, 21 teljes oldal. Az már egymaga baj. ha a SzoA-iet igen A'agA’ n e nV belvett csomagot küld. Londori és fán Párizs is. JegszÍA’esebben ráült A-olna a baljós csomagra. T>e közeleJetl noA’pmber 9. a szemfüles riporterek még kimentek volna Lu­­ganoba a külügyminiszterek kényelme után érdeklődni. T"a­­tudia meg a amIh". hogv MalenkoA’ék nemcsak kereken elu­tasítják a lugatioi konferencia terA-ét. de németországi vere­ségük óta még egv új Vattára, A’agA’ Potsdamra se hajlandók európai kérdésekben. Fem-egeUk Franciaországot, ne merie aláírni az Európa-hadsereg okmánvát, Keleti kérdésekben esak úgy hajlandók komoly tárgyalásra, ha a Vörös Kínár is a tárgyaló-asztalhoz engedik. Az egész jegyzék úgy hat. mint mikor a sárkány hosszan ha nem is mindig érthetően, de mindig fenyegetve morog ki barlangjából: En nem mozdulok ki innen, csak oda és ami­kor akarom! \zt is csak abban a kivételes esetben, ha ti ün­nepélyesen odahíviátok másik sárkájirv-társamat. a sárgát, kit úgy hívtok. Vörös Kína!... — Megint egy félévet ve­szített Euró na komoly felkészülése.'összefogása. fPgA*verke­­zésp a különböző konferenciák hiú reményében. S mindezt csak azért, mert egy nagvop zseniális, de makacs, önhitt és szertelen öregember úgy képzeli, miután égy győzelmes há­ború erőfeszítései után a békét elvesztette, most tárgyaló­­asztalnál való bűvészkedéssel fogja megállítani az elkerül­hetetlen hanyatlást. BAz orosz jegyzékben is van egy utalás, melv a magunk faita képzelgőkben azt a hitet kelti, mégis baj van Mo­lotov körül! Mintegy húsz napja röpült fel a nyugati fővá­rosokban n hír. hogy MoWnvot három hete nem látják. Se kÖA’ptfo"adásii^iio. se ünnepeken nem jelent meg Moszkvá­ban. Gvönvörű lett A-olna hogA- itt. az úi Beriadigvi A négy­­szögletes fejű. komor Vaeeszlav, annyi európai kis nemzet hóhérja szintén börtönbe került,! De a bír felröpnenése után néhány órára már jött a cáfolat; a külügyminiszter szabad­ságra ment. Tltóvéere egv bolsevistának is szabad pihenni. A jegyzékről közölt kivonatok kifejezetten hangsúlyoz­zák, hogy .maga Molotov nem hajlandó Lnganoba menni. Van egy francia magyarázat e szöveg-részről, méh- szerint, egy helyettesét fán mégis hajlandó lenne elküldeni. Mi ez? MolotoA- talán még sincs? A kerek orosz visszautasítás mö­gött az új, még sötétebb bolsevista irány intranzigemeiá­­ián tul is ott lappang, hogy a Szovjetnek pillanatnyilag külügyminisztere se volna? C Virginiában és New Jerseyben a demokraták a repub­likánusokkal szemben megnyertek most nébánA’ helyi választást. Newvork demokratái • 'mórban úsznak, min­denkinél hangosabb sajtójuk ú"-- lel Vese dik, mintha ma­ga Eisenhower elnök bukott vn'ni -n-- Tke mosolygó arc­­cwl lépett ki a részvétből tragikus -eokat vágó újságírók közé: — Máskor is eh-esztettem már életemben csete-paté­­kalt! Az igazi hádA-ezér tudja, mit jelent, amikor a nagy csa­ták szünetében egy őrsét vagy különítményét valahol vá­ratlanul felkoncolják. Se többet, se kevesebbet, mint hogy vigyázni kell. Még jobban meg kel) figyelnie, hol az ellen­ség. Amit jelen esetben a sajtó-had egzaltált gvőzelemuj­­jongásakor igazán nem nehéz fölfedni. Kutas-ttadies László ügyünket. Soha el nem múló hálával idézzük mindhárom felvidéki nép vértanúinak emlékét. Az egész A-ilágon szétszórt felvidéki magyarok pedig fél­tő szeretettel figyeljük a Szi­lassv Bélák és Révay Istvánok által újra felemelt zászlót, a­­melyen ismét ottragyog a Nagyságos Fejedelem által a magyar, szlovák, ruthén és cip­­szer népre örökül h..gvott jel­szava : Pro Libertate!

Next

/
Oldalképek
Tartalom