Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-11-17 / 21. szám
MAGYAROK HTJA Buenos Aires, 1953. november 17 3. oldal Egy parfőmgyáros a Free Europe nevében sértegeti a magyarságot A Felvidéki Magyarok Nemzeti Bizottmánya a Masaryk-ünnepélyröl A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya, mely Szilassy Béla volt felvidéki magyar képviselő, ny. államtitkár elnökletével alakult meg Németországban és most az USA-ból vívja bátor harcait, éles összetűzésbe került a Free Europeval, az Európa felszabadítására alakult északamerikai intézménynyel. Az összetűzés oka: a Free Europe berkeiben jelentkező benesi szellem, mely legjobban egyik vezetőségi tagjának Gregory H. Thomas illatszergyárosnak a Masaryk születésének évfordulóján tartott ünnepi beszédében ütközött ki. A beszéd nemcsak érdemtelenül eltúlozva magasztalja agyon a benesi demokrácia európai és dunavölgyi hivatását, hanem a cseh történetírásból vett hamis adatokkal minduntalan belerúgott a magyarság legszentebb érzéseibe. "Beszélt a magyaroknak a szlovákok felett gyakorolt „szellemi terrorjáról". Azt állította, hogy a török háborúk idején Magyarország végeredményében Szlovákiába szorult. A török járomból való felszabadításunkat, mely annyi magyar vérbe került egyszerűen Csehország, Szlovákia és Ausztria közös erőfeszítésének állította be. Mintha a magyarok sehol se lettek volna. Teljesen elhallgatta a freeeuropás illatszergyáros, mikor Komeniusz és 30.000 cseh kiüldözéséről beszélt, hogy Komeniuszt a vallásszabadságot szerető magyarság fogadta be. Masaryk és Benes pánszláv politikáját és orosz kapcsolatait meg egyszerűen elhalgatta, viszont a magyarok, szerinte úgy elnyomták a szlovák irodalmat, hogy a végén cseh tanítókat kellett a szlovák iskolákba behozni. A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya először azt várta, maguk Varga Béláék tiltakozzanak ezek ellen a felháborító történelem hamisítások ellen. Hiszen ők vannak közvetlen kapcsolatban a Free Europeval. Miután, mint litografált körlevelük is mondja, a newyorki bizottmányosok „nem tiltakozhatnak, mert szerintük ezzel a Free Europee-tól függő kb 350—400 magyar anyagi helyzetét veszélyeztetnék" maga s Csehszlovákiai Magyarok Bi zottmánya volt kénytelen az illetszergyáros úr sértő történelemferditései ellen a Free Europenel Szilassy Béla elnök, Hites Endre alelnök és Szilárd Marcell főtitkár által aláirt nyílt levélben tiltakozni. A levél hangsúlyozza, Thomas beállításai sem a történelmi igazságot, sem a népek megértését nem szolgálják, kizárólag csak a csehszlovák propagandát, mely állandóan a magyar nemzet és a magyar történelem megbélyegzésére irányul. Tehát ellentétben áll a Szabad Európa A szibériai légiók, min antibolsevista hősök TRIESZT t "célkitűzéseivel is. Hisz a Szabad Európa sikere igen nagy mértékben az igazság képviseletétől és álláspontja tárgyilagosságától függ. Kimutatja a levél, hogy Szlovákia mint történelmi vagy közjogi alakulat 1918-ig nem létezett a tárgyilgos cseh tudományban. Az illatszergyáros urnák arra a perfid és tudatlan megállapítására, hogy Magyarországot tulajdonkép a csehek és szlovákok szabadították fel az osztrákokkal a török iga alól, azt mondja: „Az elfogulatlan történelem úgy tudja, II Ferdinánd németrómai császár 1620-ban legyőzte a cseheket Fehérhegynél és Csehország elvesztette függetlenségét. Érdekes volna megtudni, milyen alapon teszi meg Mr. Thomas a cseheket Magyarország hősi felszabadítóivá, mikor magukat se tudták megvédeni, mikor maguk a cseh történetírók se tulajdonítanak maguknak ilyen dicsőséget?" Azt is megkérdik Szilassyék az illatszergyárostól: „Elmulasz-Fel-fellángol, majd újra elcsitul, hogy következő héten ismét nyugtalanságba^ hozza a világot a _ trieszti kérdés. Egv pont Európa felsebzett testén, ahol a legkisebb érintésre bekövetkezik az izgalmi állapot. Nekünk, dunamenti emigránsoknak, annyi fájdalmunk van, Triesztre már fel sem figyelünk. Nagv amerikai folyóiratokból, első oldalon közölt angolszász publiciszták okoskodásaiból keil újra rádöbennünk, hogy Trieszt körül vaklárma folyik, Trieszt nem az olaszoké és nem a iueoszlávoké, akik felváltva kiabálnak ezért a kikötőért. Trieszt, —- ezt mond i a Dorothy _ Thompson az USA igen tekintélyes uiságirónője, — voltaképpen a közéneu rónai szárazföldi országok kikötőié, a tengertől elzárt osztrákok, magvarok. csehek gazdasági biztosító szelepe a tenger felé. ..Tergestum” néven Trieszt régi római város volt. A közén korban a velenceiek telepítették be és civilizálták újból a várost az isztriai és dalmáciai partvidékkel együtt kelet felé irányuló terjeszkedésük folyamán. A XIV.-ik században a város a német-római császárság birtokává lett. Egyre növekvő fontosságra tett szert 1719. után, amikor is VI. Károly császár ..szabad kikötő”-nek nyilvánította. 1866 után az Osztrák-Magyar monarchia első számú kikötőiévé lett. miután a Poroszországtól szenvedett königraetzi vereség után a Habsburgok elvesztették Észak-Itáliát. Ez volt Trieszt aranykora. — Írja a kanadai^ Globe and Mail —- nomoás úi kikötő létesült (1868-83'! és Európa egyik legköltségesebb kettős vágánvú vasútvonala. amelv. a kikötővárost összekötötte Béccsel, Budaoesttel. Prágával. Krakóval és Lemberggel. azzal a hatalmas hinter landdal. amelynek elszigetelése után Trieszt hanyatlása is elkezdődött. A dunai államok kereskedelme nélkül Trieszt halott város. Tény az. hogy Trieszt soha sem heverte ki a nagy dunai birodalom felbomlását. A fel-fellángoló versengést politikai okok fütik. Az adriai tengeren Itáliának ott van Velence, Rimini és Ancona, de tengeri kereskedelmei r Pár éles mondatban intézi e I a felvidéki magyarok bizoti ! mánya Mr. Thomasnak a „cseh szlovák"-állam IV-ik századb visszanyúló őstörténeti legenda ¡ ját. Kimutatja, hogy a magya honfogai ást is majd másfélszá zaddal későbbre 1025-re teszi Élesen tiltakozik az ellen, hog1 átvette a cseh propagandánál azt a közismert hazugságát hogy a régi Magyarországot egy kisebbség uralkodott voln: a többségen. Horvát-Szlavon ország csak társország volt, azi nem lehet utólag nemzetiséggé hamisítani.. Mr. Thomas hamisan állitjc be Masaryknak a kommuniz sal való kapcsolatait is. „Igái hogy Masaryk már 1918-bar érintkezésben volt a kommunis iákkal, de annak a megállapításnak, hogy Masaryk a kelet: frontról a nyugatira tolta ál csapatait, éppen az ellenkezője az igaz: Szibériába küldte őket. ahol óriási szolgálatokat tettek a kommunistáknak". Arra a kijelentésre, hogy Masaryk maga se tartotta igazságosnak a cseh-magyar határt és többször hangoztatta egy határkiigazítás lehetőségét, — a felvidéki magyarok irata megkérdi: Mért nem ment akkor soha tovább a szavaknál? Mért nem akadályozta meg akkor a magvarokat eltüntetni akaró kormány intézkedéseit. Miért követelt akkor utóda és tanítványa Benes a második világháború után még a réginél is több területet Magyarországból? Illatosított propaganda „Masaryk elveiből és eszméiből a legmagasabb ideálok szégyenletes megcsúfolása lett" — fejezi be a nyilt levél. — Amerikai jogászok előtt hajlandók vagyunk bizonyítani, hogy Csehszlovákiában csak látszat-demo■crácia volt, ami a valóságban visszaesést jelentett a közszabad;ág terén. Végezetül idézzük a szónok ima mondását, hogy az az álam mely nem igazságon épül :el. nem maradhat fönn. Cseh¡zlovákia vezetői az állam szüetése óta nem szűnnek meg a láziig propaganda eszközeivel Mni, szép mondásokkal vezetni :élre a világot, mig otthon én->en az ellenkezőjét cselekedték. 'open ebből az elvből folyik íogy ez az állam nem maradhat enn és nem menthetik meg )lyan beszédek mint a Mr. Thonasé . . ." A levélre már a Free Europe zámüzetési osztályának vezetőe. Mr. Bemard Yarrow válazolt is. Hangsúlyozza, a Szalad Európa szívesen lát minden árgyilagos bírálatot. Váriák a lizottság tárgyilagos adatait. A levél adatait előjegyezték és figyelmes vizsgálat alá veszik. A magyar emigráció közvéleménye az illatszergyáros úr válaszára is kiváncsi. • különben is a nagy földközi tent j geri kikötők, mint Genova é: t! Nápoly, bonyolódik le. De Tu goszláviának sincs szüksége ^Triesztre, hisz az Adria északi . partján övé Fiume, Split (az kj előtt Spalato), Dubrovnik (az, előtt Ragusa 1. Cattaro öble é< kikötője, végül Pola, a volt olasz !: hadikiötő. Igaz viszont az is, hogy > sem Németországnak (Stettinnelf, sem Lengyelor' szágnak (Gdyniával) nem volt szöksége Danzigra, akár védelmi, akár hajózási szempontból nézzük a dolgot, és mégis ez a kérdés váltotta ki a második viláháborút, — mondja D. Thomson — aki esztelen határváltoztatásnak tart minden olyan kom binációt. amelv ezt a kikötőt nem a Monarchia területén élő nének kikötőiéül szánja. Két illetéktelen fél verseng Triesztért, amelv voltaképp mindkét félre terhet jelent. Az egész huza-vonát csak az oroszok nézhetik megelégedetten, nekik ez a bizonytalanság a legjobban megfelelő állapot. Az angolszász kommentátorok általában azt javasolják, hogy Triesztet erre az átmeneti időre föltétien meg kell tartani semleges területnek, ha már egvszer a nagyhatalmak belementek ebbe a határváltoztatásba, amelv- Ivel voltaképpen a saiát maguk által rajzolt határt változtatták meg. Tito úgysem egyezne bele a népszavazásba, a megszállók általában csak olyan népszavazást akceptálnak, amelynek döntése ráiuk nézve biztosan kedvező. Tito seregei azonban ott álnak a B-zónában, mintha legalább is ők győzték volna lé Ttáliát. Középeurópa nemzetei ma tra gikus sorsban vergődnek, — iría a Globe and Mail — de a kommunista zsarnokok uralma ebben a térségben nem tarthat soká. Ma már biztos ténynek látszik, hogv azok a nemzetek, amelyek egykor a nagv Dunai Birodalmat akották. komunista igából való szabadulásuk után valamiképen vissza fog'ák állítani a régi egységet. És akkor majd ennek a főleg kontinentális nemzetekből alakult, politikailag és gazdaságilag egyesült nagv blokknak, mint ahogy a múltban is, ismét Parancsoló szüksége lesz Trieszt kikötőjére, i mint természetes, szabad és kö- I zös tengeri kijáratukra. Hiába várják Varga Béla tiltakozását „Az orosz imperializmus azó-'’ ta jutott el Prágáig, mióta szövetségesük, a csehszlovákok birtokukba vették a Kárpátokat mondja a magyar válasz egy másik helyen az illatszergyáros büszkélkedésére, hogy a Csehország és Szlovákia akadályozták meg az első világháború1 alatt a Berlin - Bagdad tervet. (Az első világháború alatt Szlovákia még nem is létezett.) ’tóttá megmagyarázni, hogyan lett akkor a mai Szlovenszko j megint Magyarország része és a szlovákok, akik a szerző szerint | fegyverrel kezükben harcoltak, míg magyar hadseregnek hírehamva se volt, hogyan került ismét magyar fennhatóság alá?" Még élesebben kifogásolják, hogy az emlékbeszéd felsorolta Masaryk pánszláv tanítómestereit, de egy szóval nem mondja meg mit képviseltek. „A nevezett cseh-szlovák irók az orosz vezetés alatt álló pánszláv világuralmi eszmék hirdetői voltak s álmuk megvalósítását az oroszoktól várták. Tehát olyan eszme hívei, ami ma az Egyesült Államokat s az egész szabad világot fenyegeti. Masaryk valóban ennek az eszmének a hatása alatt és szolgálatában állott. Azonban ez nem olyan érdem, amit ma tisztelettel kell említeni. Legkevébbé itt, az Egyesült Államokban és a Free Europe köreiben, melynek éppen az a feladata, hogy harcoljon az orosz vezetés alatt álló pánszlávizmus és annak minden prófétája ellen".
