Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-09-15 / 16-17. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. szeptember 15. 7 SZENT ISTVÁN ÜNNEPSÉGEK BUENOS AIRESBEN Bemutatták M. Juhász színmüvét, a „Margit Királylány1 Az Egyesületek Tanácsa a Szent István bál jövedelmét átadta apácáinknak Az ötvilágrészen szétszórt magyarság, augusztus végétől szeptember elejéig ünnepségek egész sorozatával emlékezett Szent István királyról. Észak - Amerika valamennyi centrumában, New- Yorkban, Chikágóban, Clevelandban rendeztek ünnepségeket. A kanadai Szent István-ünnepen Kovrig Béla mondott ünnepi beszédet. A Sydneyben tartott ünnepségen Fazekas páter megáldotta az ausztráliai magyarok zászlait. A vasfüggönyön inneni Európa is szinte minden nagyobb városában megemlékeztek nagy királyunkról. Argentínában két Szent István ünnepség volt. Az egyiket augusztus 25-én az Egyesületek Tanácsa, a másikat szeptember 6-án a platánosi magyar intézet szerzetestanárnői rendezték, az ifjúság részvételével. Az Egyesületek Tanácsa példaszerű gondossággal megrendezett ünnepsége hagyományos találkozója volt az ärgentinai magyaroknak. Az előkelő belvárosi termet zsúfolásig megtöltötték Nagy-Buenos Aires különböző tájairól, sőt a provinciákból is beutazó magyarok. Az ünnepi beszédet Mezgár Alajos dr. prépost mondotta, összetartásra, egymás szeretetére, kultúránk ápolására buzdítva a másfélezernyi hallgatóságot. Az ünnep műsorában felléptek a Magyar Színjátszó Társaság tagjai, Eszenyi Olga, Páger Antal és Szilassy László, művészi számaikkal gazdagítva a kitűnő műsort, amelyben még ott láttuk pompás díszmagyarában v. Kolosváry-Borcsa Mihálynét, az argentin televízió egyik igen tehetséges tánemüvésznőjét, Buzay Jolánkát, a kitűnő Dombay-fivéreket. Nagy sikerrel szerepelt a valentinalsinai Dalkör, Ecsedy karnagy vezetésével. A műsort reggelig tartó ünnepi bál követte, melynek tiszta jövedelmét az Egyesületek Tanácsa, valóban nemes gesztussal felajánlotta az angolkisasszonyoknak, hozzájárulás képpen az intézet jelenlegi bérleménye megvásárlására. A nagylelkű adományt Süli Lajos és hitvese, Bercsényi Boriska 1000 pezos adománnyal toldotta meg. ' A másik Szent István -ünne-< pen a liliomoslelkületü árpádházi királyleány, Szent Margit életét és a középkori klastromvilág zsolozsmákkal és himnuszokkal telített csodálatos világát mutatták be gyermekeink, egymást követő történelmi képekben. Árpádházi szentjeink vezeklő önfeláldozása megérteti v e 1 ii n k misztikus életük nagy titkát: az ember csak akkor lehet igazán boldog és jó, ha megszabadul minden földikényszertől és a világi hiúságot legyőzi önmagában. Az egész előadás, a díszletek, a rendezés a jelenetek sorozatát összekötő betétek, mind mind a középkori iskolai színjátszás hagyományait elevenítette föl. U- gyanakkor eredeti színműnek voltunk nézői, amiről sem a szerény szerző, M. Juhász, sem M. Bodolay, a kiváló rendező nem értesítette a közönséget. Mindkettőjüket jutalmazzuk, amikor megemlékezünk a középkori játék ősi magyar jellegéről, eredeti, korhű nyelvezetéről. A négyfelvonásós játék, szereplői a következők voltak: Bethlen Katalin Szent-Miklósy Rita, Dombay Jenő, Koppány Emese, Kdipagán Ervin, Eóthy István, Dombay Marianna, Horváth Mária, Lénárd Zsuzsa, Barkáts Mária, Halász Angéla, Barnaky Éva, Tscharvkow Natasa, Térfy Margit, Szankay Mária, Sátorhelyi Éva, Toldy Mária, Sánta Eszter, Szappanos Gabriella, Vodnyánszky Györgyi, Barna Marianna, Landes Beatrix, Grosschmidt Mária, Winchkler Giovanna, Rajczi Kató, Gulyássy Marika, Szent-Miklósy Terézke, Vörösvári Csilla, Szekeres Zsuzsi, Haraszti Mária, Vogl Krisztina, Lányi Éva, Musik Ilike, Winchkler Kriszti, Glaser Hanna, Glaser Tudit, Ternák Iré-nke, Gulyássy Ili, Fülöp Ildikó, Bihar Enikő. Barnaky Zsuzsi, Kopits Mária, Kranauer Judit, Pintér Vera, Simonfai Eszti, Tuly Zsuzsi, Schmidt Edina, Földházi Gabi, Berkó Katalin, Tóthváradi Adelaide, Kranauer Bea, Zimmer Gabi, Fülöp Potyi, Varga Éva, Varga Ilona, Földényi Zsuzsi, Uhcr Mária, Szekeres Zsolt, Pintér Gyuri, Eder Laci, Gáti Gábor, Kalauz Gyula, Demké) Andrea, Egedi Anna Mária, Manyák Judit, Marikovszky Eszter, Balogh Kovács Judit, Szabó Fszter, Zendi Zucker Lidia. A műsorból kiemelkedett még Keve László szavalata, Dombay'* Jenő táncbemutatója és Eóthy Gyula, ifjúsági vezető beszéde.: A szép díszleteket Vass Dénes i tervezte és készítette. A tatárdúlás utáni, lélekben 1 ja minden számüzöttnek: csak a szellem ereje tarthat fenn bennünket, csak a gyermekek lelkén keresztül, csak a nevelés állal őrizhetjük meg a ránk bízott nemzeti kincset. „Szabadult" hadifoglyok robotolnak a Tisza mellett Az elmúlt napokban Nyugat- Németországba érkezett kilenc német hadifogoly, akiket 1950 óta dolgoztattak a tiszalöki munkatáborban. A hosszú kálváriát járt foglyok története mintegy kétezer ember szerencsétlen sorsára világít most rá. Valamennyien 1950-ben érkeztek haza Magyarországba, azzal a szállítmánnyal, amelylyel a bolsevisták be is fejezték a hadifoglyok hazaszállítását. Ezerötszáz népi német és többszáz volt katona, csendőr érkezett vissza a szovjet pokolból, akiket azonban, azzal az indokolással, hogy hozzátartozóikat kitelepítették, vagy Nyugatra menekültek, nem engedték szabadon. Megmenekülésük tehát újabb fogságot jelentett, a tiszalöki erőműtelep építkezéseinél dolgoztatták öket, hermetikusan elzárva a külvilágtól. A Nyugaton élő hozzátartozók az egyházak és az MLfBK hadifogolyszolgálata útján értesülést szereztek családtagjaik „szabadulásáról”. Nyugati egyházi körökben sorozatos akciókat indítottak a „szabadult” foglyok megmentésére. S bár a legnagyobb nyugati tekintélyek avatkoztak be ebbe az ügybe és a legnagyobb eréllyel követelték szabadonbocsájtásukat, a budapesti korpiány letagadta létezésüket. Számításukat keresztezte azonban egy népi német fogoly véletlen megszabadulása, ki kórházba került és felgyógyulása keresztény civilizációnk aláásásában, mint a kommunista pártok agitációja. * # * Prohászka Ottokár, Milotay és társai ezelőtt három évtizeddel a magyar újságírás erkölcsi reneszánszát indították meg. Ha a nagy nemzeti katasztrófa ezt a folyamatát maga alá is temette, nekünk megint ott kell folytatnunk, ahol Prohászka elkezdte. * * * Az emigráns újságíró ugyanolyan hőskorban él, mint a múlt század elejének az újságírója. Megint csak egy egész szűk körnek irhát, az üzleti tőke nem keresi barátságát, a pártpolitikát neki kell elkerülni, a rotációst nem ismeri és még az érdekesség ördögét is távol kell tartania magától, mert az emigráns élet nem tűri meg a nyilvánosságra hozott botrányokat. * * # A magyar újságírás mai kőkorszakában — szemünk láttára — újra hősök születnek. A magyar betű hősei. Prohászka mondotta egy katolikus nagygyűlésen: „Ha Szent Pál ma élne, újságíró lenne." Mi az emigrációban csak annyit tehetünk hozzá: ha Szent Pál ma élne, egy kőnyomatost szerkesztene. lután szabadon bocsájtották, nem ismervén' a különleges tilalmat. Ez az első hirnök indította el újra a lavinát a vörösök ellen. A szabadító akció ismét megindult és annak váratlanul sikere is lett, ha sikernek lehet nevezni, hogy a majdnem kétezer ember közül kétszázhatvan fogolyt nyugatra engedtek, Szabadonboesájtásuk a Nagy Imre álfal meghirdetett, gyorsan elhervadó amnesztia eredménye volt, az akkor támadt zűrzavarban kétszázhatvan fogoly eltávozhatott. Azért csak kétszázhatvan, mert ennyien voltak azok, akiknek hozzátartozóik Kelet- Németországban élnek. Ebből ? a csoportból kerültek át kilen! cen, Bayer Vendel, Dubniczki j András, Fischer Margit, Gutman Antal, Ilergenlöder Fri- I gyes, Kappel János, Niess Á- dám, Reitinger János és Stein M i klós, Nyugat-Németországba, ahová időközben családjuk távozott Ők hozták az. első részletes híradást a tiszalöki koncentrációs táborból, ahol az orosz fogságból „megszabadult” foglyokon kívül még igen nagy tömeg robotol*, szögesdrőt mögé zárva, A nyugati világ elborzadva \oszi most tudomásul, milyen barbár körülmények között tartják Tiszalökön a volt hadifoglyokat. A szabad földön élő emigrációnak mozgalmat kell indítania a kiszabadításukra ! Vörös Vihar! Vörös Vihari Vörös Vihar! •• •• VÖRÖS VIHAR! az emigráció nagy kónyvaikerel ára caak 19 peaól A „Margit királylány” egyik jelenete. (Tóth B. felv.) is széthasadozott Magyarország' szólalt meg ebben az előadásban. Ugyanaz a probléma, ami itt szorongatja ma az emigrációban a jövőért aggódó lelkeket. Ez az előadás ismét azt mond-
