Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-09-15 / 16-17. szám
8 Buenos Aires, 1953. szeptember 15. MAG ÁROK ÚTJA A Kárpát-medence szerepe az európai kultúrában Irta: Gosztonyi Gyula tak és mennyire jellemzőek mindenkor az emberiség történetére. A szó elszáll, az írás megsemmisül, mindkettő az enyészet sebesen elmúló jájéka csupán; az építészeti alkotásokra ez a törvény sokkal kevésbbé érvényes. Rákosi Viktor ötletes gondolatát — az építészet megfagyott zene — így alakíthatnék át: az építészet megfagyott történelem. Asszíria, Babylonia gyenge minőségű, nyerstéglából épült és fajanszlapokkal burkolt építmén'ye- i látszólag megsemmisültek ugyan, de a Tigris és Eufrát völgyének lankás dombbajlatai alól négyezer év után is sikerült kiásni Ninive, Ur, Babylonia kolosszális épületromjait és rekonstruálni egy ősi birodalom tör| ténetét; Egyiptom és Görögorj szág csodás kőemlókei ma is áll| nak, filmszerű hűséggel reprodukálva kultúráikat: Róma mai ér! telemben is tökéletes tégla-betonépftényei közvetlenül érzékel! tetik évszázadok küzdelmét az j új anyag kifejezési lehetőségeivel a császári fénykor leheletszerű íantheonjától Galériás császár késői szalonikei palotájának kezdetleges, barbár kupolájáig. Csupán szem kell, hogy meglás- i sa, és agly, hogy kielemzze és kij bányássza belőlük az értelmet. 1 hogy aztán vissza gombolyítsa a I történelmi szükségszerűség fonalát, kiolvassa belőlük magát az I emberi történetet. Mint ahogy a nyugati kultúrkör templom építészetének fent vázolt folyamata ¡ tökéletesen jellemzi Nyugat - E- urópia egész kultúrtörténetét, a- I melyben a megnyert, vagy elveszj tett csaták évszámai teljesen a: kirendelt jelentőségűek. S ahogy I egy francia, egy német és egy olasz gótikus székesegyház tökéletesen kifejezi környezetének s I alkotóinak néplségét, kulturfo- I kát, történeti adottságát, lelkij ségét, lehetőségeit és ennek kü¡ lönbségeit, mégha alapgondolata tökéletesen ugyanaz is, -— vagy , a vízigótok Hispániában, a Ka I rolingok a Rajna mellékén rá j nyomták kultúrájuk sajátos jel i lemzö bélyegét koruk korai ke resztény építészeti alkotásaira. I Kétségtelen tehát, hogy írót A mai Dunántúl egykor a római birodalom PANNÓNIA nevű tartománya volt, a történelmi adatolc csupán néhány birodalmi útvonalát és evvel kapcsolatosan egy sorozat helységnevét jegyezték fel. De például Óbuda, Szombathely, Pécs római kori építészeti maradványai ma már pontosan meghatározzák Aquincum, Savaria, Sopianae helyét, és ma már azt is tudjuk, hogy Aquincum-6-buda Pannónia katonai kormányzójának s Pécs-Sopianae a polgári kormányzónak székhelye volt. Pannónia kereszténységéről a vértanú-akták néhány adatán kívül semmi sem szólt, So. pianae-Pécs festett és festetlen sirkamrái, temetői kápiolnái, bazilikája, — Savaria-Szombathely cella trichorája és Qulrinus-bazi. likája, Valkum-Fenékpuszta bazilikái, ó - Buda-Aquincum ó-keresztény temetője és cella trichorája nemcsak a római keresztény ség létezését, hanem a pécsi egyik festett sirkamra Konstantin féle Krisztusmonogramjával annak idejét, a festésmodor alapján pedig annak idevezetö útját ( Róma-Aquincum ) is pontosan meghatározza. És hogy ez a kereszténység nem szűnt meg a népvándorlás viharában, hanem tovább élt Szent István magyar kereszténységéig, — bizonyítja a pécsi cella trichora második, bizánci hatású kifestése és főként az, hogy Szent István a pécsi püspökséget az itt akkor még létező ókeresztény bazilika és keresztény egyházközség természetes folyományaként alapította és a püspöki székesegyház építéséről azért nem rendelkezett, mert arra szükség aplillanatban nem is volt. A magyar királyság meg- | erősödésével a következő évszázadban került sor a mai székesegyház kiépítésére. Kora építészeti stílusának megfelelően az az addig használt, egykori bazilika helyén és alapjain. A szentistváni magyar kereszténység mindig a nyugati kultúrkörhöz tartozott és soha semmi köze nem volt a keletihez. Szvatopluk karolingi szláv államalapításáról építészeti emlék nem maradt, jelentőségének megfelelően. Viszont a magyar állam ezeresztendős története a Kárpátmedencében a román, gőt, renaisance, barokk, romantlcista építészeti alkotások egész sorozatát mutatja fel Brassótól Pözsonyig, Kassától Pécsig és a horvát társország területén az Adriáig. E- zek az építészeti emlékek nem óhajtanak vetekedni Itália, Spanyolország, Franciaország,a Rajnavidék csodálatos alkotásaival, méreteik és díszítményeik megfelelnek egy életéért küzdő, Európát öntestével védő, testvértelen, de hitéhez, hivatásához mindig görcsösen ragaszkodó nemzet lehetőségeinek. Ezt az életerőt se a tatárdúlás, sem a másfélévszázados török hódoltság nem tudta elpusztítani. Buda, Eger, Pécs, Szigetvár néhány romantikus és exotikus jellegű török épületmaradványán és néhány iparművészeti virágmotivumon kivül semmi sem maradt ebből a keleti ozmán világból, csupán egy tragikus negatívum. A magyar középkor s renaissance emlékének sajnálatosan nagyméretű pusztulása, vagy olyan mértékű megrongálódása, hogy például Baranya németlakta vidékein, a rosszemlékű Sväbische Türkei területén a Mária Terézia-kori barokk építmények vakolata alól kellett kihámozni a középkor! román, gót templomok maradványait, — bizonyítva azt, hogy egyes nyugati várostörténészek, így Schuenemann ama megállapítása, hogy a magyar városkultúra német eredetü, még a török hódoltság utáni német telepítések esetében sem más, mint egy otromba, vaskos tévedés. A pécsi püspöki levéltár egyik adata szerint egy németajkú kanonoknak azért kel lett feladnia stallumát, mert az egész püspökség területén nem akadt szolgáló, akivel meg tudta volna értetni magát. A ma németajkú telepes községek egész sorának helyén állt a középkori magyar falu, a maga régi templomával és nem kellett Nyugatról szakértőnek jönni, hogy megtanítsák a magyarságot, hogyan kell várost, községet alapítani. Kétségtelen tény az, hogy a magyarság a honfoglalás kezdeti belső viharai, vajúdásai után szükségszeriileg a nyugati kultur körhöz csatlakozott, a Kánpátmedencét saját testével bélelte ki, ösztönös inteligenciával sajátította el a nyugati életformát és ahhoz, átszűrve sajátos egyéniségén, mindig, mindenben alkalmazkodott. Egész természetes hogy fiait nyugatra küldte tanulni és nyugatiakat is hívott, hogy azoktól tanuljon: és természetes az is, hogy keleti határain, a kárpátvonalon erőihez mérten igyekezett mindenkor fenntartani a kelet rohamát, legyen az a testet leigázó tatár, vagy török, legyen az a nyugati lelkiséget átformálni kívánó keleti orrodoxi®a. A trianon utáni román megszállás néhány sivár, sablonos ortodox templomán kivül nyoma ■sincs a keleti kultúrkör építészeti befolyásának. S ha a nyugat könnyelműsége, meg nem értése, hálátlansága fel is nyitotta megint a Kárpátvonal zsilipjeit, tudjuk. hogy az áradat egyszer megint csak leszalad, tartson a gáttörés két évig, vagy százötven évig, mindaddig, amíg a Nyugat ismét rá nem ébred arra, mit jelent számára ez a tragikus tévedés. A magyarság tudja ezt s bízik Bíznia kell, mert erre tanítják Pannónia Sacra ókeresztény sírjai, a magyar középkor román, gót székesegyházai, az újkor barokk templomai, az esztergomi szentistváni királyi palota, a fehérvári koronázó templom romjai erre tanítja az ezek által kifejezett és a bennük kiteljesülő magyar történelem. S valami másra is tanítja és kötelezi a magyarságnak azt a részét, amely most az emigráció számkivetettségében eszi a hazátlanság keserű kenyerét. Nyugat szakkönyvei, lexikonjai, művészet- és egyház - történetei néhány banális közhelyen, geográfiai adaton kivül mitsem tudnak a magyarság szerepéről, a Kárpátok medencéjének történetéről. Jean Hubert és Ejnar Dyggve futó hivatkozásaitól eltekintve nyoma sincs sehol Pannónia Sacra ősi kereszténységének, mely alapja lett a szentistváni kereszténységnek. A zamorai San Pedro de Nave vízigót templomáról fényképsor számol be a művészet történet hasábjain, a pécsi egyik festett sirkamra Konstantinkori Szüzanya képéről, kezében a kis Jézussal, — senki se tud, pedig ez Közép-Európa első ilynemű ábrázolása a római katakombák modorában. A p é c s i dóm XII. századi altemplomi lejáratának domborművel vetekednek a velük egykorú nyugatiakal, de az a bájos naivitással megmintázott három királyok képe még nem je lent meg egyik nyugati művészet történet lapjain sem. És így tovább.. A távol nyugatra szakadt magyarságnak most kell pótolnia ezt a hiányt. Véres verejtékkel kell össszegyüjteni minden adatot, mert biztos, hogy Gerevich, Divald, Nagy, Alföldi és a többi taagyar történészek egész sorának könyvei kutathatók fel Itália, Németország könyvtáraiban jó képanyaggal és hiteles adatok tömegével. Pártpolitikai versengés helyett kultúr - propagandát kell folytatni a világ minden pontján, szóval, képpel, írással belevésni a szabad világ tudatába, mi a jelentősége és szerepe a Kárpátmedencének az európai kultúrában. Csodálatos szép ajándék lenne ha az argentínai magyarság részéről; ¡az egyetemes magyarság számára, a bunosairesi Mindszenty Akadémia tudósai és a Szabadegyetem lelkes fiataljai tennék meg az első, ilyenirányú kezdeményező lépéseket. Szőlőből készült eredeti tiszta bor, öt és tízliteres kimérés“VINOS GRISI’’ A magyar ember jó bort akar inni. — Mi házhoz szállítjuk a legjobb mendozai bort, amit hetenként hozatunk Mendozából. Négy féle minőséggel szolgálhatunk. Mindegyiknek $ 2.00 literje. De a mi boraink kis mennyiségben nem kaphatók, legalább öt litert kell rendelnie s azt minden héten lakására visszük vevőinknek demizsonban. Ezt a szolgálatunkat ma csak ama klienseinknek ajánlhatjuk fel, akik az Av. Eva Peron ( ex-Maipu ) mentén laknak, tehát Vicente Lopezen, Olivoson, -Martinezen, — egészen Tigréig. Megrendelésnél hivatkozzék a Magyarok Útjára! Azonnal tegyen egy próbarendelést telefonon: 59-4701 Nagy Konstantin római császár T 313-ban egyenjogúsította a ke- j rcszténységet és 3 30-ban letette ¡ az új birodalmi székváros. Kon- | stantinápoly alapkövét. E két e- j somény forduló pontot jelentett Európa történetében. A kereszténység felszabadítása új, friss, barbár erők kezébe játszotta át az európai politika irányítását, az új,, pompás főváros megalapítása pedig megadta az utolsó lökést a roskadozó és erőszakkal fenntartott birodalom szétbomlasztásához. Másfél évszázados vajúdás után a vízigótok leszakították az ibériai félszigetet, Itáliát a henulok tiszavirág-életű uralma után Teodonik aztrogótja- i foglalták el, Észa.k-Afrikában a vandálok alapították meg birodalmukat mindenkor a kereszténység égisze alatt. Az egykori római világbirodalom dicsőségét a magára maradt keletrómai császárság kísérelte meg átmenteni egy jobb jövő számára, de a közép- és Nyugat-Európában kicsírázó új nagy. európai államhatalmak előfutártiának, a, Karolingok nyugatrómai császárságának és a délkeleten feltámadó izlám világnak fojtogató harapófogójában a lassú, reménytelen kifáradás és végelgyengülés kínos halála pecsételte meg sorsát. A Rómából kisugárzó és elasztikus nyugati kereszténység jóformán kényszer nélkül szállta meg a római kultúra által megtermékenyített és életerős, romlatlan barbár nénekkel időközben feltöltött nyugati és középeurópai életteret. — Bizánc számára ¡nem maradt más, mint a közvetlenül érintett Balkán é,s Kisázsia Valamint a Fekete és Balti tenger közének nagykiterjedésii, de a kereszténység által mindaddig nem érintett területe mely a népvándorlás viharaiban széjjelmorzsolt és ide-odasódort szláv néptörzsek hazája lett. Az ezredfordulón Kisázsia jórésze szintén elvérzett s igy az egyre jobban elszigetelődő bizánej térítőtevékenység határterülete a Balkán, a mai Románia és ■Oroszország területére zsugorodott a Száva, a Kárpátvonni és Kelet-LengyelorszSg éles határvonalával nyugat felé. Konstantinápoly elfoglalásával az egykori rémai birodalom utolsó maradványa is eltűnt és a bizánci gondolat kettészakadt, a balkáni nasszív görög és a keleteurópai fanatikus nacionalista, szláv ortodoxia pólusára, amely utóbbiinak vezérmotívuma ezidőre a nyugati keresztény kultúrkörből való teljes elszigetelődés elve lett a szláv lélek melankólikus miszticizmusával töltve fel és unalomig megismételt centrikus templom-alaprajzok kupolasor.a,i, seitelmes ikonfalak megmerevedett formáiba préseli be az ősi liturgiát. A nyugati kereszténység viszont ezidő alatt friss, rugalmas hajlókonvságával játszotta végi-’ .a, továbbfejlődés lehetőségeinek egész sorozatát, lelki szükségleteknek megfelelően továbbfejlesztett, ősi magjában változat lan liturgia befogadására az egy szerű, gazdaságos, — különösei), műszaki képzettséget nem kivá nó ókeresztény bazilikából elöbl a komarabb, vaskosabb, erödszo rii román temiplom-tipust ajaki tóttá ki, mnjda magasra törő lé lek géniuszával a gót székesegy ház kocsi pH és, statikai tökéle tességében ma is utolérhetett! köcsodáját teremtette meg. És a mikor ráébredt arra, hogy ebbel az irányban nincs további üt, a zonnal visszakanyarodott az ős Róma építészetéhez és új élmé nyékét, merítve abból megalkott: a renaissance, majd a barokk ú teniplomtipusa.it. S amikor itt is bezárult az út, a romanticizmus rövid periódusa után — minden gátlás nélkül tudomásul vette az új éplítöanyag, a vasbeton világuralmát és alkalmazza is azt,na mindeddig nem is érhetett el annak kiteljesült, érett formáihoz. Csodálatos, hogy az építészet és a vele összefüggő szobrászati és festőmüvészeti alkotások milyen jelentős szerepet játszottörténeti adatok híjján maguké’ a megmaradt építészeti emlékek és tartozékaik, faragványaik, falfestményeik, szobraik, iparművészeti kisleleteik is elegendők ahhoz, hogy leolvassuk belőlük koruk történetét. Fentebb említettük már, hogy Európa keleti és nyugati kultúrkörének határvonalát a Kárpátok vonala jelzi. Vajon igaz ez? Valljanak tehát a kövek! A. nyugati kultúrterület, Róma 15. keleti kultúrteriilet, Biteánc C. Kárpátvonal I). Mohamedán kult árterület
