Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-09-15 / 16-17. szám
6 Buenos Aires, 1953. szeptember 15. MAG ÁROK ÚTJA Guruló szovjet katonák... A humorista megmagyarázza: mért vesztett Hitler? (Giovanni Guaresehi bemutatása szinte fölösleges. A kiváló olasz humorista ma a világ legismertebbjei közé tartozik. Régóta szerkeszti a milánói Gandido-t,: de az első nagyobb sikerét a „Diario Clandestino” cimü könyvével, hadifogságának naplójegyzeteivel aratta. Erre duplázott rá a „Don Camillo” világsikere Az alábbiakban a Diario Clandestino-ból közlünk egy érdekes fejezetet. Guaresehi a háború utolsó szakaszában, Mussolini kiszabadítása után a németek fogságába került és ott, egy német városkában ismerkedett meg az oroszokkal. Mint bevezetőjében hangsúlyozza, ő nein gyűlöli az oroszokat, de azt sem érti — üzeni az olasz kommunisták felé — hogy miért ne volna szabad megírni egy külföldi náció furcsaságait aminthogy senki sem botráhkozik meg azon, ha valaki beszámol arról, hogy a kinaiak fecskefészket esznek. De bármennyire húzódozzék az olasz humorista a politikától, — amit csinál, az végeredményben antibolsevizmus, sőt annak igen hatásos formája. Amit az orosz katonákról ír, abban senki sem kételkedhet, mert azt az író szavahihető egyén tapasztalatai alapján irta le — „én magam láttam mindezt — mondja — és magamat szavain liető egyénnek tartom.”) | AZ ÚJSÁG-ÜZEM ÖRDÖGEI----------—~ Részletek Oláh György szabadegyetemi előadásából ---------Oláh György, az ismert publicista néhány napig az argentin fővárosban tartózkodott. A Szabadegyetem vezetősége ez «1 ka lommal fölkért*» Píi'V előli-Az első magyar politikai újság így készült ; az 1832-36-os országgyűlés idején. A fiatal Kossuth Lajos, az első magyar politikai újságíró fel-alá sétált szállásán egy pozsonyi gyertyaöntő mester emeleti szobájában. A jurátusok székekre guggolva a térdükön s a földre hasalva írták lúdtollal, amit Kossuth, a Diéta beszédeiből készült jegyzetekből diktált. Modern nyelvre lefordítva, nemcsak az első parlamenti tudósitó volt akkor, de egyben ő volt a szedő - gép is, míg a diákok az első magyar politikai újság nyomdagépét helyettesítették. * * * nek tőled. Ma már egy autót se vezethetsz vizsga és előképesítés nélkül. És az újságírótól, aki a negyedik világhatalmat jelenti, aki százezrek és milliók hangulatát, olykor sorsát irányítja évtizedeken át, semmiféle képesítést nem kívántak, még csak erkölcsi cenzust se. Lbben önmagában benne volt az újságíró rend hanyatlása. * * * Négy ördög kísérti a modern újságcsinálást. Az üzleti nagytőke ördöge, a pártpolitikai szenvedélyek ördöge, a gyorsaság ördöge. És az ördögök ördöge: az érdekesség. A int kis városunktól néhány' kilométerre, a bergeni kolosszáli( kaszárnyáiban helyezték ti a környék lágereiből kiszabadult sokezernyi olasz hadi foglyot. Ha a németek dinamilrakéták, páncél fans ztok .r csoda jegyterek gyártása helyett a kerékpáripar intenzivebb termelésére használták volna fel erejüket valószínű, hogy az egész háború másként végződik. Ha a németek ügyes jorlélylyal elhelyeztek volna néhány százezernyi kerékpárt az orosz előretörés mentén, minden bizonnyal megállították volna a szovjet offenzivát. Azok után, amit láttam, nem tudok elképzelni egy oroszt, hogy megpillantva egy kerékpárt, rá ne vesse magát azonnal, nagy mohósággal. Egy bicikli előtt az orosz teljesen megfeledkezik mindenről és egyetlen célja. hogy azt azonnal megnyergelhesse. Rögtön elhajigál mindent a keze ügyéből, nyeregbe pattan és pedálozni kezd. Két méternyi gurulás után ugyan már a porban heverf de sebaj, új ra felugrik, ismét nyeregben terem és megismétli a zuhanást. De soha el nem bátortalanod ik. Újra és újra a nyeregben látjuk és újra az orrával gyalulja az anyaföldet. Közben történhetnek kivételes horderejű dolgok a világon, például bémyalégrobbanás, ellenséges ellentámadás, részleges, vagy teljes napfogyatkozás, vulkánkitörés, földrengés, hógöigeteg. A mi derék muzsikunkat semmi el nem téríti föltett szándékától. Es amíg nem sikerül elsajátítania az egyensúlyozás titkát, nem létezik számára a környező világ. Ezután következik a második .fázis, amit már a siker élvezetének nevezhetünk. Semmi sem képes megzavarni hősünk diadalmenetét, amíg gépének első kereke nem kerül szorosabb kapcsolatba egy fával, vagy lámpaoszloppal, esetleg egy autó hűtőjével, vagy egy harckocsi hernyótalpával. A mi jó emberünk lába acélból van és semmiféle akadály, földút, szántás vissza nem riasztja... mindenütt jó az út, amig szilárd talajt érez a kereke alatt. S ha egyszer mégis eltűnik váratlanul egy szakadékban, az ember csodálkozik, hogy nem látja kúszni, felkerekezve a túlsó meredeken, biztosan és hatalmasan, mint egy tank. Mivel az oroszok burzsulykényelemhez szoktak hozzá, az sem fontos számukra, hogy a megszerzett, (meghódított) kerékpáron vannak-e gommiabroncsok. Csak az a lényeges raj’a, ami fémből van, Tehát ha van rajta nyereg, az jó. De ha nincs, az se baj, megteszi egy maréknyi rongyköteg, vagy alkalmas deszkadarab, megdrótozva egy cukors párgával... Mindent összegezve, az egyetlen, amit az oroszok Németországban minden bizonnyal felfedezlek, az a kerékpár. Nem kell tehát csodálkozni azon, hogy kis városunkba érkező Oroszok elsősorban bicikli-kereső szándékkal jelentek meg. Gondosan átkutattak minden lakást, padlást, pincét. Megelégedtek persze egyes alkatrészekkel is, mint például egy használt kormány, eldobott pedál, csengő, vagy fék. Az ilyen alkatrészekből néha fantasztikus kerékpárok születtek. Tulajdonképpen nem is igen gurultak ezek a jármüvek, — vagy kerék, vagy lánc hiányában, vagy mert a villa hiányzott, vagy egyéb alkotó elem, — de mint az élet minden terén, a kerékpározásban is a legfontosabb kellék a jóakarat. Es az orosz, ha nem is volt egyebe egy rozsdás pedálnál, azonnal egy komplett kerékpártulajdonos ábrázatát öltötte magára és ha csupán az utca túlsó felére kellett is ál gyalogolnia, gondosan felgyűrte a jobb nadrágszárát, nehogy a jövendő kerékpár-lánc bekapja, vagy bepiszkítsa a nemes ruhadarabot. Azok, akik nem így viselkedtek és nem gyűrték fel nadrágszárukat, azok egész biztos lánc véd is kerékpár, vagy egy segédmotoros tulajdonosának képzelték magukat. (Ford.: Pintér Endre) Wesselényi Miklós ugyanezekben az időkj ben az erdélyi Diétán egy kolozsvári mágnáspalota padlásán rendezte be a nyomdáját. A palota lakói sem tudtak róla. A nagyhatalmú és nagyvagyonú báró éjszakánként maga toldgatta a nyomógép kőhengerét. A sajtó abban az időben a legelőkelőbb szellemek foglalkozása, a legmagasabb eszmék szent dobogója volt. * * I Mikor Kossuth Pesti Hírlapja a legnagyobb sikert érte el, ötezer példányban fogyott és napokig nyomtatták. A negyvenyolcas márciusi ifjúságnak órákat kellett várni az esőben, hogy a Länderer nyomdának egész személyzete a Tizenkét Pontot, nem egészen száz szót kiszedje és kinyomtassa. A New York Times hatvannégy lepedő nagyságú oldalát két millió példányban két óra alatt nyomják ki. Ebben a három adatban benne van a sajtó legnagyobb forradalma, amit úgy hívnak: rotációs, vagy körforgógép. * # * A rotációs forradalmával három alapvető változás állott be a sajtó életében. 1. Az újság, mely addig csak néhány ezer ember számára készült, elitcikk volt, — tömegcikké lett. 2. Az újságíró addig az események mögött kullogott, most előtte rohan. 3. Az újságcsinálás ipari nagyvállalkozás lett, gyárvállalat, gépesítéssel. * * * Az első nagy magyar újságírók: Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Dessewffy Aurél, Széchenyi István, Kemény Zsigmond, sőt élete utolsó másfél évtizedét kivéve — Jókai Mór is, — nem ismerték az újság példányonkénti eladását, utcai, vagy trafikokban való árusítását. Addig csak előfizetőknek készült az újság. Az első magyar lap, amit trafikban meg lehetett venni, Verhovay Gyulának a tiszaeszlári pör idején megjelent Szózata volt. * * * A modern világvárosi sajtó teljesen a tömeglélektan törvényei szerint hat. Naponta többszöri megjelenésével az elfoglalt világvárosi ember helyett gondolkozik. A villamoson, vonaton, bérkaszárnyában óránként beleszól az életedbe, mindent előre kommentál, milliókat egyszerre irányít. Nincs kibúvás. Annyi eseményt ad elő zsonglőr módon a rohanó életből, hogy át sem tekintheted. # # * Ha orvos, vagy ügyvéd akarsz lenni, akármilyen kis kört szolgálsz ki, sokéves munkával, számtalan vizsgával szerzett diplomát kér* * * Függetleníteni a sajtót! — korunk divatos jelszava. Szerintem nem a függetlenség ténye a fontos, hanem az, hogy a töke mit szolgál. Például ma az igazi amerikai nagytőke lapja, a Life a legbecsületesebben képviseli a bolsevizmus elleni harcot. Igaz, mögötte a Fordok és Rockefellerek tisztességes Amerikája áll. A nyugati civilizáció összeomlását az a sajtó készítette elő, amelynek egyetlen istene az üzlet volt. * * * A sajtóreklám elsősorban a mükritikát tette tönkre. A modern mükritikának nincs Hitele. Ha Beethoven ma koncertet adna valahol, a szerkesztő először azt nézné meg, befizette-e a pausálét a hangversenyvállalat, amely a koncertet rendezte. Tiziánnál és Velasqueznél is azt néznék meg először, milyen galériában állított ki. Dante Divina Comediája egy komoly kiadóvállalat nélkül ma meg se születhetne. # # * Azt mondja egy francia közmondás: Az újságírás a világ legjobb pályája, pláne, ha idejekorán abbahagyja az ember. —- Ebben a francia szellemeskedésben komoly intelem rejtőzik: a gyorsasági verseny előbb-utóbb elsekélyesedésre vezet. A rotációs körforgása a legfényesebben induló írói karriereket nyeli el. # * # Valamikor az évenként megszülető négyfejű borjú, a kemencéből kifolyó vér, a kígyót szülő asszony, a Vezúv kitörése, vagy egy üstökös egész évre kielégítette az újságolvasót. Az én gyerekkoromban minden télen megettek a farkasok egy öreg honvédet, csak a csizmája maradt meg. Azóta nagyon megromlott a világ idegrendszere, egy kis gyilkosság már nem is elégíti ki a közönséget. Rafinált férgek, komplikált izgalmak kellenek. így az ördögök ördögén, az érdekességen át szivárog be a sajtóba a legtöbb aljas emberi indulat. így vált a század sajtója az emberi rosszindulat, kéj, az aljasság ébresztgetőjévé. # * * Lehet valami a legszentebb s legmagasabbrendü dolog, ha nem érdekes, nem kerülhet be a lapba. Viszont a leghitványabb, legaljasabb erkölcstelenségek is ott ólálkodnak az újság hasábjai körül, ha érdekesek. # * * A nagy emberek szerelmi magánéletének kiteregetése legalább úgy résztvett a mi nyugati ( Folytatás a köv. oldalon ) > Az érdekes kultur-politikai fejtegetésből, a másfél óráig tartó, lebilincselően érdekes olöadásból a következő, kiragadott 'gondolatokat közöljük: dás megtartására. A sajtó fe-' lelőssége címmel tartott előadás bevezetőjében megemlékezett Oláh György Luttor Ferenc szellemi hagyatékáról.
