Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1955-05-01 / 5. szám

I IQ., oldal Magyar Végvár 1955 május katona a fekete-sárga, kétfejű sasos császári lobogó alatt me­netelt, szerzett hervadhatatlan babérokat a magyar névnek és halt hősihalált idegen érdekekért. Rákóczi zászlói közül néhány, mégis megmenekült a pusztulástól és mint hadizsákmány Bécsbe a császári hadimuzeumba került. Ezek közül egy hétsávos nem­zeti zászló 1930 körül került haza és a Nemzeti Muzeum törté­neti táróban őrzik. Régi olanányok alapján rekonstruált magyar hadilobogó — Belső egyharmadán vörös alapon lebegő fehér kettőskereszt, küls ő két­harmadán hét egyenlő vízszintes vörös és fehér sáv. Mikor 1848-ban a szabadság hajnala újra felvirradt, a régi nemzeti jelvényekre már senki sem emlékezett s a nemzet forra­dalmi jelvénye az akkor 3uropa szerte divatos trikolor lett, mely­nek három szine a francia forradalom jelszavának — Szabadság, Testvériség, Egyenlőség — eszméit jelképezte. A francia forra­dalom kék szine Olaszhonban zöldre változott, mert a szabadkő­műves szimbolika - simbolismo masonico - szerint a zöld szin jobban megfelelt az emberi szabadságjogoknak, mint a kék. II.Rákóczi Ferenc egyik meg­maradt zászlója a Nemzeti Múzeumban. —1707—1711. Felírás a zászlón: ‘Az igaz ügyet az Ur nem hagyja cserben.' lett délén a vórós-feher-kek­­ből vcrös-fehér-zöld trikolor és ez került hozzánk. Az Or­szágház levéltárában őrzött erre vonatkozó törvény szö­vege minden előirat és in­dokolás nélkül megállapítja, hogy ‘...a háromsziü rózsa...nem­zeti jelvény...’, ami nem más, mint a francia forradalom által aj a forradalmárok részére előirt ‘cocarde tricolore’. így lett a pi-j ros-fehér-zöld trikolor 1848-tól nemzeti zászlónk és ettől kezdve ábrázoljuk a címer kettóskeresztes részét szigorúan és követ­kezetesen piros-fehér-zöld színben. A kiegyezés után - 1874 - a kormányzat vissza akarta állítani az ősi hétsávos Arpádházi jelvényt, de csak pajzsalakban, mert a hétsávos zászlóra már senki sem emlékezett és az 1848-ban bevezetett trikolorhoz a nemzeti közvélemény erősen ragaszko­dott. így a címer tervezet sem valósult meg. A későbbi rendel­kezések sem eszközöltek lényeges változást sem a címeren, sem sem a zászlón. A trianoni Magyarország készen örökölte a nem­zeti jelvényeket és azokat változatlanul meghagyta. A mai kommunista rendszer a magyar címert - miután Nagy Ferencék 1946-ban leverték róla a Szent Koronát - véglegf?) el­törölte és helyébe a vörös csillagos sarlós-kalászos cimert ül­tette. De a forradalmi eredetű piros-fehér-zöld trikolort, melyhez 1848 óta annyi magyar dicsőség, áldozat, kiontott hősi vér és könny tapad - akárcsak a többi vasfüggöny mögötti országban­­meghagytak, mert a francia forradalomban a bolsevizmus szülő­anyját látják és ezért annak jelvényét, a trikolort, különösképen tisztelik. A külföldre menekült magyarság azonban régi magyar nemzeti jelvényeinket - fekete sast, kettőskeresztet, a hétsávos pajzso­kat és zászlókat - szent ereklyeként tiszteli, ápolja és megőrzi, hogy egyszer visszatérve a Haza szent földjére, ismét az őket megillető díszhelyekre tűzhesse azokat, egy szebb és boldogabb magyar jövendő reményében hazánk és nemzetünk nagyobb dicső­ségére. New York, 1955 január hó,____________________________ Megjegyzés: A jelen cikk 1. részében -áprilisi szám - több he­lyen a ‘nemzetség’ helyett elnézésből ‘nemzetiség’ Íródott. A sajnálatos tévedésért elnézést kérünk. GOQDKOGO3[33DKO3DKOaOGOCOGOaOGOaO0 Dr. Szabó György: VIGYÁZAT MAGYAROK! MÁZOLVA!!! Lehet a ‘véletlen’ müve, hogy az első nyilvánosságra enge­dett, kommunista filmet az Amerikai Magyar Népszava ügyeske­dő bridgeporti irodavezetője, Háhn B. János ajánlja a magyar mozilátogató közönség szives figyelmébe és kegyeibe? A törvény - ebben az esetben a lényeg - nemismerése, nem ment fel semmi alól. Azonban ne tegyük felelőssé egyedül Mr. Háhnt, hanem nyu­godtan címezzük a kommunista szimpatizálás vádját Gombos Zol­tán ur portájára... O a ludas-zoltán ebben az esetben is, aminthogy ő sikkasztot­ta el a magyar művészek nevét minden magyar filmben. Páger, Muráti, Vaszari, Szeleczky, Kiss F’erenc, Szilassy stb., - az ő részére - halott, nem létező, tehetségtelen gárda, csak egyedül: Jávor, a Nagy Alkapocs a ‘művész-isten’. De most halk léptekkel megpróbálják a BESURRANÁST, vagy­is az első kommunista magyar nyelvű film becsempészését az amerikai magyarok sorai közé! íme: a MÁGNÁS MISKA!!! Ezt a képet már játszották a new yorki St. Markte moziban dr. Franki társulásában, pedig a filmet a magyar kommunista kormány küldte Amerikába, részben selyempapirba csomagolva. A világrengetően nagy magyar Háhn B. János nyájasan ajánlja a filmet, különösen a vidékieknek. Ugyan miért fekszik a vidéki­ek kulturszomja oly közel H.B.J. ur szivéhez? Nem is olyan nehéz kitalálni. Ezt a filmet már a kommunista fúzió gyártotta, a Szo­ciáldemokrata Párt filmosztálya s annak Kossuth dija rendezőjét Keleti Márton. A főszerepet a legvéresebb szájú, kegyetlen kis bolsevista csikó: Gábor Miklód játsza. A film már méregként frecskeli a cukros staniolba csomagolt lenini, marxi frázisokat. Talán ezért is külön ajánlandó ‘vidékieknek’? Vagyis a ‘dolgo­zóknak’? A Mágnás Miska film nem magyar lélek és tehetség szülötte, az itteni Magyar Szó és Magyar Nők Lapja már kommunista klub és egyesületi keretben bemutatta és főleg beajánlotta ezt afilmet New York és környékén, most Gombosék égisze alatt akarja to­vább futtatni sikeres körútját. Magyarok vigyázat, mázolva! Ha akarjátok, nézzétek meg, elvégre ‘free country'-ban élünk, de a mérget ne nyeljétek le se pusztán, se csomagolva. Figyeljétek csak, - igy kezdődik!Hogyan végződik? Hazulról tudhatjátok!!! MAGYAROK! VIGYÁZAT! MÁZOLVA!!! Magyar ember nem alkuszik, legkevésbbé lelkiismeretével. Mi­lyen újságot olvasol? Jaj az országnak, ha csak szájaddal vagy magyar, de lélekben távol állasz tőle! Milyen magyar vagy?!?

Next

/
Oldalképek
Tartalom