Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-04-01 / 4. szám
1955 április Magyar Végvár 3. oldal Ernst Halperln, a 'Neue Züricher Zeitung’ nevű svájci lapban ‘Egy Magyarországi Ut Benyomásai’ elmen a múlt év júliusában és augusztusában részletesen beszámolt 1954 tavaszán Budapesten és Debrecenben szerzett magyarországi tapasztalatairól. Soraiból mindennél világosabban látszott az a dacos, törhetetlen passzív ellenállás, melyet a magyar Nemzet otthon, a Kárpátok medencéjében, a Nyugat keleti végvárában barbár elnyomóival szemben tanúsít és amellyel a Kreml helytartóit és rendeleteiket, kiszolgálóikat megvetéssel és negligálással sújtva őket lassú, de állandó visszavonulásra készteti. A magyar Nemzet most vizsgázik nemzetvédelemből, hogy létfenntartását és erkölcsi tőkéjét a Nyugat számára, a jövő részére a Vasfüggöny mögött megvédje. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek. A francia ‘Le Jour’ nevű lap 1954 december 16-án Beyrouthban, Lebanonban megjelent számában Jaques Paul Bordes Irt egy cikket magyarországi rövid tartózkodásáról, melynek elme: Egy weekend a Vasfüggöny mögött. Egy landarugó mérkőzés alkalmával a népi-demokráciában látott dolgok, A francia újságíró a magyar-osztrák labdarugó mérkőzés alkalmával 1954 telén élt azzal a lehetőséggel, hogy a magyar népi-demokráciás kormányzat 48 órás vízumot adott ki a jelentkező érdeklődők számára. A Jelentkezők között nemcsak futball rajongók és újságírók, de sok olyan is volt, aki 10 év után rokonait vagy szülővárosát ismét látni akarta. Nem valószinü, hogy M. Bordrs összeköttetésben lett volna Ernst Halperinnel s hogy annak cikkeit leírásánál alapul vette, így tehát valóban meglepő, hogy a két Író tapasztalatai a lényeges dolgokban mennyire egyezők és egymást kiegészítők. A Vasfüggöny átlépésének leírása közben azonban M. Bordes egy igen jellegzetes körülményre tér ki. Miután élénk színekkel ecsetelte a szöges drótsövényekből álló s aknamezőkkel telitett, a Vasfüggönyt képező sivár, kiirtott területsávot, amelyet itt-ott őrtornyok és lövésre készen tartott puskával haladó járőrök népesítenek csak be, kitér arra, hogy mind a hegyeshalmi határállomáson a határőrök, a vámközegek és egyéb tisztviselők, mind Budapesten az egyszerű ember az utcán a francia közismert udvariassággal vetélkedő előzékenységgel és jó modorral tűnt ki előtte. Mindenütt leplezetlen örömmel fogadták az amúgy Is oly ritka nyugati turistákat, készséggel adtak meg minden felvilágosítást és azt a benyomást keltették, hogy egyáltalában nem törődnek azzal, hogy a hatalom birtokosai azt nem jó szemmel nézik, ha a ’kapitalista országok’ polgáraival kedvesek és előzékenyek. Ha nem lett volna szeme előtt orosz vállpántos, Idegenszerű egyenruhája a hatósági közegeknek, a kék égen ragyogó vörös csillag fényétől csillogó buzakalász jelvénye sapkájukon, bármely magas kultúrájú nyugati nemzet közegeinek nézhette volna bárki is őket. Ez, a többi vasfüggöny mögötti nemzetektől, a magyart határozottan megkülönböztető, az idegen előtt érthetetlen jelenség kapta meg leginkább a külföldi képzeletét, ki egy tízévi vörös, barbár uralom számtalan megpróbáltatása és kegyetlensége után egy eldurvult, régi ázsiai származásánál fogva szerinte a keleti ideológia és annak kíméletlen eszközei iránt talán fogékonyabb, civilizálatlan tömeget várt. Tény az. hogy a Kreml helytartói pillanatnyilag lazábbra engedték a kantárszárat, mellyel a magyar népet uralmuk alá kényszerltették. M. Bordes figyelmét nem kerülte el, hogy a falvakban a templomok nyitva álltak a hívők ájtatoskodására, a kálváriákat virágok borították és hogy feltűnően kevés vörös lobogó, kevés, a kommunista jelszavakat világgá kürtölő plakát és a szovjetet s helybeli vörös nagyságok természetesnél nagyobb nagyságú képmásai ritkán voltak láthatók. Az őrzött gyárak uj építkezésű munkásvárosokkal vannak körülvéve s a kaszárnyák többnyire orosz katonáktól hemzsegnek. MIT LÁTOTT AZ IDEGEN? Az országutak, — melyek természetesen katonai jelentőséggel bírnak az oroszok szempontjából is, — rendben tartottak, mig a mellékutak inkább elhanyagoltak, sárosak. A régi kastélyok vagy romokban hevernek vagy valami bizonytalan Jellegű 'népjólétet’ szolgálnak. Sok helyen még a háború előtti időből való, fakult hirdetések láthatók. A benzinkutak elhagyatottak, rozsdásak. A forgalom gyér, ritka a gépkocsi, teherautó, többnyire uj gyártmányú, de máris elhanyagolt, törött ablakokkal. A budai hegyeket elhagyva, rombadőlt épületek mellett az uj építkezések tűnnek fel. Budapest hidjai egy kivételével ujjáépitődtek és a város képét a romban heverő vár égbemeredő falai uralják. A Vörös Téren egy szovjet tábornagy szobra éktelenkedik s a forgalmat a városban női, - csizmás, köpönyeges és tányérsapkás - rendőrök szabályozzák, igyekezve a * *is’, ‘ZIM’ vagy ’PODEBA’ gyártmányú orosz kocsiknak előnyt biztosítani. A helybeli kormányzat ’urai’ azonban főképpen amerikai gyártmányú gépkocsikkal közlekednek, melyeknek kiváltságát narancsszinü-kék lámpák jelzik. A taxik kopottak, többnyire franciák, Juvaquatre-ok, míg a villamosok sárgaszinüek. Este a forgalom hirtelen lecsökken, de a város ma is millió lámpa fényétől ragyog, melyek felett a 'Szabadság’ szobra a Gellérthegyen vörösen izzó szovjetcsillaggal áll. Az emberek többnyire meglepő egyformasággal, a gyerekek sportruhákba, a felnőttek loden vagy vízhatlan kabátokba vannak öltözve. Feltűnt, hogy a nőknél szokatlan méltósággal kevert Jóizlés dominál az öltözködés terén. Dacára annak, hogy az arcokon még a múlt borzalmainak vonásai és a bizonytalan jövőtől való félelem jelei olvashatók, bizonyos életkedv fejlődött ki az az utolsó 10 hónap alatt, melyet semmiféle kereskedelmi, gazdasági -nemlétező-fellendülésnek nem lehet tulajdonítani. A színházakban, mozikban, étkező és más mulatóhelyeken határozottan emelkedett forgalom észlelhető, - ha a privilegizált osztályok tagjait le is számítjuk. Bizonyos, hogy a hatóságok nem pártolják a külföldiekkel való érintkezést, de eltűrik s a lakosság ezt • szive sugallatára hallgatva - bőven kihasználja. A rendőrségi ellenőrzések ritkábbak és enyhébbek, noha ma is vannak nyomtalan eltűnések. A francia filmet, a ‘Három Testör’-t mindenütt hirdettek, melyet az orosz és otthoni kommunista propagandafilmektől megcsömörlött közönség hónapok óta meg nem szűnő tömegekben néz meg. Angol árukat dicsérő hirdetések láthatók, itt ott. Figyelemre méltoó, hogy a viszonylagos magas helyi árak mellett nagy az árukivitel. így pl., említi az iró, hogy a bécsi US.LA.-nak az oroszok által ellenőrzött, de osztrákok által látogatható helyiségeiben magyar termények a budapesti árak feléért vásárolhatók! Nemrég az amerikai követség egyik hazájába visszatérő diplomatáját a követség magyar alkalmazottjai, barátai nyíltan ünnepelték, nem törődve a bábkormány embereinek fogcsikorgatásával. A templomok a város belsejében zsúfoltak és a nacionalízált marxista-leninista könyvtár mellett egy ugyancsak nacionalizált üzlet — vallásos kegytárgyakat árusit, melyek a francia ’Saint - Sepulcre’ - Szent Sir - vallásos kegytárgyai stílusában készültek. A Nemzeti szinek mindenütt elnyomják a vörös forradalmi AMIKOR EGY NEMZET VIZSGÁZIK C sém s.
