Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-11-01 / 8. szám
11. oldal Magyar Végvár 1954 november Ezért vesztette el Amerika dollár milliárdjai ellenére szinte egyik napról a másikra hitelét és tekintélyét a szabad világ előtt. Ezért hagyták cserbe régi, kipróbált szövetségesei. Ezért fordulnak Ázsia ésAfrika öntudatra eszmélő szines tömegei inkább a Kreml tetején mágikusa n csillogó Vöröscsillag felé. Ezért maradt Amerika magára most, amikor már a háza küszöbét nyaldossa az ázsiai steppék tüze. És ezért lettek a legyőzöttek, az elárultak, a kifosztottak, a halálraítéltek ma még természetes szövetségesei Amerikának, mert jól tudják, hogy ahogy a hivatástudatát vesztett Nagy Britannia és Franciaország lóözeee működésével Amerika taszította őket a mélybe, úgy csak Amerika mentheti meg őket a végső pusztulástól. De ezek hite, bizalma és reménye sem végtelen és már nagyon is fogytán van. A nemrég megszerzett amerikai világhatalom Koreában , Géniben és most Brüsszelben csúnyán megingott, megfakult, kicsorbult és mindinkább növekvő súllyal nehezedik az amerikai polgár vállára. A közelgő novemberi, de még inkább az 56-os választások fogják eldönteni, hogy Amerika naiv, de józan, reálisan gondolkodó népe a sorozatos kudarcok hatása alatt magára es2mél-e? Talán most még nem késő... JC; New York, 1954 augusztus MAGYARORSZÁG UTOLSÓ NAPJAI tallózás a JELSZAVAK KÖZÖTT 3 Koppány J els savakról. Hanyatlott korokban aziigazság rendszerint elsikkad, szárnyra kelnek a jelszavak, szólamok,, a frázisok és a blöffők. Ma is ezek burjánoznak. A tettek hiányát e• sekkel leplezzük. A jelszavak tartalmukat vesztett igazságok. Felületes szellemű emberek által elkoptatott kifejezések, helytelelenüi alkalmazott szólások, amelyeket eredetileg termékeny szellemű emberek formáltak. Ezek gondolatok hiányára behelyettesített szavak és mondatok, amelyekkel gondolatszegény emberek dobálóznak az emelvényeken. A- gyonjátszott lemezek, melyek már nem gyönyörködtetnek senkit, sőt kínzóan sértik a fület. Másoktól kisajátított és meddő szellemű emberek által letörpitett gondolatok. Megítélésünk szerint a kibontakozásnak egyik feltétele, hogy felismerjük ezeket a jelszavakat s megszabaduljunk tőlük, mert ezek megbéklyózzák a közszellemet és közfelfogást. MAGYAR MEGMOZDULÁSOK A Library of Congress segítő támogatásával készült magyar történelmi film a RIADÓ A KÁRPÁTOKON megrázó képekben tárja elénk Magyarország utolsó napjait, mielőtt a vasfüggöny lezárult. Harcok a ^árpátokban, Székelyföld lángokban, a debreceni páncélos csata, a szabolcsmegyei Dombrád község három napos ágyutüzben. Szeged elfoglalása, harcok Kecskemét körül, Budapest készül a védelemre, Budapest ostroma, a Sashegy védelme, Székesfehérvár visszafoglalása, harcok a Balaton körül, visszavonulás a Bakonyban,, Szombathely ágyutüzben. Az utolsó ellenállás. Éjszakai támadás a pornóapáti erdőben sdb. A legmegrázóbb és megdöbbentőbb képek egy ország utolsó napjairól. Feltétlenül nézze meg! BAKAJSZA ANDRÁS POLITIZÁL... Igazán nem akarunk veszekedni sem Bakajsza Andrással, sem az irójávaL Azonban... a Szabadáág 1954 okt. 6-i számában - amelyben egyetlen betű nem olvasható okt. 6-i megemlSkezéefól — bár lett légyen a Szabadság az egyetlen igazi ‘magyar’lap, mindenki okulására olvassuk a következőket: — Talán jó lenne, ha New York városába mennénk. — De már erre igazán mérgesen pattantam fel. — Mi a fészkes fenére gondolsz? Ki akarna csatatérre menni? Ott vannak elsősorban tanyázva azok, akik egy vagy más módon a magyar viharból idemenekültek. Ott sem fértek meg békésen egymással és nyelvelést itt is folytatják. Kérdezz meg tizet közülük és valamennyi azt mondja, hogy a másik kilenc kötnivaló csirkefogó. Hát volt ellentét közöttünk, öreg amerikás magyarok között is, főleg egyleti ügyekben, de azt még soha nem mondtuk egymásról, hogy ez vagy az hazaáruló lenne, akibe be Leli fojtani a szót.’ *** Igaz - mondjuk mi - de akkor nem, ma azoban járnak közöttünk hazaárulok piros-fehér-zöld szinbe burkolózva. Az emigrációs közélet eredménytelenségének egyik oka, - többek között - hogy jelszavakban és külsősegekben éljük ki magunkat. Az egyik ilyen jelszó: a ‘magyar megmozdulások’ fogalma. Magyar megmozdulásokat képeznek: ünnepélyek, előadások, összejövetelek, piketelések, piknikek, kávédélutánok, bálok stb. Aki valamilyen ünnepélyt vagy megmozdulást rendez: az közéleti hőstettet visz véghez. Aki pedig szakosítja magát ilyesmire, azaz idő szakosan és egymásután viszi véghez ezt a ténykedést: az kimagasló közéleti vezetővé növi ki magát. Ennek következtében a magyar megmozdulások szervezése és rendezése versengéssé nemesedett közöttünk. Akik már sok ilyen megmozdulást rendeztek, azok a leghazafiasabb magyarok. Ezek a magyarság értékei. Akik nem teszik ezt vagy nem pártfogolják eléggé ezeket, azok közönyös, veszendőbe menő lelkek, akiken már nem lehet segíteni. Aki pedig éppenséggel arra vetemedik, hogy mindezt helyteleníti vagy rosszalását fejezi ki a sok megmozdulás miatt, arról már nem is jó beszélni. Az egyenesen destruktiv szellemű, reakciós és föltétien káros a közre. A sajtónk? Hűségesen segédkezik mindebben. Lapjaink tele vannak a magyar megmozdulások színezett, túlzott és felfokozott leírásával. Ezek a beszámolók képezik a magyar lapok legfontosabb és legkényesebb oldalait. Meg■& lőznek mindent. Jaj, ha valaki vagy valami kimarad a felsorolásból: egylet, személy vagy póznára tűzött egyleti tábla. Az egyletek, közösségek, mozgalmak, szervezetek, társaságok, klubbok főleg ilyen megmozdulások rendezésére alakulnak. Szinte nőnek ki a földből, mint eső utána gom-Ne csak olvasd, segítsd is a keresztény magyar sajtót! Terjeszd a Magyar Yégvár-tl
