Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-10-01 / 7. szám

6. oldal Magyar Végvár .1954^ október Pál és a Csehszlovák Nemzeti Bizottmány közötti nézetelté­rés lenni. Magyar üggyé vált és a hazafias, antikommunista magyar emigráció elsőrendű kötelessége lett, hogy a magyar becsületén ejtett sérelem megtoroltassék és az Egyesült Ál­lamok népének közvéleménye az igazsághoz hiven tájékoz - tassék. - Az utóbbi szempontból nézve pedig nemzetközi üggyé fejlődött. 1954 augusztus 9-én az alábbi válaszlevél küldetett a Washington Post & Times Herald kiadójának annak köveété - télét célzó kéréssel. ‘A HABSBURGOK UTÁN...’ 'A KÉTFEJŰ SASTÓL A SARLÓKALAPÁCSIG’ Az 1954 julius 22.-i számuk nb. hasábjain ‘A Habsburgok után cimü és.....urak által aláirt levél azt a célt szolgálja, hogy He­vesy Pál, v. m. kir. spanyolországi követ etc. hasonló cimü levelé­re, mely 1954 julius Í4.-én ugyancsak nb. hasábjaikon megjelent , válaszul szolgáljon. Miután az előbb említett levél a tényeknek szándékos elferdité - sénél fogva veszélyt rejt magában, mely tényeknek bizonyos élük van bizonyos nemzetek, — a volt Osztrák-Magyar Monarchia azelőt­ti tagállamai közül néhány ellen, melyek ma ártatlan áldozatai a Moszkva által sugalmazott csehszlovák propagandának, szabadjon Ont arra kérni, hogy ezt a levelet az említett súlyos tévedések hely­reigazításaként, az igazságos viszonosság és tagadhatatlan önvé - dekezési jog alapján közölni szíveskedjék. Meg vagyok győződve arról, hogy eme kérésemet nem fogja visz­­szautasitani, már különös tekintettel arra a vészéire sem, amely az amerikai közvéleménynek egy újbóli félrevezetéséből származhat. Nem az a kérdés most Rs itt: vájjon Habsburgok vagy nem Habs - burgok, miután sem a fentemlitett levél iroi, sem pedig jómagam , sem pedig a Vasfüggöny mögött lévő rabszolgasorsban szenved ő országaink emigrációi nem jogosultak arra, hogy olyna problémák felett határozzanak, melyeket csakis a felszabadítás után az illető nemzetek összesége oldhat csak meg. Mindazonáltal tagadhatatlan tény az, hogy a Habsburg dinaszti­ának volt egy nagy történelmi hivatása, melyet annak tagjai száza­dok folyamán teljesítettek. A történészek feladata a távol jövőbe n — és nem néhány részrehajó személyeké a jelenben —, hogy apó - diktikus Ítéletet mondjanak akkor, midőn ezen személyek nemzete mindenkor ezen dinasztia uralkodóinak kedvence volt. Egy olyan világban, melyben a közlekedés modem eszközeinek nagyfokú fejlettsége a távolságokat a minimumra zsugorította, úgy vélem, hogy az amerikai publikum érdeke, hogy végül is alaposan tájékoztatva legyen néhány olyat történelmi tény tekintetében, mely a két világháborúhoz vezetett és talán egy harmadikhoz is fog ve - zetni,ha azon nemzet közvéleménye, mely nemzet ma a kizárólagos hatalom tulajdonosa, mely az emberiségnek a történelemben előfor­dult legnagyobb problémáját megoldani képes, vagyis az Egyesült Államok közvéleménye nem láthatja az igazság fényében azokat a bizonyos európai eseményeket, melyeket az ügyes propaganda el­rejtett előle — évtizedeken át. 1./ A levél cseh aláírói úgy imák Europa egyesítéséről, mint a a külpolitikának a kommunizmus elleni harc utáni legidőszerűbb tárgyáról. De ki érti meg azt a tényt, hogy Massaryk Tamás 1918- ban számkivetésben egy tanulmányt irt Europa foederációjáról mi - kor egyidejűleg résztvett az Osztrák-Magyar Monarchia szétrombo - lásában, mely már is egy bizonyos, noha limitált foederációja volt a Duna völgyében lévő nemzeteknek, melyeket ki lehetett volna fejleszteni. Azonban úgy látszik, hogy ennek a kezdetnek elvei ne n illettek egy ‘európai’ vagy pláne ‘világ-federáció’ azon mintá­jába, melyet Nagy Péter cár már évszázadokkal azelőtt kigondolt. így tehát ezt a már létező federációt, Europa hatalmi egyensúlyának főtényzőjét szét kellett rombolni. Az 1919-es Franciaország még mindig tartott az akkor legyőzött Németország újjáéledésétől. így tehát könnyen megfőzhető volt, hogy erős szláv blokk Németország hátában megadhatja neki a re­mélt biztonságot. Ez az elgondolás szülte meg a csehek által uralt ‘Kis Entente’-ot, mi magával hozta Nyugat Europa isten-alkotta ter­mészetes bástyájának megcsonkítását, a Kárpátmedence feldarabo­lását, - mely ezer éven át védte meg Európát a Kelet támadásaival szemben. Ezt főképpen a nem-szláv és nem-germán eredetű magya­rok laktá k. így akadálya volt Nagy Déter cár tervének a Nagy Szláv Birodalomnak, a déli és északi szlávoknak keleti testvéreik­kel — oroszokkal - való egyesítése alapján leendő létrehozatalá­nak. Ez arra volt szanva, hogy az alapját képezze Oroszország euro­­ropai egyeduralmának az orosz-kommunista ideológia, a pánszláv ideológia segitségével. így Magyarországot és a Kárpátok meden­céjét viszont fel kellett darabolni a csehek által inspirált trianoni békeszerződéssel, - melyet a USA sohasem ismert el -, miután VPiler son elnöknek a népek önrendelkezési jogait illető pontjainak félre­magyarázásával és az azokkal való visszaélő folytán jött létre. A USA-ban talán nem eléggé ismeretes az a tény, hogy a Kárpá­tok láncolatával körülvett Kárpát Medence, melynek folyói a síksá­gán a Dunába torkolnak, nemcsak természetes földrajzi, gazdasági és hadászati egységet képezett, hanem ezeréven át a Nyugat védő­bástyája volt. Ennek a természetes erődnek a kulcshelyzete az a bizonyos terület, melyet ‘Kárpátaljának’ vagy még rosszabbul Ru­­szinszkónak vagy Kárpát Ukrajnának neveztek el a csehek, kik ezt az ezeréves magyar területet Trianonban ajándékba kapták. Es éppen ezt a kulcspontot, az Europa szivéhez vezető kaput, melyet a keleti támadók soha azelőtt elfoglalni nem tudtak , -ezt ajánlotta fel Massaryk Tamás és Benes Eduard ‘testvéri együvétar­­tozásuk jeléül’ a ‘dicsőséges Szovjet Unuonak’ 1920-ban, midőn a Budenny tábornagy parancsnoksága alatti Vörös Hadsereg a len­gyel-orosz háború folyamán Lemberghez közeledett. A csodálkozó nagyhatalmak tiltakoztak, a trianoni békeszerződés revízióját mér­legelték, - de nem történt semmi. Végül 1945-ben, mikor az oro­szok már urai voltak a Dunamedencének, a csehek, Benes ur,-meg­él őzve minden békeszeződést és a szövetségesek általi szabályo­zást, ugyanezen nagy stratégiai fontossággal biró területet egy­szerűen ajándékba adták a Szovjetnek! 2./ A jövő ‘Egyesült Europa’ építőköve, Csehszlovákia, - egy földrajzi és politikai monstruozitás, melyet 1919-ben találtak ki, egy rendőrállam mintaképe lett, melyet egy igen ügyes propaganda ‘demokráciának’mutatott be hamis állításaival. Néhány millió oszt­rákot utasítottak ki a szudéta területről az első világháború után. A nem-cseh lakosságot megfosztották emberi jogaiktól. 700,000 ártatlan magyart kiutasítottak, vagyonukat kisajátították és minden­féle üldöztetében volt részük. Magyarország területéből 61.500 négyzetkilométert 3.5 millió lakossal odaadtak a cseheknek. Ezen lakosságból több, mint 1,199,000 volt magyar, 200,000 német és 1.700,000 szlovák, kik sohasem kapták meg ígért autonómiájukat. Csehszlovákiában egy hétmilliónyi ‘nemzeti kisebbséget’ hat mil­lió cseh uralt...! így az Onagyméltóságaik’ által említett ‘építőkő’ niden oldal**-' Ion porladozott, mint egy gazdászati és hadászati esztelenség s egy ‘Egyesült Europa’, mely ily ‘erős kövekből’ épült, saját súlyá­tól roskadt volna össze. 3./ Ha kritizálják az Osztrák-Magyar Monarchia gyengéit,köny­­nyen látható, hogy Massaryk Csehszlovákiája mindezeket a gyen­geségeket miniatűrben állandósította, kezdve a nemzetiségi külön­bözésektől a nyelvbeli nehézségekig, - egy közgazdasági biroda­lom előnyei, egy tengerre való kiut,egyés egy kiterjedt belső pi­ac nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom