Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-10-01 / 7. szám
7. oldal Magyar Végvár 1954 október 4./ fia megvizsgáljuk ‘a Monarchia német és magyar urai által gyakorolt elnyomást és véres üldözést’ az utolsó 100 évben, e téren csak egy példát tudunk találni és pedig 1849-ben.' Mindazonáltal ebben az esetben az elnyomott és üldözött a ‘magyar, uraló ’ volt, a cseh bürokrácia pedig a készséges végrehajtó. Ettől eltékintyr I. Ferenc József király és császár ó9 évi uralkodása alatt politikai okokból kevesebb embert akasztatott fel, mint Gottwal a és Fierlinger egy-egy átlagos délutánon. Es ne felejtsük el, hogy éppen az események véletlen találkozása folytán Lettrich József ur volt az, aki - Magyarország akkori miniszterelnökével. Nagy Ferenccel, szoros együttműködésben - o legkegyetlenebb módon üldözött ki ezer és ezer ártatlan magyart Magyarország északi részéből a második világháború után. Ez adta a magyar vértanú, Mindszenty hercegprímásnak az első inditóokot az ellenálláshoz, mikor ezt a barbár eljárást esztergomi palotája ablakából látta. Kérem, emlékezzünk, hogy a bécsi császári udvarnál az a cseh befolyás, melyet a Schwartzenbergek, Kinskyk és más csehek ugyancsak az állami közigazgatásban és Nepalektől lefelé gyakoroltak, sokkal hatalmasabb volt, mint bármely osztrák befolyás, nem is beszélve a magyarról, — amidőn a csehek Ferenc Ferdmánd főherceg-trónörökös kedvencei voltak, miután az anti-pánszlá v Rudolf főherceget intrikáikkal egy dilemmába és a mayerlingi öngyilkosságba kergették! Valóban, a cseheknek semmi okuk nincsen hogy az Osztrák-Magyar Monarchiára és annak uralkodóira pana s zkodjanak, ha az ő akkori kiváltságos, rendkívüli helyzetüket tekintjük. Van egy súlyos anachronizmus is ebben a levélben, mely helyreigazításra szorul: Andrássy Gyula küzdött egy erősebb balkáni orosz befolyásnak egy nagyobb és hatalmas Szerbia általi, folyton növekvő veszedelmével szemben, melyet egy fokozott pánszláv ideológia volt hi - vatva a délszlávoknak egy a monarchia ellen irányuló felkelését szitani. - 0 nein akadályozta meg Szerbia és Románia fejlődését és Q-oszországgal egyetértve annektálta a Monarchia 1876-77- ben Bosznia-Hercegovinát, mig Oroszország Bessarábiát kapta. Ez az 1867-es kiegyezés utón történt, mikor Deák Ferenc a dualisztikus monarchiát megteremtette, mely egyúttal egy preventív rendszabály is volta növekedő német hatalommal szemben! Semmi kétség sem áll ma már fenn-, a tekintetben, hogy Oroszország az első világháborút már 1908-ban elhatározta és ugyanabban az időben indult meg a cseheknek a Monarchiát aláaknázó propagandájuk. A háború alatt hatásosan közreműködtek kémkedéssel és jól szervezett dezertálásokkal az ellenségnek katonai sikerei - bem. A csehek az oroszokhoz szöktek át. A Monarchián belül a csehek voltak a pánszláv ideológia fáklyahordozói, mely végül is a Monarchia összeomlását okozta, melyért senki más, mint a csehek, - pedig az ‘uralkodó németek és magyarok’, sem az olaszok, — okolhatók. Ha a Monarchia a németekkel való szövetséget vette tervbe, akkor az a növekvő orosz-szláv fenyegetés miatt történ t és államférfiai nagyon is jól ismerték egy német ‘Drang nach Osten lécesét, mely még mindenkor kisebbik baj volt, mint a szlávok nyugatra való törekvése, ahogy azt az események bizonyították. És most szabadjon ‘Ónagyméltóságainak’ figyelmét egy nagyon fontos ténjre, mely talán elkerülte figyelmüket,felhívni. Tagadhatatlan, hogy 1937-ben, amik«’ a nyugati hatalmak még nem is gondoltak egy elkerülhetetlen konfliktusra, ,Yk\ Benes egy titkos katonai egyezményt kötött Szovjet Ooszországgal, mely moszkvai egyezmény repülő bázisokat, támpontokat biztosított a Szovjetnek egész Csehszlovákia területén. Nemsokára ezután Magyarország, Ausztria és Németországot számos orosz kém árasztotta el, akik igy növelték a máris létező pánszláv veszélyt, mely a Berlin—Ráma tengely létrehozásához vezetett. Most a fenyegető veszély közvetlenné vált és valamit tenni kellett. Hitler soha nem lett volna azzá, amit lett, soha nem tudta volna érveit az ő saját népe előtt és más nép előtt s épp oly kevéssé agressioit igazolni, pl. Ausztria és Csehszlovákia megszállását, ha Csehszlovákia nem hozta volna be a vörös trójai falovat Nyugat erődjébe. Lehet, hogy akkor nem lett volna ok egy második világháborúra sem. De ott volt Oroszország és az ő úttörője: Csehszlovákia. Különös, hogy vannak idők, mikor kis nemzeteket jelöl ki a Sors arra, hogya történelem legfontosabb szerepét játsszák. ’Ha nem lett volna Magyarország, akkor ma a Koránt tanítanák Angliában* — erősitgette egy híres angol történettudós. Ha nem lett volna Magyarország, — mely hasonlóképpen, mint az első világháborúban, oz uzsoki szorosban, a másodikban a Tatár Sáágón verte vissza az orosz gőzhenger támadásait Ss feláldozta fővárosát, akkor ma a Vasfüggöny a Rajnánál lerne. Ha nem lettek volna csehek, lehet, hogy a Vasfüggöny nem is léteznék. Igenis merjük a cseheket birálni azért, hogy az első világháborúban nem harcoltak és pedig a becsület alapján, mert az árulás volt. Senki sem várta el tőlük most, hogy harcoljanak a németek ellen, kik az ő testvéreik, az oroszok ellen harcoltak s azoknak pánszláv ideológiájuk - és kommunista - ellen küzdöttek, de el lehetett volna várni tőlük, hogy mutassanak legalább egy kis színiéges ellenállást is a Skoda-müvek készséges kollaborációja mellett, hol a sabotage-nak nyoma sem volt. Senki sem várta el tőlük, hqgy öngyilkosságot kövessenek el, de nehezményeztük más nemzetek ősi földjének elrablását és a leigázott kisebbségek elnyomását. Vannak nemzetek, melyek katonai erényekkel születtek Ss mások viszont ezekkel nem bírnak, de más tulajdonságok felett rendelkeznek. A csehek a legjobb szakácsok, kertészek, zenészek voltak a Monarchiában, a legjobb lakájok a császári udvarban és a legügyesebb összeesküvők és propagandisták az I. világháború óta. Most viszont nagy testvéreik bizalmát oly mérvben bírják, hogy a Kremlin félúton testvérfiókot nyitott Prágában szabotázs-iskolákkal, indoktrinálási tanfolyamokkal más nemzetek - javára! 5./ Habozás nélkül állíthatjuk, hogy ha nem lettek volna a Moszkva-Prága-i pánszláv juntának machinációi, sem Hitler , sem Sztálin uem jutott volna a Kárpát Medence birtokába, sem a Duna völgyébe. Az oroszok nagyon is jól tudták, hogy századok tapasztalatai szerint a Kárpát Medence politikai és katonai egysége a Duna völgye és Europa biztonságának az alapja. Először ezt kellett roegszereznök, melyét követ a nem-szláv magyarok nemzetirtással való szisztematikus eltüntetése. Az oroszok másoknál jobban ismerik azt a tényt, hogy ha egyszer a jövőben ez a medence nyugati kézre jut, - akkor az ő biztosítékuk az, hogy annak lakossága szláv legyenl Reméljük, hogy Nyugat is megtanulta már egyszer leckéjét. Ezer éven át e védőbástya lakói egyek voltak a Nyugat Keresztény Kulturközösségének védelmében, egyesítve a közös harc szelleme által. Az a vér, melyet annyi csatatéren együtt ontottunk, a legerősebb kötelék, mely a magyarokat, szlovákokat, ruthéneket és horvátokat egyesíti s a jövőben semmiféle cseh beavatkozás sem fogja őket elválaszthatni. 6./ A legképmutatóbb az az állítás, hogy a szlovákok az ezeréves magyar uralom alatt közel voltak a kihaláshoz! Ez a ‘kiirtás ’ vezette a szlovákokat több, mint egy esetben a legmagasabb méltóságokhoz, a hercegprimási székhez és tábornagyi botot adott nekik is a kezükbe épugy, mint más nemzetiségbelieknek, kisebbsSgbelieknek. Annyi évszázad után is megvoltak iskoláik, tanítóik, beszélték saját nyelvüket és legtöbb magyar földbirtokos az ő vidékükön megtanulta a szlovák nyelvet a velük való könnyebb érintkezés céljából. Az újság hatalom. Azt szolgálja, akinek birtokában van!
