Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-09-01 / 6. szám

15. oldal Magyar Végvár 1954 szeptember ‘KREMLIN ÁGENSEK...’ Ismeretes, hogy a Magyarországból és Csehszlovákiából érkező református püspököket nevezik igy. Ezek a püspökök a Chicágó­­ban, Evanstonban és Princetonban megtartandó konferenciákra jönnek. Megérkezésük ellen többen tiltakoztak reformátusegyhá»» részről is, mert ezeket a püspököket közönséges szovjet ügynö­köknek tekintik. Alvin M. Bentley képviselőházi tag felszólalás­ban tiltakozott idejó’vetelük ellen. A magyarok közül különösen figyelemmel kísérik dr. Péter Já­nost, aki állítólag csak az evanstoni konferencián vehet részt és állandó rendőri felügyelet alatt lesz. Et. Péterre az a gyanú, hogy a budapesti kommunista titkos rendőrség tagja volt. A szo­morú emlékű Tildy mellé is őt osztották be titkárnak. Ha alkalmuk lesz, bizonyára az otthoni paradicsomi állapotokról fognak dicshimnuszokat zengeni. Mindenesetre furcsa karaván: Az istentagadó marxizmus ‘istenhivő’ lovagjai. És még nem is sírnak.. Avagy talán titokban vigyorognak...?! * * * FIZETÉS LEVÁGÁS A south bendi Studebaker autógyár — amely pénzügyi nehézsé­gekkel küzködik, - 10-15%-os fizetés levágással vette vissza munkásait. A gyár munkásai először elvetették az ajánlatot, de később elfogadták a második szavazásnál. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok — elve alapján. Sok magyar dolgozik ott. * * * AMERIKAI KREMLIN Aki azt hiszi, hogy a kommunistáknak nincs meg a jól megszer­vezett földalatti gépezetük, az nagyot csalódik. Titkos erők mű­ködnek. Ismeretes, hogy kedvelt módszerük jókinézésu, jól hang­zó nevek mögé bújni és a sötétből rángatni a madzagot, hogy a­­kár saját embereik, akár más hiszékeny, tudatlan, de szereplési viszketegségben szenvedő emberen keresztül vigyék végbe ter­veiket. A gyanútlan, jóhiszemű amerikai aztán bedül nekik. Erre vonatkozólag nagyon érdekes Lee Mortimer egyik riportja: ‘Amerika szovjetizálásának értelmi szerzői az 57-ik utca és Ma­dison Ave. - New York - egyik felhőkarcolójában székelnek. Pontos cimmel szolgálhati k!) Innen irányították a "McCarthyz­­mus' elleni harcot. Itt főzik p terveket J.Edgar Hoover és az FBI lejáratására is. A Jóléti Állam csápjai innen igyekeznek e­­gész Amerikát átölelni. Itt gyártják egyes szenátori nagyságok és ködösfejuek részére - tudod, hogy kikre gondolok! - a beszé — deket, itt készítik elő a vádolt kommunisták védelmét is, itt rán­gatják dróton a bábukat és halásszák a ‘palikat* az ‘adakozás­ra’ céljaik érdekében. A könyvkiadóknak megmondják, hogy mi­lyen könyveket adhatnak ki, a könyvkritikusoknak, hogy mely könyveket szabad felmagasztalni avagy levágni és a rádió társa­ságoknak, hogy mit szabad s kinek szabad bemondani.’ Hát nem érdekes? Es ez történik Amerikában, amikor a szenátus szavazás utján kimonodtta, hogy a kommunista pártot pedig itt Amerikában törvénytelennek tekinti! Az embernek keserű mosoly­ra húzódik a szája különö'sen akkor, ha az jut eszébe, hogy az amerikai magyarok aug. 15-én Nagy Ferencet hallgatják és ünne­pelik Clevelandon - Gombos vezérlete alatt! Hát ugyan meddig terjedhet az emberi bornirtság? De még keserűbb a szájíz, ami­kor arra gondolunk, hogy páran pénzünket, egészségünket áldoz­zuk s a magyarok tétlenül nézik a gigászi harcot, amely pedig a jövő Magyarországért folyik. Valamikor gurult a rubel, ma az ‘Istenben bízunk’ feliratú dol­lár és mindenki kapkod érte. Mellékes, hogy honnan jön. Tény­leg nincs szaga a pénznek...? Ne a magyar nyelven irt. .= ii'ót pártold, hanem a magyar szívvel és lélekkel írott magyar t-ze' olvasd. Bűnt követsz el nemzeteddel ellen, ha fajod el!«* h.~roolc újságot elves«»!f AMIT NEM MONDTAK MEG... Nagy a sürgés-forgás a NB portád. Sokfelé járnak, sokat beszél­nek. Itt is, ott is pottyantanák ál bolcsesSgeikből. De — itt is, ott is elcsípnek egy kicsit az igazságból. Nem mondják el az e­­gészet. Csak a nekik hasznosat-.Pilátus módjára: Mi az igazság? Kállay járt Youngstownban, Nagy Ferenc Japánban, Varga Béla Pittsburghban. Hogy Kállay mit mondott, azt lapunk más helyén ismertettük. Járta a Kállay kettőt a régi nótára. Most ismertet­jük a japáni és a pittaburghi utakat., tádekesek.. MIe'rT MENT NAGY FERENC Japánba? - kérdezheti a jámbor magyar. Ne kérdezze tőlem, mert én nem tudom. Talán Nagy Fe­renc maga is zavarba jönne erre a kérdésre. Elment talán kíván­csiságból. Még nem látta. Azt azonban tudjuk, hogy mit NEM mondott. Ez Srdekesebb is, mint amit MONDOTT. Veszem pedig tudományomat a ‘The Hungarian Observer’, a MNB hivatalos ér­tesítőjéből. Tehát hivatalos helyről. Miután elmondja sok szó és kevés értelem között, hogy Nagy Fe renc hol és kivel evett, — azt nem, hogy MIT evett! — rátér a ‘tárgyra.’ Szűkszavúan, nincs sokat mondani. Elmondja a 45-ös választások sikerét az orosz nyomás ellenében. De NEM emlí­ti meg, hogy ő MIT csinált ezzel a győzelemmel. Pedig ez sok­kal érdekesebb lett volna. Azt SEM mondotta el, hogy ő hogyan ‘használta ki’ ezt a győzelmet. Pl. a Sviridowal való koccin­tás nagyon épül etes lett volna illusztrálás képen. Annál is in­kább, mert elmondotta - japánul? -« ‘He paid tribute to the Hunga­rian people's heroic labors of reconstruction and to the way they stood up for democracy in the 1945 election.’ — Itt aztáh meg is állott. Éppen jókor, mert különben komoly bajok lettek volna... Azután elmondotta, hogy a magyar nép mindig fog küzdeni a mar­xizmus ellen. Csodálatos...! Nélküle...? Az Observer szerint a japán munkássághoz intézett közhelyeken kívül semmit mást nem mondott. Hát ezért ment Japánba amerikai pénzen? ***** AMIT VARGA BÉLA NEM MONDOTT Mert ő meg Pittsburghba menta Diquesne Egytemre hirdetni az igazságot. Mondom, nagy a járás-kelés, zümmögnek akár a dara­zsak a kora tavaszi napfényben. MIT MONDOTT? Ugyancsak a ‘The Hungarian Observer’-hez folyamodom. A júni­usi szám 2.-ik oldalán olvassuk: ‘Msgr. Varga went on to stress that Hungary and the Hungarian people had been resisting the Communists since 1945...’ Álljon meg a menet! Az én tudomásom szerint ez az 1945 már 1918-ban kezdődött, hacsak öregedő memóriám nem csal?! Mi történt oda­haza a kommunizmus kérdésével a két háború között? Semmi? Nem lett volna fontos kiemelni, hogy a magyarság már legalább 30 évvel ááőbb ismerte fel a kommunista veszedelmet, mint a vi­lág többi része? Hogy a magyarok nem más mellett, de a kommu­nizmus ellen harcoltak? De ezt Varga Béla NEM mondotta meg! Ugyancsak előhozakodik a 45-ös választásokkal, de a választá­sok eredményének elherdálásáról hallgat ő is. Elmondotta a pá­pai nuncius kiűzését is. Tiltakozására - szerinte Rákosi ezt felelte:‘Stop annoying the Russians with this matter. By next year at the latest (1945-1946) the Italian comrades will take over Italy and then put the whole Vatican, along with its diplo­mats and cardinals, on a ship and send them to some island in South America. That will settle the cause of Catholicism in Eu­rope. Varga Béla helyében ezt nem mondottam volna el. Még pedig a­­zért nem, mert Varga Bélának tiltakozása jeléül el.kellett volna hagyni helyét, mert ekkor már nyilvánvaló volt, hogy további ma­radása teljesen céltalan volt. Ezt Varga Bélának meg KELLETT volna tenni akkor...de most elmondani? A legteljesebb ÖNVÁD! Van azonban, amit NEM MONDOTT, mégcsak nem is említett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom