Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-09-01 / 6. szám
16. oldal Magyar Végvár 1954 szeptember MINDSZENTY hercegprímást. Még a nevét sem említi meg a tudósítás, holott a következő cím alatt hozták: Msgr-BélaVarga on Hungarian Resistance. Ha tényleg a ‘magyar ellenállásról' beszélt Varga Béla, akkor sehogysem tudom megérteni, hogy Mindszenty hercegprimás nevét hogyan lehet kihagyni? Már pedig a tudósítás nem is említi! Mi ez? Feledékenység, elnézés vagy készakaratos valami? Ez ellen - ha az utóbbi - a legerélyesebben tiltakozunk, ha az előbbiek, akkor: hogyan lehet Öt feledni? Szerintünk Varga Béla duquesne-i szereplése nagyon is szerencsétlen volt, mert MONDOTT, amit nem kellett volna és NEM MONDOTT, amit pedij» me| kellett volna mondania. AMIT MONDANI FOG... Bizonyára nagyon érdekes lesz. Most még - e sorok Írásakor - nem tudhatjuk, legfeljebb Japán, Youngstown, Ouquesne után sejthetjük. Különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a Szabadság-Népszava jajong a sikerért. Ennek (Srdekében még az emigrációs magyarságnak is megbocsátottak, - ha pillanatnyilag is. Fogjunk össze...mutassuk meg... harsogják nap-nap utu. Hja, az idő közeleg! Legyetek jó fiuk,becsületes magyarok! Őszintén mondva nekem kezdettől fogva az a gyanúm, hogy Nagy Ferencet Clevelandra bevinni ez a társaság csakis Lausche kormányzó védőszárnyai alatt merészelte. Mit is mondanak Szabadságék aug. 12-én? ‘Tudatában vagyunk, hogy az amerikai magyarságnak, főleg az újabban érkezett magyarságnak nem minden tagja látja Nagy Ferencben a magyar alkotmányosság es törvényes fol^KHmatosságképviselőjét. Ezeknek az embereknek száma csekély — a 'zom' újra? /szerk./ - de a hangja nagy. Reméljük azonban, hogy ezen a napon, amikor az amerikai magyarság nem házi ügyeivel foglalkozik, hanem az egész magyarság nevében jelentkezik szószólóként, nem akarnak ünneprontók lenni, hanem beállanak az ünneplők sorába.’ Hát hiszen — akárhogyan is vakarom a fejemet, szépen vagyon ez megirva, csak sántít imitt-amott egy kicsinyég. Igen-igen kilóg dóláb. Kicsi szám, nagy hang, - szól a bölcseség. Hát akkor mit ugrálnak? Mitől reszketnek? Az a pár ember a 'zöm' ellen? U- gyan kit akarnak lóvá tenni? Lausche kormányzót? Azt lehet !! A többit nem. Az is lehet azonban, hogy lesznek magyarok, akiket a kíváncsiság visz ki. Legyen nekik! Azonban: nem hiszem, hogy a magyarság ünneprontó akarna lenni ni. Micsoda ünnepet rontana? Neki Nagy Ferenc megjelenése nem ünnep. S ami nincs, azt rontani sem lehet. Az alkotmányosságról meg jobb hallgatni. Avagy nem Nagy Ferenc volt az, aki ‘alkotmányosan’ adta át a kommunistáknak a hatalmat? Minek akasztott ember házában kötelet emlegetni? De még mindig nem tudom: MIT FOG MONDANI...? * * * ‘ BESZÉLGETÉSEK ILJA EHRENBURGGAL’ Most jelent meg Ráttkay Kálmán könyve ‘Beszélgetések Ilja Ehrenburggal’ címen. A könyv nagy föltünést keltett a magyar könyvpiacon. Könyvében a bolsevizmust, annak ideológiai alapjait, tévedéseit mutatja be. Jövő hónapi számunkban hozunk alaposabb bírálatot a könyvről. Addig csak annyit, hogy a könyv kapható Kossuth Bookshop 4134 Lorain Ave., Cleveland 8s Mrs. Mária Markó, 3280 Barclay Avenue, Montreál, Canada. * * * OLVASÓINK SZIVES FIGYELMÉBE! Tekintettel arra, hogy a Magyar Végvár előállítása módozatában változás állott be és a gyár a gépet későn szállította Ss nem a rendelés követelményei szerint, igy a gyakorlatlanság következtaben, továbbá a nem megfeleő betűk miatt előforduló hibák mi — ott olvasóink szives elnézését kérjük! FELHÍVÁS KANADA MAGYARJAIHOZ! A mindkét világháborúban vesztes Magyarországot el óbb Trianonban, majd Párisban olyan rettenetes ‘békével’ büntették meg a győztesek, amelyre nincs példa az újkori történelemben. 324.000 négyzetkm-nyi birtokállományun- Ikat92,000! négyzetkm-re csökkentették és a 13 és fél millió magyarból 4 milliót taszítottak alacsonyabb kulturgu népek fojtogató karjaiba. Magyarország hivatalos kiküldötteit egy alkalommal sem hallgatták meg és nem kérdezték meg sem az elszakított 4 millió magyart, sem az ezeréves sorstestvéreinket: a horvávátokat, a szlovákokat, az erdélyi románokat, a ruszinokat, hogy tetszik-e nekik az uj rendszer? Europa legideálisabb és legállandóbb természettfs határokkal rendelkező földrajzi egységét szétrugták, ezzel E- uropa keleti védelmét felrobbantották és utat nyitottak a pánszláv imperializmusnak. Ezzel fizetett Nyugat azért, hogy 1000 évig biztosítottuk nyugodt fejlődésüket. Ezek az europagyilkos békék főként annak köszönhették megszületésüket, hogy a csehek, románok s délszlávok hatalmas pénzen jól működő propaganda gépezetet létesítettek, amely következetes munkával hatalmába kerítette a győztes hatalmak vezettpit és ezzel megalapozta a magyarság sírját jelentő trianoni, majd párisi békéket. A volt kisóntánt államok propaganda gépezete ma is fennáll és ha kissé leplezetten is, de még mindig teljes erővel dolgozik azon, hogy a remélhetőleg bekó'vetkező harmadik europarendezés ne orvosolja a magyar nemzetet ? rt égbekiáltó igazságtalanságokat. Az orosz bolsevizmus csizmái alatt haldokló Nemzet nem tud tiltakozni! A szabad földön élő magyarságnak nincs olyan politikai vezető szerve, amely kellő súllyal és kellő felkészültséggel tudná ellensúlyozni ezt a hazugság-gépezetet, amely ma is teljes erővel dolgozik ellenünk. Ilyen körülmények között a szabad földön élő magyarságr ra hárul az a feladat,hogy a talán jóindulatú, de teljesen tájékozatlan nyugati közvéleményt és ezen keresztül a majdan Ítélkező nyugati államférfiakat a való helyzetről felvilágosítsa és megértesse velük, hogy a magyar Kárpátmedence teljes egészében való restaurálása egész fíuropának, sőt az egész kulturvilágnak elsőrendű érdeke. A szabad földön élő magyar tudósok és becsületes politikusaink heroikus munkát végeznek a felvilágositás terén, de nincs anyagi alapjuk arra, hogy adatokkal és okmányokkal bizonyított munkájuk angol és francia nyelven megjelenhessen. A magyar nyelven megjelenő könyvek s újságok nem jutnak az angol közvélemény tudomására. A Kanadai Magyarok Szövetségének Elnöks.ere a junius 12-én megtartott ülésén, amelyre a Torontóban élő Igazgatósági Tagok is meghívót kaptak és részben meg is jelentek* - behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként felelhetne meg az Alapszabályokban is reáruházott ama kötelességének, hogy a ‘Magyar Nemzet "íőrténelmi Igazságainak Megismertetésével’ kiveqye részét abból a nemzetmentő munkából, amelyet otthon sínylődő véreink elvárnak tőlünk s amelyben résztvenni minden olyan becsületes magyarnak kötelessége, aki régi Hazáját, szülőföldjét még emlékezetben tartja. A K.M.SZ. kibővített elnöksége úgy véli a célt megoldani,
