Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-09-01 / 6. szám
14. oldal Magyar Végvár 1954 szeptember Kállay beszélt Mrs.Roosevelt ama közhelyként szereplő bolcseségéről, hogy a nemzetiségek itt Amerikában csak ad — dig érnek valamit, amig az anyanyelvűket megtartják. Ezt a világrengető okosságot már Mrs. Roosevelt előtt mások is megmondották legalább ezerszer. De tapsot aratott. Majd beszélt arról, hogy ma odahaza a magyarság egyísges, ami valószínűleg részben kö'szönheto egyes NB tagoknak is. Ezzel sem mondott újat. Mondott azonban valamit, a — mi valószínűleg megtekeri NB orrokat. Véletlen ségből mondotta avagy készakarva - tudatosan vagy csak szólta magát? Ki tudja? ‘Hi óba ké szitenek nagy terveket az emigrációban, hiába készülnek haza némelyek nagy tervekkel. Az otthoniak ezeket a prófétákat terveikkel együtt vissza fogják küldeni a határon, — mert a szenvedő magyar nép a maga Magyarországát maga akarja majd újjá építeni.’ Arra gondoltam, amikor ezt olvastam, hogy mi lesz a 'szent motorral', amely már most itt annyira berreg,hogy szinte bántja az ember fülét és aki fel kínál kozott az uj országalapitásra időnek előtte. Úgy látszik a motor felmondta a szolgálatot, mielőtt megindulhatott volna. Azonban Kállay ezzel nem mondott újat, mert mi ezt már régen megmondottuk. Parva sapientia... Nem lett volna azonban Kallay, ha mást is nem mondott volna. Most már a Nb felé kellett, hogy beszéljen jó akarattal. Ezt is megtette.b|£ijelentette — valószínűleg a hatás kedvéért: NE BÁNTSD A MAGYART! Amelyre vonatkozólag Szebedinszky karlá fsunk megjegyzi! ‘Mennyivel őszintébb lett volna igy: Ne bántsd a Bizottmányt! Mi erre csak azt mondjuk: ámen! Annál élesebben esett neki - Írja tovább Szebedinszky - az itteni magyar sajtónak és dorongolni kezdte azokat a lapokat, amelyek ‘az ellentéteket szítják“. Es fogalmazása szerint az a jó magyar lap, amely ‘az egységet szolr gálja’, — de nem jó magyar lap az, amely rágalmaz és piszkol... És azután kisütötte, hogy milyen kár, amiért egyes lapok támadják azokat a magyarokat, akiket a végereményben csak egy , árnyalat választ el másoktól.’ Vagyis otthon vagyunk. Az a'rnyalati különbség! Mi jó szívvel, harag nélkül ajánljuk, hogy Kállay sürgősen szerezzen be egy szemüveget avagy esetleg szellemi szin — vakságban is szenvedhet. Ha neki a különbségek csak árnyalatiak,, — szerintünk azonban ég és föld — akkor csak azt mondhatjuk: Régi Kallay, régi tánc, régi nóta... Semmi sem uj a nap alatt! Olvasd és terjeszd a Magyar Végvár-t, a becsületes magyar emigrációt szolgáló lapot. Előfizetés:$2.50 egy évre. KIMAGASLÓ SIKER Augusztus 8-án a MHBK new yorki csoportja nyári mulatságára a broxi-i magyar park megtelt régi és uj amerikás magyarok szinejavával, baráti magyar szóval és vidám magyar zenével. A nagyszámú közönség soraiban jelen voltak a kát. és ref. egyházak vezetői, Father Szlezák Imre és nagytiszt. Urbán József, számos régi és uj magyar egyesület veztője, a torringtoni, passaici, new brunswicki és newarki bajtársi csoportok képviselői. A fiatalság Franszkó Lajos zenekara mu£likájára táncolt. Az ünnepséget rövid, kedves műsor tette díszesebbé. Ennek során Kováts Gézáné remek szavalata, Sipos Lajos magyar dalai, Gubek János saját költeményeinek elmondása aratott sikert. Rendkívül nagy hatást keltett a new yorki csoport szavalókórusa Mátrai Lajos "Üzenet haza' című versének tolmácsolásával. A bemondói tisztet Gáspár László látta el, aki felhívta a szülők figyelmét a Magyar Irodalmi Kör hétvégi magyar iskolájára, amely az ősszel Manhattan mellett Astoriában is megkezdi működését. A műsor után Bényey Zoltán és Juharos 1 stván festőművész bajtársak értékes ajándék és más tárgyakat sorsoltak ki. Az igazi bajtársias szellemben és jó hangulatban lefolyt nyári mulatság a késő esti órákig tartott. A sikerhez nagyban hozzájárult a Mrs. Marhán és Mrs. Matyi vezetésével buzgólkodó női gárda kitűnő magyar konyhája. ***** RIADÓ A KÁRPÁTOKON New Brunswickon és New Yorkon hatalmas sikere volt, e történelmi filmnek. A new yorki előadás előtt dr. Marczel Árpád ismertette a film létrejöttét. A két és fél órás előadás közönsége meghatottan és könnyezve nézte a történelmi filmet. Ez olyan film, amelyet minden magyarnak meg kell ngzni! A film bejárja egész Amerika magyarlakta területeit. Pittsburgh lesz az egyik közeli állomás, ahol a jól ismert lap, a Szebedinszky Jenő által szerkesztett MAGYARSÁG fogja az előadást rendezni, amelyre előre is felhívjuk olvasóink szives figyelmét. * * * OTTHON AZT HISZIK. . . ‘Otthon azt hiszik, hogy a Nyugatra menekült magyar vezetőférfiak készen állanak arra, hogy Magyarország felszabadulásakor átvegyék a hatlamat és szabad választást dolgozzanak ki.’ Ezt mondotta egy nemrégen Nyugatra menekült fiatal magyar. Azt is mondotta:Az ottani állapotok nem tarthatnak őrökre. Ez az óriási többségmeggyőződéseJíell, hogy egyszer vége legyen! Nos, magyar testvérek, mitvszóltok hozzá? Készen vagyunk? Az igazság az, hogy se Európában, se itt nem vagyunk készen, még megkó'zelitőleg sem. Még mindig osztódunk, az árnyalati különbségek még mindig elválasztanak, még mindig a magunk kis körében mozgunk, pepecseigetünk antikul, hogy a nagy napra elő készülnénk! Nem is tudom elképzelni hogyan tudnánk előkészülni egységes irányítás nélkül. Ez pedig nincs meg! Nem is lesz meg addig, amig a keresztény magyar sajtó itt meg nem valósul. Mit tettél eddig érdekében? Ne feledd el: Ez mindnyájunk kötelessége ! Egyébként egész magyarságod nem más, mint üres szalmacsépi lés és szájaskodas. Lehet, hogy ez nem tetszik, de ez az igazság !
