Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-01-01 / 10. szám
11.oldal Magyar Végvár 1954 január GEHER PAL I Al l M AI l \ II.rész Miért követelik vissza a cseh emigránsok a Free | Europe Committee pénzén a Kárpátalját Prága számára? Ma már ez nem titok. Bydlo professzor,már idéztem volt, hogyan vélekedett Kárpátaljáról. - Benes pediig leadta Kárpátalját Moszkva számára s a prágai parlament örömujjongva szavazta meg, hogy Moszkva Kárpátalján fészket verjen, Europa kellős közepén, a magyar állam ősi részén. Mi volt ebben-Nyugat védelme, mi volt ebben Középeuropa védelme, melyről Ripka oly pökhendien beszélt korábban a szovjetorosz újságírók prágai látogatása alkalmával? Hát Kárpátalját azért követeli a cseh emigráció, hogy ezt a területet mégegyszer zálogként kezelhesse? Benes zálogként kezelte Kárpátalját a pánbolsevisták számára. Most, hogy a felszabadulás majd a pánbolsevizmus végét jelenti, Kárpátalját a cseh emigráció az ukránok számára kívánja zálogként kezelni. Lobálva majd a függetlenségét elnyerő Ukrajna felé Kárpátalját, mint egy darab sajtot, az Aesopus mesében a hollo, de a cseh zugimperializmus a róka szerepét reméli mégegyszer eljátszhatni Középeurópában. Ezúttal Középeuropa azért kell neki, hogy ezzel a területtel s a Kárpátalja népének ismételt kiszolgáltatásával, Kárpátalján emberi életekkel nyulbőrként kereskedjék. Cserekereskedelmet folytasson, Kárpátaljával vásárolja meg, immár nem a pánbolsevisták, nem Moszkva barátságát, mint Benes tette volt, hanem a függetlenségét és önálló" államiságát kivivő Ukrajna barátságát. A cseh zugimperialisták ilyen aspirációi, ilyen számvetései elé persze nagy akadályt gördít a magyar emigráció ama tekintélyes része, mely az ABN- ben vagy a USA-ban az AFABN-ban számos más nemzet emigránsaival egy szervezetben az ukrán emigrácioValJ együttműködik a bolsevizmus elleni egységes, hatásos felszabadító harc érdekében. A cseh zugimperialista I álmokat ringató" cseh emigráció nagyon alaposan nyilvántartja a magyar emigrációt. Ellenőrzi működését s ezért aknamunkáját nem a New Yorkon székelő "Magyar Nemzeti Bizottmány" elnevezéssel működő együttes ellen alkalmazza, hiszen ezt a szervezetet is ugyanazon cég finanszírozza, mint a "Szabad Csehszlo vákia Tanács"-át. Az ABN és AFABN ellen irányul az aknamunka s a ABN katonai osztály elnöke, kisbarnaki Farkas F. vezérezredes ellen, mert ő nem adta át,' mint Benes, a Kárpátalját a bolsevistáknak, hanem védte Kárpátalját hősiesen a bolsevistáktól és ez a nagy különbség, pláne manapság ütközik ki ez a nagy különbség még nagyobb jelentőséggel. A magyar nép jellemével, nemzetünk és ezeréves államiságunk szellemével nem fér össze, hogy a cseh j Benes - emigránsok módjára más népeket cserekereskedelem számára közönséges árucikként kezeljünk avagy adjuk-vegyük őket. Persze Csehszlovákia adományozás utján jött létre a páriskörnyéki békekonferencián s az ilyen adomány-államok adják-veszik a népeket, ha/ az kezük ügyébe kerül. Ez a természete az olcson szerzett államoknak, még olcsóbban képesek túladni egy-egy bekebelezett népen, csakhogy maradék államiságukat ilyetén reméljék éltetni. Az ukrán törekvésekkel kapcsolatban felvetődött a kérdés, hogy az ukránok is követeléseket támasztottak és támasztanak Kárpátaljával kapcsolatban. .Ha ezt tisztázni akarjuk, akkor sokkal egyszerűbb felvetni azt a kérdést, hogy a Magyar Nemzeti Eizottmány elnevezéssel működő együttes ott New Yorkon - közvetlen közelükben! - miért adott helyet a Bizottmányi Közlönyben, az ő hivatalos lapjukban, annak 1950 szentistváni számában az első oldalon a magyar nemzeti színnel övezett keretben Peyer Károly, a Bizottmány VB tagja Kárpátaljáról lemondó nyilatkozatának?!? Peyer Károly e nyilatkozat szerint is egy lengyel szakszervezeti konferencián lemondott Kárpátaljáról és nyíltan kijelentette - a Bizottmányi Közlöny tudósítása szerint is -, hogy a lengyel-magyar határra nincs szükség. Kárpátalja elkotya-vetyélése a magyar emigrácioban kizárólag a Bizottmány berkeiben megy végbe. A kalózok nem a mi vizeinken eveznek. A Ukranian Observer-ben vagy bárhol másutt hangoztatott ukrán vagy más szédületes aspirációk akkor válnak veszélyessé, ha a Nemzet, amellyel szemben az igényeket támasszuk - bárki és bárhonnan - azon veszi észre magát, hogy a feje felé olyan képviseletet penderítettek, amely nem az ő érdekeit képviseli, nem képvisel semmit, csak a képviseletben helyetfoglalok személyszerint önmagukat képviselik vagy azt a pénzösszeget csupán, melyet nekik havonta folyósítanak, nem a Nemzet, hanem valaki más.^ Vitéz kisbarnaki Farkas azért védte a Tatárhágót, hogy azt meg is tartsa s ama baráti kapcsolatok, melyek az ukrán szabadságharcosok s a magyar szabadságharcosok között a bolsevizmus elleni küzdelemben létrejöttek, nagy lépés volt Nemzetünk nagy történelmi hagyományai nyomán atekintetben, hogy országunk és népünk számára a majdan függetségét és szabadságát kivivő ukránokban - akik már megmutatták, hogy-miként kell harcolni Moszkva zsarnoksága ellen, - jo szomszédot nyerjünk a Kárpátokon tulnan. Az pedig, hogy vannak ukrán hangok de nem az ABN-ban és az AFABN-ban, miszc-int Kárpátalja ukrán tartozék-terület, mely Ukrajnához tartozik, az ilyen aspirációkat visszaverni az emigrációban, az egész nemzeti emigráció feladata egy magatartása által, hogy nem rejti véka alá az emigráció területi igényeit, hanem felfedi, nyíltan megmondja,mint éppen vitéz kisbarnaki Farkas vezérezredes teszi azt' a magyar emigrációban, a páriskörnyéki békehatározatokat nyíltan elveti! Ha egy Nemzetről észreveszik, hogy olyan politikusok szerepelnek képviselőiül, akik még országuk területi határai tekintetében sem mernek nyilatkozni s megelégesznek azzal, amit országukból nekik meghagytak, akkor holnap előállnak az aspiránsok, Középeuropa zugimperialistái még nagyobb igényekkel és esetleg még Soroksárt is követelni fogják. A semmit nem képviselő magatartás az egész emigrációban csak a M.Nemze-
