Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1954-01-01 / 10. szám

TALPRA AY AO YA It

Kedves Magyar Testvér: ^ " ^ k ** * M9 m.

Nem tudom, hogy ki mondta, de valaki mondta és igaza is volt: Minden nemzetnek olyan sajtója van, amilyent megérdemel. Ha ez igaz, akkor mi magyarok itt Amerikában ugyancsak szégyenkezve hajthatjuk le fejünket. Mert ha az amerikai magyar sajtó a nemzeti mivoltunk, magyarságunk mércéje, akkor nincs mit dicsekednünk. Ha az amerikai magyar sajtó minősége dönti el, hogy kik és mik vagyunk, akkor mérlegre tétettünk és a kevésnél is kevesebbnek találtattunk.

Azt hiszem teljesen fölösleges rámutatni arra a tényre, hogy - kevés kivétellel - az amerikai magyar újságokat magyar betűkkel nyomják, de itt aztán magyarságuk meg is áll. Nincs további Hiába keressük a magyar betűk mögött a magyar szivet, magyar lelket, annak halvány nyomát sem találjuk.

Az sem kétséges, hogy ha valaha fontos volt, hogy Amerikában magyar szívvel és lélekkel irott újságot adjunk magyarjaink kezébe, az ma fontos, amikor - nem hiszem, hogy túlozok - Magyarország jövendő sorsa itt Amerikában fog eldőlni. Azonban hogyan várhatjuk, hogy olyanok szolgálják a magyar jövendőt, akik ismételten bebizonyították tetteikkel és Írásaikkal, hogy kritikus időkben vagy nem tudták vagy nem akarták felismerni a magyar érdekeket és ennek következtében csak kárára voltak a magyar jövendőnek. Akár egyéni érdekből, akár egy idegen hatalom kiszolgálásának céljából a magyar nemzeti érdekeket a háttérbe szorították, sőt egyenesen ellenük harcoltak.

Annikor aztán a politikai szelek megfordultak, ezek az emberek velük együtt fordultak és ma, mint a magyar gondolat és a magyar jövő bajnokai és apostolai vezetik újra a magyarságot - újságjaikon keresztül. Úgy annyira, hogy menekült politikusaink jó részét is a pártjukra állították és ma közösen menetelnek - egy újabb magyar romlás felé.

Magyar Testvérek, ez a szomorú valóság. Nemcsak én látom ezt, hanem sok ezren figyeljük aggódással, hogy hová fog ez vezetni? A magyar jövendőt kiformálni ezek az emberek nem tudják, lelkileg erre teljesen képtelenek és az ilyen emberek vezérlete mellett csak egy újabb katasztrófa szakadhat a szerencsétlen magyarság nyakába. Itt valamit tenni kell’. Addig, amig nem késő.

Ez adta azt a gondolatot néhányunknak, hogy meg kell teremteni itt Amerikában az igaz, becsületes, színtiszta magyar sajtót. Tudjuk, hogy a gondolat nem eredeti, előttünk már mások is megpróbálták, de nem sikerült. Mindennek ellenére újra vállalkoztunk a nagy harcra, de tudjuk azt, hogy munkánk csak akkor sikerülhet, ha az amerikai magyarságot, a régieket és újakat, mindazokat, akiknek még Magyarország mindig számit, akiknek szivéből-lelkéből még nem halt ki az aggódás az elhagyott haza iránt, sikerül a gondolat mellé állitani, őket a gondolat mögött felsorakoztatni.

A munka óriási és költséges is. Ma elindítani egy magyar napilapot nem könnyű dolog. Nemcsak ellenségeink hatalmával találjuk magunkat szembe, hanem saját soraink között is vannak és lesznek olyanok, akik vagy lehetetlennek találják az egészet és már eleve feladják a gondolatot vagy akik a saját egyéni érdekeiket keresve fordulnak szembe a gondolattal.

Mégis mindent meg kell próbálni. Visszafordulni nem lehet és nem szabad. Bizonyosak lehetünk abban, hogy ha elbukunk, az nem egyéni bukás lesz, hanem a magyar jövendő tragikus bukása. Talán az utolsó alkalom ez arra, hogy egy akarattal szolgáljuk magyarságunkat és nem felaprózva, bíbelődve, kicsinyeskedve, egymás ellen harcolva forgácsoljuk fel erőinket - ellenségeink kárörömére . ' ,

Mit tehetsz Te, Magyar Testvér? Állj a gondolat mellé, támogasd azt anyagi erőddel. Nekünk

pénzre van szükségünk. A szükséges pénzt kérjük Tőled. Lehetetlen az, hogy az amerikai magyarság ne tudna életre hívni egy keresztény nemzeti irányú napilapot? Ha minden magyar csak öt dollárt adna, holnap elinduilhatnánk. Tudjuk, hogy igen sokan semmit sem adnak. Ezért fordulunk az áldozatos lelkű magyarokhoz. Mi nemcsupán adományokat kérünk, mi arra kérünk minden magyart, hogy jegyezzen részvényt. Egyelőre’jelentse be a helyi bizottságánál, hogy mennyit hajlandó' áldozni erre a célra., be is fizetheti, ha aztán úgy látjuk, hogy a gondolat megvalósul, akkor a befizetett összeg ellenében megfelelő részvényt adunk. Ha a gondolat nem valósulna meg, a pénzt visszafizetjük, hacsak az illető másképpen nem intézkedik. A részvények árát 10-25-50 dollárban állapítjuk meg majd annak idején.

Itt jegyzem, meg, hogy hírek szállingóznak egy másik alakulásról is, azonban a magyarság azzal sem nyerne semmit sem.

A cél szent, a munka igen nagy, ezért fordulunk minden magyarhoz: Testvér segítsél a nagy munkában, állj mellettünk kitartással a nagy harcban. Nem magunknak kérünk, a keresztrefeszitett, neggyalázott Magyarország érdekében szolunk hozzátok. Ti fogjátok eldönteni, hogy lesz-e igazi magyar sajtó avagy megelégedtek azzal, ami van most. A beszéd ideje elmúlt, a cselekvés terére kell lépnünk. Mi igyekszünk megtenni a mi részünket, ti is tegyétek meg a tieteket és akkor meglesz az a magyar sajtó Amerikában, amely hűségesen, szeretettel, féltő gondossággal szolgálja a magyar érdekeket. A szervezést illető kérdésekben forduljatok a következő címhez: Rev.J.J.Galambos, 524 Dunnore St., Throop 12,Pa.

Az Előkészítő Bizottság nevében:

Galambos J.József.