Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)

1980-07-17 / 27. szám

A RAB NEMZETEK HETÉN Három évvel az 1956-os magyar szabadságharc ember­iden leverése után az Egysült Államok Kongresszusa 1959 július 17-én határozatot hozott, amelynek értelmében az E- gyesült Államok elnöke minden év július havának harmadik hetét a rab nemzetek hété -nek nyilvánítja, az ország tár­sadalmát pedig külön kiáltványban figyelmezteti a rab nem­zetek helyzetére, a nemzetközi önállóság és állami független­ség elvének számos ország területén történt megsértésére. A kongresszusi határozatnak azóta az Egyesült Államok min­den elnöke készségesen eleget tett. 1978 július 11-én még Carter elnök is vonakodás nélkül adta ki kiáltványát, a­­melyben külön hangsúlyozta: Több mint kétszáz év óta vallja országunk azt a meggyőződést, hogy a nemzeti- füg­getlenség, szabadság és igazság minden nép alapvető joga ”. Aztán külön üdvözölte mindazokat, akik saját hazájukban és világszerte egyaránt bebizonyították, hogy ezeknek az a- Iapvető jogoknak érvényesülést biztosító elveknek rendü­­lenül hívei maradtak. , A múlt évben az elnöki kiáltvány állítólag már csak a rab nemzetek Amerikában élő fiainak s azok szervezeteinek külön sürgető kérésére hangzott el. Azóta a rab nemzetek száma az előző 30-ról 31-re emelkedett, mert a Szovjetunió legyveres megszállása következtében Afganisztán is rab nemzetté lett. A két főbatalom egymáshoz való viszonya lé­nyegesen megváltozott: nemcsak elhidegült, hanem kimon­dottan feszültté vált. Az Egyesült Államok és a szabad világ népe tehát fokozott kíváncsisággal várja, mit és hogyan mond az Egyesült Államok elnöke a rab nemzetek hetével kapcsolatos kiáltványában. A rab nemzetek hete az idén jú­lius 14-től 20-ig tart. Mire kell ezen a héten gondolnunk, elsősorban nekünk, akik magunk is rab nemzet fiai, leányai vagyunk? Termé­szetesen szülőhazánkra, vagy elődeink, őseink szülőhazájá­ra, amely még nem is olyan régen teljes állami függetlensé­get és nemzeti önállóságot élvezett, s amelynek népe törvé­nyesen és alkotmányosan megválasztott képviselői útján sa­ját maga szabadon dönthetett sorsáról és arról, milyen ál­lamformában, milyen állam- és nemzetközi szövetségben a­­kar élni, milyen világnézet vagy eszmeáramlat követője kí­ván lenni, egyszóval: hová akar tartozni. 1 ágabb fertelemben rab nemzet minden államfenntar­tásra érett nép, amelynek önrendelkezési jogát valamelyik — bármelyik — nálánál hatalmasabb, katonailag vagy gaz­daságilag erősebb államlenntartó nép korlátozza, népét pe­dig arra kényszeríti, hogy többségének meggyőződése elle­néire azt a világnézeti, politikai társadalmi és gazdasági utat kövesse, amelyet az erősebb parancsolóan kijelöl számára. Vannak rab nemzetek , amelyek forma szerint külön országban élnek, világnézeti, politikai és gazdasági szem­pontból azonban, mint bolygók a nap körül, valamelyik ha­talom körül keringenek. Ezek a Satellit (bolygó) államok, amelyek a maguk elhatározásából sohasem csatlakoztak vol­na a kérdéses nagyhatalomhoz. Ilyen a második világháború óta a Szovjetunióval szemben Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország és Románia. Egyik sem csatlós állam, mert egyik sem csatlakozott, csak mint legyőzött kényszerült a szovjet tömbhöz. Vannak olyan rab nemzetek is, amelyek ma nem élnek külön országban, de valamikor önálló államot alkottak vagy időközben megértek arra, hogy önálló államot alkothassa­nak. Csak példaként említjük ezek közül a horválokat, ész­teket, litvánokat, ukránokat macedónokat örményeket és tó­tokat. Persze mindkét csoportba más világrészek országai és népei közül is többet sorolhatnánk be. A rab nemzetek nemzetközi helyzetének igazi fonák­ságát nem az erősebb hatalom katonai megszállásának mér­ve, világnézeti és politikai kényszerének foka vagy gazdasági érdekeltségének súlya tükrözi a maga brutális és megalázó valóságában, hanem az utóbbi évtizedek folya­mán gomba módra szaporodó, új, szabad nemzetek állam- és nemzetközi helyzetével történő összehasonlítás. Elfogu­latlan, józan ésszel nehéz megérteni, hogy például a több mint ezeréves nemzeti múltra visszatekintő Magyarország mint a Szovjetunió bolygó-állama, rab nemzet , az új or­szág viszont, amelynek államfőjét alig pár éve még — bizo­nyára nem alaptalanul — azzal gyanúsították, hogy titoü ban emberevő lakomákon vett részt, szabad nemzet . A rab nemzetek hetén követeljük a rab népek és nem­zetek szabadságának, teljes önrendelkezési jogának érvé­nyesítését más népek és nemzetek szabadságával éá önren­delkezési jogával azonos, egyenlő mértékkel. Az emberi (e­­gyéni) jogokon túlmenően követeljük a népi és nemzeti (kö­zösségi) jogok elismerését is, mert egy nemzetnél sem va­gyunk alábbvalók (Zrínyi Miklós), és mert a 1 rianonban erőszakkal idegen uralom alá kényszerített erdélyi, felvidé­ki és dlvidéki magyarság helyzetén is csak így történhetik megnyugtató, gyökeres változás. , (s- —c) KISZABADULT támadták a szovjet katonaság táborát. A felkelők támadá­sa súlyos veszteségeket okozott. A megtorlás kíméletlen volt. Legalább 9-en, köztük 6 gyermek, életüket vesztették, a hegyvidék lakossága pedig autóbuszokon, kocsikon, öszvé­reken elmenekült. A fővárosba csak az első nap engedték be őket, aztán Karez-i-Amirba irányították őket, ahonnan a katonaság vissza akarta őket kényszeríteni otthonaikba. AZ ELSŐ TÚSZ Khomeini RuhoIIah ayatollah július 10-én, a teheráni tú­szok fogságban tartásának 250. napján elrendelte, hogy a kórházi kezelésben részesített 28 éves Queen I. Richardot azonnal bocsássák szabadon és tegyék számára lehetővé mi­előbbi visszatérését hazájába. Queen szülei a Maine-állam­­beli Lincolnvilleben laknak. Queen a kiszabadulásért nagy árat fizetett. Bani-Sadr Abolhassan iráni elnök szóvivője szerint Észak-Teheránban, a Mártírok Kórházában gyógykezelték, mert történetesen a fejében voltak bajok . Az említett kórház ügyeletes orvosa szerint Queet elmeorvostani tünetekkel szállították kórház­ba, ahol felgyógyult, de kezelő .orvosainak megállapítása szerint további gondos ápolásra szorul. Carter elnök a Queen kiszabadulására vonatkozó hírt bizonyos fenntartással vette tudomásul, de kijelentette, ha igaz és ha a fiatalembert a kórházban tényleg megfelelő gyógykezelésben részesítették, akkor hazaengedését hálás köszönettel kell fogadni. Természetesen azonnal kérte az i­­ráni hatóságokat, hogy a többi 52 túszt is haladéktalanul he­lyezzék szabadlábra. Queen I. Richard konzuli tisztviselő az iráni rendelkezés értelmében már el is hagyta Iránt. Az Egyesült Államok i­­ráni ügyeit intéző svájci követség tisztviselőjének kíséretében Zürichbe érkezett, ahol az egyetemi klinikára szállították- Az ott megejtett orvosi vizsgálatok eredménye szerint Queen betegsége pontosan nem határozható ugyan meg, de semmi­képpen sem elmekórtani jellegű, mint ahogyan a teheráni nyilatkozatokból először következtetni lehetett, hanem úgy­nevezett virus infekció ”, amely az agy működését is befo­lyásolta, de csak mozgási rendellenességekben nyilvánult meg. A legrosszabb esetben is csak multiple sclerosis -ról van és lehet SZÓ. Ez a megállapítás Queen feleségét és szüleit, akikkel Zürichben találkozott, ugyanúgy megnyugtatta, mint az e­­gész amerikai közvéleményt. Queen Richard New York államban, Scarsdale váro­sában nevelkedett s az Edgemont középiskolában végzett. A diplomáciai pálya második választása volt. 1 ulaj cionképpen katona szeretett volna lenni, két nyarat az RO 1 C-ben töl­tött el, West Point katonai akadémiájára azonban nem ke­rülhetett be, mert rövidlátó. A Hamilton College elvégzése után Ann Afborban a michigani egyetemre iratkozott be, abol 1973-ban a Balkán történetéből mesteri fokozatot szer­zett. Ezzel a felkészültséggel lépett diplomáciai szolgálatba, és került a teheráni amerikai követségre. Szüleinek írt leg­utóbbi levelében az ottani élet unalmas és Ieverően fárasztó voltáról tett említést. A feszültség enyhülőben volt, a terror és borzalom ideje szerinte már elmúlt. Most ez a jobb sorsra érdemes fiatalember Kbomeini ayatollah szemforgató izlám (vallási) kegyéből kiszabadult, testileg, lelkileg azonban sza­badon is örök rabja marad a túszként eltö Itött 250 napi élet borzalmas emlékének, amit zavaros felfogású, tébolyult for­radalmároknak és tehetetlen állítólagos vezetőknek köszön­het. FOLYTATÓDIK A HUZAVONA A teheráni túszok körül tovább folytatódik az egyre ne­vetségesebbé váló huzavona. Khomeini ayatollah, mint em­lékezetes, korábban azt hangoztatta, hogy az amerikai tú­szok ügyében majd az újonnan megválasztott iráni ország­­gyűlés lesz hivatott dönteni. Július 9-én, a túszok fogságban tartásának 249. napján a forradalom vezetője azt a kije­lentést tette, hogy az országgyűlés az új miniszterelnök meg­választása után foglalkozik a túszok ügyével. Bani-Sadr el­nök ugyan már két hónappal ezelőtt engedélyt kapott az ayatollahtól a miniszterelnök kinevezésére, az elnök (az ál­lamfő!) azonban nem mert élni az engedéllyel, mert ellen­kezésbe jutott az izlám köztársasági párt többségével, amely a túszokat mint kémeket akarja felelősségre vonni. Bani- Sadr elnök ezt helytelennek tartja. A miniszterelnöki kineve­zés kérdését az elnök a forradalmi tanács elé vitte. A tanács egyhangúlag úgy döntöttt, hogy a miniszterelnököt az or­szággyűlés válassza meg. A választásra előreláthatólag jú­lius derekán kerül sor. A SAH ÁLLAPOTA JAVUL A volt iráni sah egészségi állapota július 9-i közlés sze­rint lényegesen javult. Orvosai a tüdőgyulladás után szerve­zetében felgyülemlett nedveket sikeresen lecsapolták. A sah egy-két napon belül már rendes ételekkel táplálkozhatik. Kórházi kezelése legfeljebb két hétig tart. IRÁNIAK A SAH ROKONSÁGA ELLEN Ugyanakkor, amikor a trónjától megfosztott és hazájá­ból kiüldözött sah kórházi ágyán élethalálharcát vívta, az a megdöbbentő hír járta be a világot, hogy az irániak közül vagy húszán Egyiptomba igyekeznek belopózni, mert val­lási vezetőik buzdítására a halálosan beteg sah rokonait meg akarják gyilkolni. Néhányan állítólag már el is jutót-] tak Líbiáig amelynek vezetője, Khadafy Moammar ezredes mind a volt sahnak, mind Sadat Anwar egyiptomi elnöknek engesztelhetetlen gyűlölője. Sokan ennek a hírnek tulajdo­nítják, hogy a biztonsági szervek senkit sem engednek annak a kórháznak közelébe, amelyikben a saht gyógykezelik. A lilalom a laptudósítókra és fotóriporterekre is kiterjed. SZOVJET KONZULÁTUS MEGSZÜNTETÉSE IRÁNBAN Ghotbzadeh Sadegh iráni külügyminiszter közölte a szovjet hatóságokkal, hogy Iránnak többé nincs szüksége Leningrádban konzulátusra, ezért kérte, hogy csökkentett létszámmal csak az egyik iráni szovjet konzulátust hagyják meg. Irán területén Rasht és Esfaban városában műkő dött orosz konzulátus. Irán ugyanakkor kiutasította Galvanov Vladimírt, a szovjet követség első titkárát, akit kémkedéssel gyanúsított. Gbotbzadeh iráni külügyminiszter megállapítá­sa szerint a Tudeh az iráni kommunista párt Moszkvával rokonszenvező tagjai Oroszország ágensei. VESZÉLYBEN AZ IRÁNI SZOVJET KÖVETSÉG A Szovjetunió kormánya jegyzékben közölte az iráni kor­mánnyal, hogy értesülése szerint teheráni követsége veszély­ben forog, mert bizonyos ellenséges elemek meg akarják kí­sérelni áz épület átvételét. A jegyzék azt kéri az iráni kor­mánytól, tegyen meg minden szükséges lépést a szovjet kö­vetséget fenyegető veszély elhárítására. A szovjet követség előtt az utóbbi időben ismételten tüntetések vóltak amely­nek résztvevői Afganisztán fegyveres megszállása ellen tün­­^ *ek. A szovjet követség megtámadása a u ha nedűn fun­­damentálisták részéről várható, mert vezetőjük, Khomeini a Szovjetuniót nem egyszer ugyanolyan éles hangon támadta, akárcsak az Egyesült Államokat. CARTER TOKYÓBAN Obira Masayoshi japán minisztereinők. aki közvetlen a japán országos választások előtt szívsz,élhüdés következté­ben balt meg, világraszóló búcsúztatásban részesült, ame­lyen Brzenzinski Zbigniev nemzetbiztonsági tanácsadó és Muskie Edmund külügyminiszter kíséretével Carter elnök is megjelent. A nem vallásos jellegű búcsúztatáson, amely a mikádó palotájának közelében levő Budokan hadművészeti csarnokban folyt le, 6500 előkelőség soraiban mintegy 120 ország képviselői vettek részt. Ott volt Kína miniszterelnöke, Hua Guofeng is, akivel az elnök találkozott, rövid megbe­szélést folytatott, sőt a szovjet törekvések ellensúlyozására szorosabb együttműködésben is megállapodott. Természetes, mindkét nagyhatalom vezetője külön is találkozott Ito Ma­sayoshi ideiglenes japán miniszterelnökkel és Zenko Suzzu­­kival, aki minden valószínűség szerint Obira utóda lesz a kormánypárt és a kormány élén. Carter elnököt félórás ki­hallgatáson fogadta Hirohito császár (a mikádó) is. A .csá­szári kihallgatást fényes fogadás követte az Akasaka palo­tában. Ezt követően az elnök kíséretével együtt Ohira öz­vegyénél tett látogatást. Az éjszakát Carter elnök Mans­field Mike követ otthonában töltötte. A tokyói látogatás során' az elnök részletekbe menő tár­gyalásokat senkivel sem folytatott. AZ AFGÁN BIRKÓZÓK MEGSZÖKTEK Július elsején Kabulból repülőgépen Moszkvába akar­ták szállítani Afganisztán 1 1 birkózóját. Az útbaindítás előtt néhány órával az együttes tagjai kiszivárogtak a fővárosból. Vezetőjük, Ah Najai és 6 társa a felkelők segítségével a szomszdos Pakisztánba menekült. A birkózók inkább a bi­zonytalan jövőt választották, minthogy Moszkvában sze­rezzenek maguknak dicsőséget. A birkózók szökése immár a negyedik a moszkvai nyári olimpia elől. Több mint egy hónappal ezelőtt a labdarúgók maradtak Nyugat-Német­­országban, miután megtudták, hogy Moszkvába akarják őket küldeni. Június derekán a kosárlabdajátékosok együt­tese szökött át Pakisztánba, alig egy hete pedig Arghandi­­wal Quader Adui. a kiváló röplabdajátékos érkezett a pa­kisztáni Peshawarba. A birkózók megszökésével egyidőben vezették be Afga­nisztánban a személyazonossági igazolványokat, hogy a re­akció imperialista ügynökeit, kémeit és zsoldosait el lehessen különíteni Afganisztán nemes népétől, amelynek tagjait a kabuli rádió arra szólított fel, igazolványukat állandóan hordják maguknál.. MEGTORLÓ TÁMADÁS Július 7-tol 10-ig a szovjet haderő jet -ekkel, 400 tank kai, nehéz tüzérségi tűzzel és helikopterekkel megtorló tá­madást hajtott végre a Kabultól északra elterülő szőlővidé­ken a felkelők ellen, akik 6-án hajnalban Kabultól északra, körülbelül 1 5 mérföld távolságban, Guldara közelében meg­A LÉGIERŐK GYAKORLATOZÁSA Július 10-én az amerikai légierők 347. számú támasz­pontjáról, a georgiai Moodyból 12 Phantom bombázó érke­zett a Kairótól mindössze 25 mérföldnyire levő egyiptomi lé­gi támaszpontra. A Phantomok a 6000 mérföldes utat meg­állás nélkül 13 óránál valamivel tovább tartó repüléssel tet­ték meg s a kora délutáni órákban szálltak le. A gépeket útközben K-35-ös tankrepülőgépek tízszer töltötték fel. A Phantomok rendes repülési távolsága ugyanis csak 1 100 mérföld. Az amerikai repülők azzal a feladattal szálltak Egyip­tomba, hogy ott az egyiptomi légierőkkel együtt 90 napig tartó kiképző gyakorlatokat végezzenek. A Phantomok eb­ből a célból színleges támadásokat intéznek egyiptomi légi s löldi célpontok ellen, miközben az egyiptomiakat begya­koroltatják az Egyesült Államoktól 1.5 billió $-ért megvásá­rolt 55 F-4E használt amerikai Phantomok kezelésére. Az amerikai repülőgépeket álcázás céljából a sivatag homokjához simuló zöld és barna színre festették. Az ame­rikai repülők földi kezelőlegénysége már néhány nappal ko­rábban megérkezett Egyiptomba. A most kezdődő légi gya­korlatozás a közel 16 hónappal ezelőtt aláírt egyiptomi-iz­raeli békeszerződés egyik lényeges pontjának megvalósítása. A Fehér Ház a következő költségvetési éVre újabb 550 billió $ os hitelkeretben további 4z új F-16 jet szállítását tervezi Egyiptomba. JERUZSÁLEM EGYSÉGE Az izraeli kormány egyhangú határozattal elutasította az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának azt a felhívá­sát hogy Izrael vonuljon ki Jeruzsálemnek arról a területé­ről, amely 1967 előtt Je»Jás hcz tartozott. Naor Aryeh, az izraeli kormány szóvivője kijelentette, felhatalmazást kapott a kormány álláspontjának közlésére. E szerint az álláspont szerint (‘Jeruzsálem egysége örökké megmarad, soha meg nem bontható és örökké Izráéf fővárosa lesz. A város arab lakta negyedét 1967-ben a munkáspárti kormány csatolta vissza néhány náppal azután, hogy a hatnapos háborúban élfoglalták Jordántól. Naor Aryeh ezen az alapon nyugod­tan hivatkozhatott arr'a, hogy Jeruzsálem egységét nemcsak Begin pártja kívánja megőrizni, hanem az országosan egy­séges akarat. Landau Haim közlekedésügyi miniszter veze­tésével a kormány számos tagja elítélően nyilatkozott az E- gyesült Államok politikájáról, minthogy az Egyesült Álla­mok kormánya csupán tartózkodott a biztonsági tanács ha­tározatához való hozzájárulástól, holott vétójával az egész határozatot meg tudta volna semmisíteni. A nagy jelentősé­gű harározatot az izraeli kormány a betegsége miatt távol­levő Begin miniszterelnök helyett elnöklő Yadin Yigael veze­tésével hozta. 100 ÉVES AZ ÜDVHADSEREG AMERIKÁBAN Az Üdvhadsereget (a Salvation Army -t) 1865-ben Booth William vagy ahogy általában emlegetni szokták, General Booth alapította a londoni szegények között. E- redetileg metodista vallású volt. 1825-től 1912-ig élt. Vallási mozgalmát 36 éves korában katonai jelleggel szervezte meg. A szervezet tagjai egyenruhában jártak és katonai rendfo­kozatokat viseltek. Amerikában Railton Scott George com­missioner hét katonanővel 1880 március 10-én kezdte meg az Üdvhadsereg működését. A Manhattan dél csúcsán tűz­ték ki lobogójukat és azonnal megkezdték munkájukat, a­­mely azóta megszakítás nélkül folyik. Az Üdvhadseregnek ma 5000 felavatott férfi és női tisztje, 78,152 idősebb kato­nája s körülbelül 400.000 tagja van. Csapatainak száma 1074. Ez felel meg a gyülekezetek vagy egyházközségek szá­mának. Az Üdvhadsereg 83 országban fejt ki tevékenységet. 112 rehabilitációs központot, számos öregotthont, árvahá zat tart fenn, sőt külön kórházzal is rendelkezik. Amerikai fennállásának 100. évfordulóját Kansas Cityben külön kon­gresszuson ünnepelte, amelyre 20 országból és 50 amerikai államból 12.000 ember gyűlt össze. Az Üdvhadsereg ame­rikai fennállásának 100. évfordulójára Kanada és Zaire kü­lön emlékbélyeget adott ki. VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON Június 8-án Magyarország 7,809.407 szavazati joggal rendelkező polgárának 97 %-a, szám szerint 7,577.401 je­lent meg a szavazatszedő helyeken. Ezeknek 99-2 %-a le is szavazott. Arról, hogy a fennmaradó 0.8 % miért nem sza­vazott, a beszámoló nem tesz említést. A tényleg leadott sza­vazatok 99.5 %-át azonbán a Hazafias Népfront jelöltjei kapták. A jelöltekkel szemben mindössze 0.7 %, szám sze­rint 54.070 szavazó foglalt állást. A Hazafias Népfront 352 választókerületben 367 jelöltet állított, ami azt jelenti, hogy 15 kerületben akadt 2-2 jelölt, a másik537-ben nem volt választási lehetőség még személy szerint sem! VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO, 27. SZÁM. 1980. JÜLIUS 17. EGYES SZÁM ÁRA: 50 cent Kanadában: 60 cent

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom