Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-11-15 / 43. szám

1979. NOVEMBER-15. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. KANADÁBAN: 40 Ct A SAH ELLEN TEHERÁNBAN MEGSZÁLLTÁK AZ AMERIKAI KÖVETSÉGET Október 31-én mintegy 3500 iráni tüntető gyűlt össze Teheránban az amerikai követség épülete előtt. Amerika-el­­lenes jelszavakat kiabált s a New Yorkban kórházi gyógy­kezelésben részesülő sah kiadását követelte. Reston Thomas külügyi szóvivő szerint a tömeget nyilvánvalóan a Khomeini rendszerrel kapcsolatban álló vallási csoport tüzelte fel. Néhány nappal később a tüntető csőcselék megrohan­ta a követség épületét, amelyet a tengerészeti gyalogosok könnyfakasztó bombákkal védtek. Elárom óra hosszat tar­tó küzdelem után a csőcselék elfoglalta az épületet s az ott talált 33 amerikait és 10 iránit túszokként őrizetbe vették. November 5-én Khomeini Ruhollah ayatollah forradalmi gárdája és az iráni diákok a brit követséget is elfoglalták és 5 óra hosszat birtokukban tartották, ugyanakkor mások aZ amerikai követségen mintegy 60 amerikai túszt őriztek. Iráni diákok ugyancsak november 5-én megszállták a Tabris és Shiraz városában a lorradalom óta üresen álló a­­merikai konzulátusi épületeket. Az iráni követség feje Wash ingtonban félreérthetlen nyíltsággal kijelentette, hogy az irá­ni kormány nem lép közbe, nem szabadítja ki a túszokat és nem távolítja el a tüntetőket.* Khomeini Ahmad, Khomeini Ruhollah ayatollah fia Teheránban minden politikai, gazdasági és közművelődési kapcsolat megszakítását sürgette. Moinfar Akbar Ali olaj­­mjniszter állítólag utasítást kapott Khomeini ayatollahtól, hogy az iráni olajszállítmányokat az Egyesült Államok ré­szére szüntesse be. Ha ez megtörténik; az Egyesült Államok naponta 600.000 - 800.000 hordó nyersolajtól esik el, ami az amerikai olajbehozatal közel 10/E-át teszi ki. Időközben az amerikai túszokkal szemben alkalmazott bánásmódról érkeztek kedvezőtlen hírek, továbbá cáíolatok az Amerikába irányított nyersolajszállítmányok beszünteté­sével kapcsolatban. Glenn John ohioi demokrata szenátor telefonon arra kérte Carter elnököt, hogy a túszok kiszabadí­tása érdekében a katonai beavatkozás alkalmazását kap­csolja ki. A túszok kiszabadításának két komoly akadálya van. Az egyik a tüntetőknek az a követelése, hogy az Egyesült Államok kormánya adja ki a saht, a másik pedig az a tény, hogy az iráni kormány teljesen tehetetlen. SZOVJET GYÁRTMÁNYÚ FEGYVEREKKEL TÁMADTAK A dél-afrikai Oralndóban fekete gerillák megtámad­ták a rendőrség egyik őrszobáját. Két fekete rendőr életét vesztette, két fekete rendőr és egy polgári személy megsebe­sült. A támadást déli 12 óra után 40 perccel 4 fekete gerilla hajtotta végre. A támadók szovjet gyártmányú AK-47-es puskákkal tüzet nyitottak az őrszobára, aztán a helyiséget magábanfoglaló épület mögött 4 kézigránátot dobtak el. A támadás után a mintegy 1.5 millió lakosú várost rendőrségi egységek szállták meg, hogy a gerillák után házról házra kutassanak. A kormány szóvivője és a zendülések elnyomá­sára hivatott egységek parancsnoka, Versler Vidor vezér­őrnagy azt állítja, hogy a támadás mögött Moszkva rejtőzik. Nemcsak a támadók puskái és kézigránátjai voltak szovjet gyártmányúak, hanem a támadásra vonatkozó utasításokat is Moszkva adta ki. ERÉLYTELEN MAGATARTÁS A sah kiadását követelő tüntetések nemcsak Iránban lépték túl a nemzetközi jogszabályok határait, hanem az E- gyesiilt Államokban is. Előbb New Yorkban a Szabadság­­szobor körül és annak épületében, legutóbb pedig az ohioi Columbusban vonultak fel azok az iráni egyetemi és főisko­lai hallgatók, akik még a sah kezdeményezésére élvezhetik az Egyesült Államok vendéglátását és folytathatják itt egye­temi és főiskolai tanulmányaikat. Az iráni olajszállítás az Egyesült Államokba november 6-án megszűnt, mert Kharg-sziget olajmunkásai sztrájkba mentek, a kikötő munkásai tehát még sztrájkbamenésük nél­kül sem tudnák a szállítmányokat az Egyesült Államokba elindítani. Ali aga, az iráni ügyvivő Washingtonban az o­­lajkikötők lezárásáról nem kapott értesítést. Khomeini ayatullah a Bazargan-kormány lemondását elfogadta s az ügyek intézésével a forradalmi tanácsot bízta meg. Azt, hogy ennek a tanácsnak kik a tagjai, senki sem tudja, de feltehetően mohamedán vezetők. Minden jel arra mutat, hogy az utóbbiak közt és azok között a polgári veze­tők között, akik a sah ellen voltak, mert nyugati példára de­mokratikus kormányzás bevezetését óhajtották, törés követ­kezett be. Az amerikai követség teheráni épületében a tüntető iráni egyetemi és főiskolai hallgatók már 65 amerikai túszt őriznek s azzal fenyegetőznek, ha Amerika a túszok kisza­badítását katonai erővel kísérli meg, a túszokat kivégzik. Carter elnök mindezek ismeretében megbeszélést foly­tatott a nemzetbiztonsági tanács tagjaival, aztán úgy hatá­rozott, hogy továbbra is erélytelen magatartást tanúsít, mert reméli, hogy a tüntetők a túszokat rövidesen szabadon enge­dik. Az erre vonatkozó tárgyalások állítólag folyamatban vannak. KÜLÖN KIKÜLDÖTTEK INDULTAK IRÁNBA Carter elnök két külön kiküldöttet indított Iránba, hogy ott az amerikai túszok elengedését biztosítsa. Az egyik ki­küldött a Johnson-kormány volt igazságügyminisztere (at­torney general-ja), Clark Ramsey, a másik Miller G. Willi­am, a Szenátusi “Select Committee on Intelli gence törzsé­nek igazgatója. Khomeini ayatollah mindkettőt személyesen ismeri. A Carter-k ormány közvetlenül Teheránból ígéretet kapott, hogy a két külön kiküldöttet beengedik Iránba. No­vember 6-án Clark és Mill er a Fehér Elázban találkozott Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel. A kiküldöttek az Andrews-repülőtámaszpontról katonai repülőgépen kel­tek útra, mielőtt iráni beutazásuk lehetőségéről a Cart^r-kor­­mány tájékoztatást szerzett volna, Athénen keresztül Isz­­tamulba érkeztek, amikor az iráni követség washingtoni vezetője a korábbi teheráni hozzájárulás visszavonásával afc iráni külügyminisztériumnak azt az üzenetét továbbította a külügyminisztériumhoz, hogy Clark és Miller most ne men­jenek Teheránba. Carter elnök a külön kiküldötteket arra u­­tasította, hogy további intézkedésig Isztambulban várakoz­zanak. PARK TEMETÉSE Az október 26-án meggyilkolt Park Chung Hee dél-ko­reai elnököt teljes katonai pompával temették el. A katonák, rendőrök és polgári személyek ezrei áHtak sorfalat, amerre a temetési menet elvonult. Sokan sí rtak. A több mint 2500 dél-koreai gyászolóhoz 44 ország képviselete csa tlakozott. Az Egyesült Államokat Vance Cyrus külügyminiszter, és Garter Chip (az elnök fia) vezetésével 12 tagú küldöttség képviselte; A temetést buddhista, római k^toli kus és protestáns szertar­tás szerint végezték. A meggyilkolt elnök koporsóját a ka­tonai akadémia 100 kadétja tolta át az elnöki palotából az országgyűlés épületébe, ahol Parkot Choi Kyu Hah ideigle­nes elnök, volt miniszterelnök búcsúztatta, mint nemzeti bőst, akit az ország megalapításáért a legmagasabb érdemrend­del tüntetett ki. A sírnál hangszalagról Park két beszédét is lejátszották .Koporsóját feleségének sírja mellé helyezték. Mint köztudomású, Park feleségét 1974-ben gyilkolták meg, amikor Park ellen merényletet követtek el, A BÍBOROSOK TESTÜLETÉNEK RENDKÍVÜLI GYŰLÉSE II. János Pál pápa a bíborosok testületének tagjait — az Egyház évszázadokra visszanyúló történetében páratlanul álló — rendkívüli tanácskozó gyűlésre hívta össze. A gyűlés­re azok az idős bíborosok is meghívást kaptak, akik 80. élet­évüket betöltötték s így a két legutóbbi pápaválasztást lebo­nyolító konklávén nem vehettek részt.A gyűlés a kiszivárgó hírek sjerint elsősorban pénzügyi kérdésekkel foglalkozik, de sokén azt is találgatják, vajon nem valamiféle korszerű átszervezésről kell véleményt nyilvánítania. A gyűlés megnyitása előtt a pápa annak a 10 bíboros­nak a Ií ki üdvéért mutatott be szentmisét, aki a múlt évben hunyt é. A tanácskozást II. János Pál pápa maga vezette be. Az Igyház központi kormányzatának kérdéseivel Casa­­roli Agcstino bíboros, a Vatikán külügyminisztere foglalko- Caprio jiuseppe és Vagnozzi Egidio bíborosok viszont a Szentszk pénzügyi helyzetéről tettek jelentést. EISENHOWER ÖZVEGYÉT KANSASBAN TEMETTÉK EL Eisallower volt elnölí özvegye talán félévvel ezelőtt szeretett olna Gettysburgból beköltözni a tiszti özvegyek otthonába ahol azonban nem tudtak neki lakást juttatni. Át­meneti szjlásán, ahol várakoznia kellett volna, nem érezte jól magái azért visszatért Gettysbur gba. Innen szállították Washingtmba .ahol rövid kórházi kezelés után szívszélhü­­dés követfeztében, 82 eves korában, álmában csendesen el­hunyt. Fali maradványait a Fehér Ház repülőgépén vitték a kansasi \bilene városába, hogy ott férje mellett helyezzék örök nyuglomra. Utolsó útján fia, John, menye, Barbara s meg néhay családtag kísérte el. I emelésén mintegy 2000 ember, kötük a család 35 tagja vett részt. Ott voll Nixon M. RichaJ volt elnök cs felesége, Pat és leányuk, Julie is, aki az elhnyt unokájának, Eisenhower Dávidnak a felesé­ge. A szeiartáson megjelent a volt elnök egyetlen élő test­vére, Eisenhower Milton dr. is Baltimoreból. A temetési szertartást MacAskill Robert a gettysburgi presbitéránus egyház lelkésze végezte, aki Eisenhower Doud Mamie egy­szerű, közvetlen hitét dicsérte, amely a lelkes honleányt, hű­séges feleséget, szerető édesanyát, azt a nagyasszonyt, aki életében annyi történeti eseményt élt át, mindvégig jellemez­te és erőssé tette. A temetési szertartás a csalad kívánságának megfelelő­en magánjellegű volt, ezért a kápolnába a laptudósítókat nem engedték be s az ott elhangzó beszédeket, szertartást sem közvetítették hangszórók útján a kápolnán kívül ma­radt sokaságnak. _ , KUBAI BEAVATKOZÁS Carter elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok nem ismeri el Kubát mindaddig, amig a karribiai szigetország vissza nem vonja csapatait; az illetéktelen be­avatkozást, más országokban . Dolton, III.-ban, ahol a lakosság nagyrésze fizikai mun­kás, megkérdezték Cartertől. vajon mi az oka annak, hogy kormánya nem akarja elismerni azt a tényt, hogy a kubai ingathatatlan. Az elnök válaszában rosszallását fejezte ki, hogy Kuba állandóan beleavatkozik más nemzetek ügyeibe. Ismétel­te, hogy Fidel Castro kormánya a Szovjet Unió tartozéka . Azzal vádolta Kubát, hogy a leginkább felfegyverzett or­szág . Állította, hogy Kuba 45.000 emberből álló csapato­kat tart lenn olyan országokban, amelyekhez semmi köze . Amig Kuba nem csökkenti katonai beavatkozásait más országokban és nem bocsátja Szabadon száz és száz po­litikai foglyát, addig az Egyesült Álfamok nem hajlandó elismerni. Azután majd mérlegelhetjük a kérdést. Leglényegesebb feladat, amely reám, mint elnökre vár, az, hogy nemzetünk biztonságát garantáljam. Ez előbb­re való mindennél (inflációnál, energiánál, mezőgazdaság­nál), meg kell őriznünk országunk biztonságát! Ha orszá­gunk nem mentes állandó támadási veszélytől más országok részéről, akkor minden hiábavaló , - mondta az elnök, HUA LONDONBAN Hua Kuö-feng kínai miniszterelnök és kísérete októbei 28-án érkezett Londonba, ahol a Heathrow-repüíőtéren I hatcher Margaret miniszterelnök, II Erzsébet királynő lordja és díszszázad fogadta. A kínai küldöttséget különö­sen a brit ipar- és kereskedelemügyi minisztérium, valamint az üzleti világ várta lokozott érdeklődéssel. A királynő ebédet adott Hua tiszteletére, akinek a Buckingham-palotát is bemutatták. A továbbiakban Hua felkereste Marx Károly londoni sírját, a királyi operában megnézte a “Hófehérke’ balett-előadását, végül a londoni polgármester díszvacsorá­ján jelent meg. A I hatcher-kormány a kínai küldöttséggel 80-90 brit gyártmányú Harrier-felé merőlegesen felszálló vadászgép eladásáról is tárgyal és szóba hozza Hong Kong' jövőjével kapcsolatos aggodalmát, amelyet az okoz, hogy naponta néhány száz kínai menekül oda át Kínából. MADRIDBAN SZÉTKERGETTÉK A TÜNTETŐ NŐKET A spanyol fővárosban 600 nő tüntető felvonulását a rendőrség gumibotok és könnyfakasztó bombák használatá­val szétkergette. A felvonulók a törvény szerint Spanyolor­szágban tilos magzatelhajtás miatt Bilbaoban bíróság elé állított i 1 nő mellett s a törvény ellen tüntettek. A felelős­ségre vont asszonyok közül 9 a munkásosztályhoz tartozik. Az egyik a magzatelhajtást állítólag 11 évvel ezelőtt haj­totta végre. A tiltakozó tüntetéseket a baszk-vidéki Bilbao feminis­tái szervezték meg országosan. A kezdeményezés sikeréhez nagymértékben hozzájárult az a nyilatkozat amelyet 1300 hivatásos munkát végző nő, számos színésznő, jogász és énekes írt alá azzal a kijelentéssel, hogy ő is magzatelhaj­tást követett el. Az aláírók közt szerepel három színmű­vésznő, Espest Nuria, Bélén Ana és Cohen Emma, vala­mint az országgyűlés kommunista tagja, Brabo Pilar is. Bilbaóban a zárt ajtók mögött folyó törvényszéki tár­gyalások idejére a “feminista” nők az igazságügyi palota épülete előtt tömegtüntetést terveznek. Madrid konzervatív napilapja, az ABC a mozgalmat elítélte s azt a feministák­nak a magzatelhajtásért folytatott kampány -ának minősí­tette. ÁRTALMATLAN BOMBA Amíg Castro Eidei az Egyesült Nemzetek közgyűlésén maratoni beszédét mondta, a kubai misszió épülete előtt, a 59. utca és a Lexington Avenue kereszteződésénél kisebb csoport tüntetett, sőt a 17 éves Bargana William Long Is­land Cityből kubai zászlóba takart kis bombát is dobott az épület felé. A bomba az utca kövezetére esett, de már a le­vegőben kiégett. A rendőrség megállapítása szerint a házi­lag készített kezdetleges bomba ereje akkor sem okozott volna kárt, ha célhqz érte volna. A tettest letartóztatták. Kihallgatása után megállapították, hogy tettét saját kezde­ményezésére és teljesen önállóan követte el. VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 45. SZÁM. BOLIVIA az államcsínyek hazája \ Guevara Walter egy évtizedig tartó katonai kormány­zás után alig hátom hónapja került demokratikus választás alapján Bolivia elnöki székébe. November 1-én hajnalban el kellett menekülnie, mert Natusch Alberto ezredes katonai államcsínnyel átvette tőle a hatalmat. Bolíviában az ilyesmi már nem is meglepő, hiszen a köztársaság 154 éve során mintegy 200 államcsíny történt. Bolivia az államcsínyek ha­zája. A mostani oka még ismeretlen, de bizonyos adottsá­gokból következtetni lehet rá. Guevara elnököt az ország munkásszervezetéi támogatták. Nicaraguában a szandanis­­ták júliusban törték meg Somoza Anastasio elnök szívós el­lenállását. El Salvadorban október elején mozdították el székéből Romero Humberto Carlos elnököt. Natusch Al­berto ezredes jobboldali. Joggal tételezhető fel, hogy Gue­vara “demokratikus irányzata nem tetszett a katonáknak. Each in Juan, a bolíviai országos munkásmozgalom el­nöke általános sztrájkot rendelt el. A tüntetők a főváros ut­cáin felvonuló páncélos gépkocsikat kővel dobálták meg, mi­re a katonák tüzet nyitották a felvonulókra. Legalább 5-6 polgári személy életét veszítette, tucatnyi pedig megsebesült. Cochabamba és Santa Cruz katonai parancsnoka Natusch ezredes pártjára szegődött. Cochabamba utcáin a katonák ugyancsak rátüzeliek a tüntető diákokra, akik közül egy meghalt, hét megsebesült. La Pazban éjfélre véget ért minden harc. Az elnöki palotát és más fontos középületet páncélos gépkocsik és a katonák százai vették körül. A felkelők megszállták a rádiót és lezárták a repülőteret, bekerítették az egyetem épületeit is. Natusch ezredes, aki 47 éves, korábban földművelésü­gyi miniszter, legutóbb pedig a tisztképző főiskola parancs­noka volt, elnökké nyilvánította ki magát és kijelentette, hogy Bolívia politikai pártjainak szabadságáot biztosít. TISZTÁZATLAN HELYZET November 5-én, hétfőn Bolívia fővárosában a legtöbb üzlet és hivatal nem nyitott ki. A közlekedést csak néhány autóbusz bonyolította le. Azok a kormányzati tisztviselők, a­­kiket Natusch ezredes azzal fenyegetett .jjeg, hogy elbo­­csájtja őket állásukból, ha nem jelentkeznek munkahelyü­kön, gépkocsikra és teherszállító járművekre kértek felszál­lást. Rö videsen azonban tüntetők jelentek meg, akik feltép­ték az utca kövezetét s a közjárműveket kövekkel dobálták. \ város központjába siető emberek erre visszatértek ottho­­nájkba. Nemsokára csapatok vonultak ki s a főutca. Marisai Sán'fa Crnz csatatérré változott. A katonák tüzelni kezdtek á tüntetőkre, akik közül különböző becslések szerint 15-35 Hált meg. A kongresszus 15 tagja Natusch ezredes feloszlató ren­delkezése ellenére összejött, hogy ezzel tiltakozzék az állam­csíny ellen és Guevara elnök mellett. Közülük egyesek azt a hírt terjesztették, hogy Natusch ezredes azon gondolkozik, a hatalmat a kongresszusnak engedi át. Natusch ezredes az állítást a rádión és távolbalátón keresztül közvetített nyilat­kozatában teljes egészében hamis ’-nak minősítette. Boeker Paul amerikai követ azt tanácsolta a Bolíviában tartózkodó amerikai állampolgároknak, hogy lakásukat ne hagyják ej. A'francia, követ kísérletet tett arra, hogy repülő­gépet behdjén az országb'arf rékedt vagy 450 európai utas hazaszállítására... , Natusch kormányzata azt a hírt terjesztette, hogy az országban kommunista felforgató mozgalom indult meg és bogy.Kúbából az úgynevezett “Camilo Cienfuegos Brigade” keletében 800 zsoldos érkezett Bolíviába. Amerikai értesü­lések, szerint ilyen nemzetközi összeesküvés -nek semmi je­le S,ym mutatkozott. GUEVARA VÉDELME Bolívia elnöke a kormánnyal együtt ismeretlen helyen elrejtőzött. Guevara az ország más városaiban állomásozó katonai egységekhez fellebbezett. Azt kérte tőlük, hogy véd­jék meg kormányát. Az első nap azonban a katonaság ré­széről semmiféle ellenállásnak sem látszott jele. November 3-án Natusch ezredes hadiállapotot rendelt el, zárórát ha­tározott meg és cenzúrát vezetett be. Ugyanakkor az utcákon újabb harc tört ki. Castillo Eden parancsnokló tábornok in­tézkedésére fegyveres csapategységek vonultak az utcára és bekerítették az elnökségi palotát, ahol Natusch és a többi tábornok néhány óráig tanácskozott. Natusch korábban találkizott az ország munkásságá­nak vezetőjével. Közben a tüntetők az elnöki palotától mint­­egy hat háztömbnyi távolságban kőbarikádokat emeltek az utcákon. Guevara a haderőt Natusch eltávolítására utasí­totta. Ezzel szinte egy időben katonák jelentek meg az el­nöki palota tetőzetén, a palotából pedig minden polgári e­­gyént kiutasítottak. A munkásság vezetői az általános sztrájk meghosszabbítását rendelték el. A munkások és az üzletem­berek a következő nap is sztrájkoltak, az utcai harcok azon­ban nem újultak ki. Guevara védekezésének megerősítéseként az Egyesült Álfamok kormánya felfüggesztette a Bolíviának szánt kato­nai és gazdasági segélyét. Az előbbi a külügyminisztérium szóvivője, Reston I homas szerint 6, az utóbbi 38.4 millió $ ■s ebből 11 millió $ elelmiszersegely. A segélyezés beszünte­tését azzal indokolták meg, hogy az Egyesült Államok a de­mokratikus kormányzás helyreállítását támogatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom