Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-06-01 / 21. szám

VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 21. SZÁM. 1978. JUNIUS EGYES SZÁM ÁRA: 3C cen* MAGYARORSZÁGGAL A Kongresszus képviselőháza május 22-én 209 szava­zattal 173 ellenében hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok Magyarországgal kötött s a legnagyobb kereske­delmi kedvezményt biztosító szerződést hatályba léptethesse. A képviselőházi határozat most a szenátus elé kerül. Ha a szenátus is elfogadja, akkor Magyarország a legnagyobb vámkedvezményt élvezi. Jugoszlávia, Lengyelország és Ro­mánia után a negyedik ország lesz, amely a kommunista tömbhöz tartozó országok közül a * most favored nation kedvezményét megkapja. A kedvezmény megadásának ellenzői arra hivatkoztak, hogy Magyarország a Szovjetunió csatlósa, javulás nem várható tőle, mert a kedvezmény megadása Romániában sem vetett véget az emberi jogokat sértő elnyomásnak. Schultz Richard pennsylvaniai republikánus képviselő sze­rint Magyarország ma sem más, mint a szovjet koncéntrá­­'ciós tábor legenyhébb zárkája. A kedvezmény megadásának támogatói arra utaltak, hogy Magyarország és a többi kommunista uralom alatt álló ország közt lényeges különbség ismerhető fel. A vallás gyakorlása nagyjából szabad és jelentékeny magángazdál­kodás is lehetséges. Weiss Ted New York i demokrata kép­viselő, mint a Kongresszus egyetlen Magyarországon szü­letett tagja, azt bizonygatta, hogy a magyar rokonok szaba­don látogathatják egymást s akik Magyarországon járnak, minden nehézség nélkül térhetnek vissza. Általában azt remélik, hogy a Szent Korona kiadása után a legnagyobb vámkedvezmény biztosítása megint ked­vezőbbé teszi Magyarországgal az eddigi kapcsolatot. KÍNÁVAL Huang Hua kínai külügyminiszter megállapítása sze­rint azok a megbeszélések, amelyeket Brzezinski Zbigniew nemzetbiztonsági tanácsadó folytatott Kínában, az eltérő álláspontok kölcsönös megértése szempontjából mindkét or szág részére igen előnyösek voltak. Mindkét országnak egy­formán érdeke, mondta a kínai külügyminiszter, hogy a köl­csönös megértés és barátság tovább fejlődjék közöttük. Brzezinski hasonlóképpen nyilatkozott. Tokyo diplomá­ciai körei szerint az említett megbeszélések lényege a két ország közt a teljes diplomáciai kapcsolat kiépítésének elő­készítése volt. Az Egyesült Államok hivatalos tényezői azon­ban tagadják, hogy Brzezinski, kínai útjának ez lett volna az elsődleges célja. A Hsinhua kínai hírügynökség közleménye szerint Brzezinski Carter elnök két ajándékát adta át Kínának: az egyik egy darab holdbéli kőzet, amelyet az Apollo űrhajósai hoztak a földre, a másik pedig az a kínai zászló, amelyet a holdra szálló felfedezők vittek mag ukkal. SZOVJET KÉMKEDÉS A détente külpolitikájával alig fér össze az a nagy arányú kémkedési tevékenység, amelyet a szovjet az Egye­sült Államokban következetesen folytat. Az amerikai kémel­hárító szervezet az Egyesült Nemzetek titkárságának két orosz nemzetiségű alkalmazottját, Chernyanyev Petrovich Rudolfot éá Enger Aleksandrovich Valdikot fogta le, mi­közben mogyorós kannában és tejes dobozban tengeralatt­járóellenes katonai titkokat akart átvenni az egyik telefon­­fülkében. A titkokért 16.000 $-t ajánlottak fel annak a ten­gerész tisztnek,' aki kettős ügynöki szerepet töltött be. Az előbbi kémkedés leleplezésével szinte egy időben San Franciscóban is szovjet kémkedésre jöttek rá. Áz ottani orosz konzulátus 42 alkalmazottja közül 14-27 KGB-ügy­­nök. A konzulátust különösképpen érdeklik a fejlett elektron­iparra vonatkozó adatok, amelyeket az öböl-vidék lakói út­ján igyekszik beszerezni. A San Franciscóban megjelenő Chronicle név nélküli idézi a Fehér Ház egyik szóvivőjé­nek nyilatkozatát is, amely szerint az adatgyűjtésről az Egye­sült Államok illetékes szervei már évek óta tudnak, annak méreteit azonban megállapítani képtlenség, mert a konzu­látus minden berendezését diplomáciai mentesség védi. Minden esetre: különös kapcsolatot ez. MEGINT KÉT ELLENZÉKIT KÜLDTEK MUNKATÁBORBA A Szovjetunió röviddel Orlov elítélése után megint két ellenzékit küldött kényszermunkatáborba. Gamsakburdia Zviad georgia irót és Kostava Merab muzikológust ugyan­úgy szóvjetellenes izgatás és propaganda bűntettének elkö­vetésével vádolták, mint Orlovot. Mindkettőt hétévi kény­szermunkára és ötévi belső száműzetésre ítélték, akárcsak Orlóv Yúri fizikust. ORLOVOT ELÍTÉLTÉK Orlov Yuri orosz ellenzéki fizikus moszkvai pere befe­jeződött. Szóvjetellenes izgatás és propaganda bűntettének elkövetése címén hét évi nehéz munkára és öt évi belső száműzetésre ítélték. Sakharov ,D. Andrei Nobel-díjnyertes atomtudós és felesége levélben kérte az Egyesült Államok, Britannia és Nyugat-Németország követét, hogy keljen az élítélt védelmére. A Tass hírügynökség tiltakozott a Kong­resszusnak az ellen a határozata ellen, amelyben állást foglalt, Orlov elítélésével szemben. A kongresszusi határo­zat a 1 áss megállapítása szerint semmi más, mint a Szov­jetunió igazságszolgáltatási rendszerének befolyásolására KAPCSOLAT tett illetéktelen kísérlet. A kongresszusi határozat legszóki mondóbb támogatója Metzenbaum Howard ohiói demokrata szenátor volt. Szerinte Orlov elítélésével a Szovjetunió saját magát és rendszerét kicsinyíti le, teszi nevetségessé. A DOMINIKAI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE Mint ismeretes, a dominikai választások szavazatainak összeszámlálását a hadsereg váratlan közbelépése meg­akasztotta. Máju$ 19-én Bala guer Joaquin elnök közölte, hogy a választások eredményét rövidesen nyilvánosságra hozzák. Ugyanakkor a dominikai forradalmi párt is annak a reményének adott kifejezést, hogy a válság 24 órán belül megoldódik. A kétnapi hallgatás után megszólaló 70 éves elnök a hadsereg közbelépéséért nem vállalta a felelőssé­get; kijelentette, hogy a választás eredményét tiszteletben tartja. Carter elnök komoly aggodalmának adott kifejezést a katonaság beavatkozása miatt és nem csinált titkot abból sem, hogy az Egyesült Államok támogatása attól függ, a választási eljárást mennyiben őrzik meg az esetleges kifo­gásolni valóktól. A Washington Post értesülése szerint a szavazatok megszámlálása kifogástalan lesz s annak eredményeként a győztes jelöltek átvehetik közhivatalaikat. Blanco Jorge sze­rint más, mint az ellenzék fölényes győzelme, el sem kép­zelhető. GERILLÁK ANGOLÁBAN Az utóbbi hetekben Angolában fokozódott a kommu­­nistaéllenes gerillák tevékenysége. A belgrádi Politika cí­mű lap értesülése szerint a gerillák lelőttek egy csapatszál­lító helikoptert, amelyen 13 kubai katonát vittek Angola északi részére. Mind a 13 kubai életét vesztette. Az egyik útvonalon tankelhárító fegyverrel kubai gépkocsit robban­tottak fel. Ott is néhány kubai pusztult el. DUBCEKET TÁMADJÁK Prágában két kommunista hírlap, a Rudo Pravo és a Pravda éles támadást intézett Dubcek Alexander, a kpmmunista párt volt liberális vezetője ellen. Mindkét lap azt a régi vádat újítja fel, amely szerint Dubcek egyaránt elárulta a kommunista pártot és a népet, mert hatalma tető­fokán nem akadályozta meg a kommunistaellenes támadá­sokat. VÉGRE MEGNYÍLT A NARITAI REPÜLŐTÉR 11 év és 10 hónap késéssel május 20-án végre mégis megnyílt a naritai repülőtér. Legutóbb az ünnepélyes meg­nyitást március 26-án kísérelték meg, a tömegtüntetés miatt azonban akkor is el kellett halasztani. A mostani megnyi­táson mindössze vagy 50 vendég vett részt, de 15.000 tün­tető vonult fel 14.000 főnyi rendőrség ellen. A tüntetők tűz­­bombákat és köveket hajigáltak a repülőtérre s a rendőrségi alakulatokra. 150 tüntető két égő trakkot akart a repülőtér kapuján átvezetni. A rendőrség vízágyúkkal és könnyfa­kasztó bombákkal szórta szét a tüntető baloldali radikális elemeket. 21 tisztviselő megsérült, 49 tüntetőt, köztük 17 nőt, letartóztattak. Néhány órával a Narita-repülőtér felavatása előtt Tokyotól északnyugatra 25 mérföldnyi távolságban elvágták a légi közlekedést irányító vonalak kábeljait, amelyeknek kijavítása három órát vett igénybe. Erre az időre Japán belső légi forgalma megbénult. A tett elkövetéséért radikális egye­temi és főiskolai hallgatók vállalták a felelősséget, persze a névtelenség biztonságából. HÁROM TERRORISTÁT LELŐTTEK A párizsi OrI y-repülőtéren három fegyveres bandita golyószóróval tüzelni kezdett az egyik Izraelbe induló repü­lőgép utasaira. A repülőtéri őrség a repülőgép biztonsági emberével együtt azonnal felvette a küzdelmet a támadók­kal s félórai tűzharcban mindhármat lelőtték. Három utas és az El AI repülőgépvállalat egyik utaskísérője megsebe­sült. A terroristáknak tunisiai és libanoni útlevelük volt. A rendőrség feje szerint az útlevelek hamisítványok voltak. KIRABOLTÁK AZ AUTÓBUSZOKAT A dél -amerikai Colombiában mintegy 50 állig felfegy­verzett gerilla megtámadott három autóbuszt. Mind a há­rom autóbusz utasait kifosztották s mindegyikről egy-egy túszt tartottak vissza. A túszok közül kettő állattenyésztő gazdaság tulajdonosa, egy pedig inas. Az inast a gerillák később minden bántódás nélkül szabadon engedték, a má­sik két túszt azonban továbbra is fogságban tartották. Arra számítanak, hogy váltságdíjat kérnek értük. AMERIKAI ORVOSOK ORLOV MELLETT A május 19-re kitűzött amerikai-szovjet fizikusi szüm­­poziumról mintegy 20 amerikai fizikus távolmaradt. A 20 fizikus azért nem utazott Moszkvába, hogy ezzel tüntessen az Orlov Yurival szemben alkalmazott bánásmód ellen. FÖLDRENGÉS PERUBAN Peru északi és déli partjait két földrengés rázta meg, amely nagy rémületet keltett, komolyabb károkat azonban nem okozott. A földrengés erejét nem tudták megállapítani, mert a földrengés megfigyelésére hivatott helyi állomások alkalmazottjai éppen sztrájkoltak. Érdekes, hogy az egyik földrengés a Limától 575 mérföldnyi távolságban északra lévő Trujillo városát érintette, a másik pedig a Limától 450 mérföldnyire délre eső Arequipa városát rázta meg.. A VENUS TANULMÁNYOZÁSA A floridai Cape Canaveralból máj-* iv-an fellőtték azt az űrhajót, amely óránként 25.000 mérföld sebességgel 400 millió mérföldes út megtétele után december 4-én érke­zik a Venus vonzáskörébe, ahol legalább nyolc hónapon át kering majd. A 132 láb magas, 1300 fontos űrhajó előál­lítása 250 millió $-ba került. Amíg a Venus körül kering, műszerei útján különböző megfigyelések adatait közvetíti á földre. ÁRADÁS MONTANABAN Május 19-én Montana déli részében szokatlanul erős vihar dúlt, amelynek következtében 6 inch eső és helyenként három lábnyi hó esett. Másnap kisütött a nap s a sok hó hirtelen elolvadt a hegyeken, ami nagy áradásokat okozott. A crow indiánok telepéről több mint 2000 embert kellett kimenteni. Judge I homas kormányzó a mzetőrséget he­likopterekkel küldte ki a mentési munkálatokra. Billings környékén több mint 300 házat elmosott az áradás. AZ OROSZORSZÁGI KISEBBSÉGEK HELYZETE Köztudomású, hogy Oroszország, a lenini elvek el­lenére a legkíméletlenebb kisebbség-politikát folytatja. Is­mertek azok a háborúban való magatartás retorziója címén elkövetett tömegmészárlások és tömeg-áttelepítések, amiket, az esztek, lettek, litvánok, ukránok, volga-németek, krimi tatárok, doni kozákok és még számos más, Oroszország te­rületén élő nemzetiségek ellen elkövettek. A kisebbségek el­nyomása, elnemzetlenítése, asszimilálása ma is változatla­nul folyik. Ceausescu román elnök is az orosz nemzetiség­politikát vette mintának. Legtöbb orosz intézkedésről a nem­zetiségek ügyében nem is tudunk, a szabad világ azokról csak ritkán értesül. Itt-ott mégis felbukkan egy-egy hír, a­­mely a kíméletlen orosz nemzetiségi politika továbbfolytatá­sát igazolja. NYUGTALANOK AZ ÖRMÉNYEK A szovjetben élő örmények egy része Azerbedzsan köz­társaságban él. Ez a Kaukázus hegyes vidéke. Az örmények nemzeti és egyéb sérelmei odáig vezettek, hogy levélben kér­tek segítséget Leonid I. Brezsnyevtől. A kérdéses terület Nagorno-Karabakh Autonom Terir- i let nevet visel és csupán 1699 négyzetmérföld 153.000 la­kossal. A terület híres szőnyegiparáról, főleg azonban állat­­tenyésztésből él. A lakosság 80 százaléka örmény, 1923 óta azerbedzsáni fennhatóság alatt. Az azerbedzsániak török­­izlám eredetűek. Maga a terület felosztása visszanyúlik az j 1920 december 4-én nyilvánosságra hozott deklarációig, amit Lenin kívánságára Sztálin nevével fémjeleztek, aki ak­koriban Lenin úgynevezett nemzetiségi népbiztosa volt. Az örmények panasza: kulturális elnyomás és egyéb hátrányok akkor, amikor ők teszik ki a népesség többségét. A számukra adott sztálini körülményekbe és életfeltételekbe több mint ötven éve nem tudtak beleilleszkedni. Megkísé­relték már azt is, hogy elszakadnak Azerbedzsántól, de a sztálini alkotmány minden törekvésüket megakadályozta. A jelenlegi levelet Brezsnyevhez Sero.Khanzadjan írta, aki 1943 óta tagja a kommunista pártnak. A levél magában foglalja az örmények sérelmeit, létbizonytalanságukat, vesz­teségeiket és kérik a főtitkárt, hogy akadályozza meg a te­rület vezetőinek túlkapásait. A levél másolata külföldre is eljutott. Ennek kapcsán a New York limes is tudomást szerzett róla és a lapban dr. Vakn, a New York állami egye­tem tanára írt cikket a levéllel kapcsolatban. A levél kitér még a nemzeti igazságtalanságokra, amelyek az örményeket sújtják, mint “elmaradott" néposztályt.' A levél követeli, hogy a 80 százalék örmény többségű területet csatolják a Szovjet Szocialista Örmény Köztársasághoz. A I evél annál merészebb lépés volt, mert az örménye­ket 1975-ben pártvonalon kioktatták, sokat kizártak a párt­ból, minthogy vétettek a proletár internacionalizmus ellen, amely Lenin legfőbb tanításai és elvei közé tartozik. 1920 JUNIUS 4 Ez a nap minden igaz magyar számára a legsötétebb gyász napja, mert ekkor írták alá az igazságtalanság tör­­vénybeiktatatásának alapokmányát, a trianoni békeparan­csot, amely égbekiáltó bűn volt az ellen a kis nép, de 'nagy nemzet ellen, amelyik több mint ezer éven át önemésztő harcok szakadatlan vérontásával védte nemcsak keresztény hitét, hanem Nyugat művelődésének lehetőségeit is. Az országvesztés, nemzetcsonkítás és népellenesség igazságtalansága máig sem enyhült. I rianon az 58. évfor­dulón is háromszoros nemet jelent számunkra és igazságot követel fajtánknak. Rendületlenül hinnünk kell annak, ér­vényesülésében és Magyarország feltámadásábaní A SZABADSÁG ELTŰNŐ REMÉNYE Miután Mustafa Dzh emilyov egy szovjet munkatábor­ban letöltötte a reá kirótt büntetést, ismét letartóztatás előtt állt. Szószólója volt a krimi tatárok ügyének, akiket erő­szakkal telepítettek át Üzbegisztánba a második világháborér folyamán. Sztálin több mint 200.000 tatárt és 800.000 né­metet deportált azon a címen, hogy együttműködnek a ná­cikkal. Eltekintve Sztálin paranoikus Ielkületétől — ha ugyan Sztálin esetében szabad lelkűiéiről beszélni Üzbegisztán­­nak sürgősen szüksége volt munkaerőre, mivel abban az időben a szovjet Közép-Ázsia igen ritkán lakott terület volt. Annak ellenére, hogy a krimi török eredetű népek auto­nómiát kaptak a Szovjetunióban, Sztálin túltette magát a papíron adott jogokon és százezrével deportáltatta Ázsiá­ba a Krim-f élsziget lakóit. Sztálin halála után a 60-as évek­ben ezek a deportáltak több ezer kérelmet nyújtottak be a szovjet kormányhoz, hogy visszatelepülhessenek régi lakó­helyükre. Nagyon sokat letartóztattak közülük, többek kö­zött Dzh emilyovot is. Négy ítéletet hoztak ellene, ezek ősz­­szesen hét évet tettek ki. A legutolsó ítélet újbóli letartóz­tatása után történt, amikor a munkatáborból szabadult 1976-ban. A szovjet rendszer rágalmazásával vádolták. Az ügy érdekessége, hogy időközben a krimi tatárokat formáli­san tisztázták a háborús időkben elkövetett árulás vádja alól. és több ezernek megengedtek a visszatelepülést. Ter­mészetesen sokan beházasodtak Üzbegisztánban és igy ott­maradtak, átvették üzbég rokonaik életformáját. Ennek el­lenére Dzhemilyov csak áruló és a szovjet rendszer rá­galmazója maradt. Amíg sok ezer sorstársa kapott valami viszonylagos szabadságot, addig az ő életéből eltűnt a sza­­badsá g Iegha Iványabb reménye is. ALIG TUDOTT VISSZAJÖNNI Puka Charlie, a Pittsburgh közelében lévő GhsMpprt 89 éves lakója, még a múlt év őszén látogatásra infúlt a Szovjetunióba, hogy ukrajnai szülőfalujában, Velyatnoban felkeresse nővérét. Mivel annak idején Oroszországba szü­letett (s talán nem is volt amerikai állampolgár), turiíá visa helyett szovjet útlevelet kapott, amikor pedig Oroszozágba érkezett, amerikai útlevelét elvették tőle s a nélküliíanyi­­tották Velyatinoba, ahonnan semmiképpen sem karták visszaengedni, mert szovjet állampolgárnak tekitették. Moszk vába is csak külön engedéllyel utazhatott fel.Moszk­vában az Egyesült Államok követének segítségét térte s minden másnap sürgette ügyének elintézését. Közfn T70 font súlyából 36 fontot leadott, mert csak babot és kmpfit tudott enni. Végre mégis haza tudott jönni, de cse a:ért. mert Vance Cyrus külügyminiszter külön kérte sszrvjet hatóságoktól kiengedését. Boldogan tért vissza Amrikfba: 89 éves kora ellenére még meghalni sem akart siíőfdu­­jában. 'LÉGIÓS' JÁRVÁNY SPANYOLORSZÁGBAN Még mindenki élénken emlékszik rá. milyen cegcöb­­benést keltettek azok a hirtelen halálesetek, amelyr 1*76- ban az American Legion philadelphiai konvenciója és. föz­­vetlenül az után történtek. A hosszas vizsgálatok em hol­tak mást kideríteni, csak azt a megállapítást, by acHig teljesen ismeretlen járvány volt az elhalálozásé okozqa. Ezt a járványt nevezték el Legionaire (tehát liiós ) jir­­ványnak, illetőleg betegségnek. ’ 1 . Brit és spanyol kutatók most arra jöttek ráoogy Sp­­nyolországban a nyári pihenésüket ott töltő brfk sorúiba teljesen azonos természetű járvány tűnt fel. $ egyik br csoport 252 tagja közül 164 betegedett mega Földközi tenger partján ugyanazokkal a tünetekkel, mit amilyenek kel a philadelphiai légiósok közül többen életüket vesz­tették. Az egészségügyi világszervezet kutató'a két eset közt összefüggést keresnek. Feltevésük szerint kórokozó bak­tériumok légi úton terjedhetnek, a szeszesúalok túlzott fo­gyasztása, a környezetváltozás, éghajlat s étkezés követ­kezményeként szaporodnak. A spanyolországi járvány 164 betée közül 3 később tüdőgyúlladás, 1 pedig fertőzés következében balt meg. A/. American Legion philadelphiai konvencióján megbetegedett személyek közül 29 halt meg. A légiós betegseg azóta New York városában és Connecticut államban fordult elő. *tíá fá

Next

/
Oldalképek
Tartalom