Magyar Szárnyak, 1993-1994 (22. évfolyam, 22. szám)
Steer János: Takács Sándor mártírhalála
A Magyar Életrajzi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969.) H kötetének 812-ik oldalán Rév Pál — a Közlekedési Múzeum ma már nyugdíjas múzeológusa — Takács Sándor életéről az alábbiakat írja: "Takács Sándor (szül. Balatonbogláron 1886. december 12-én, meghalt Budapesten 1912. október 13- án), pilóta, a repülés magyar úttörőinek első mártírja." "Telefonműszerészként a Postánál kezdte pályáját. Katonai szolgálatát a léghajósoknál töltötte. 1911-ben — Rákosmezőn — Kolbányi Géza repülőgépszerkesztő pilótája lett. Az 1912 évi augusztus 20-án rendezett nemzeti versenyen kiemelkedő teljesítményt ért el. 1912. október 13-án Kolbányi újabb, 100 lóerős motorral felszerelt repülőgépével — mellyel Bécsbe kívánt repülni, hogy a hadvezetőségnek bemutassa — utolsó próbaútján lezuhanva lelte halálát." Ma — a Közlekedési Múzeum és Rév Pál hosszas küzdelme után — szülőhelyén : Balatonbogláron utcanév örökíti meg emlékét. Sírja a budapesti Új-köztemető 16. parcellájának X- 4-4. számú sírhelyén található, melynek fennmaradása 2009-ig biztosítva van. Idézek Fejér Imre 1915-ben kiadott és a rákosmezei úttörő repülők életét bemutató "Madáremberek" című munkájából: A magyar aviatika első halottja Egy deres, rideg őszi reggelen suhintotta az elsőt Rákoson a nagy Kaszás : Takács Sándor, a zseniális magyar pilóta 1912. október 13-án, vasárnap reggel lezuhant és szörnyet halt. Olykor a sors csodálatosan kergetődző fordulatai egyenesen művészi elrendezésben kerülnek előadásra az élet színpadán; a repülés első magyar tragédiájának a körülményei is úgy hatnak, mintha jeleneteit egy szakavatott, rutinos drámaíró sorakoztatta volna egymás mellé. Hőse a repülés rajongó magyarja, az egyetlen a maga körében, aki a repülésért repült és ezen a pályán a l'art pour l'art elvét vallotta, fenomén volt. Egyenrangúnak bizonyult a külföld repülő hőseivel, annyira rátermett, hidegvérű és ügyes volt. Repülő művészete, a maga zamatos őserejével és eredetiségével egyéni volt és magyaros, mint a Bólyai mathézise, vagy a Bihari muzsikája. Más körülmények között, bőkezű mecénások körében és képzett, gondos konstruktőr gépén talán világraszóló hírességgé nőtt volna. A Rákos szegénysége és rendszertelensége halálra ítélte, gyatra, silány gépe végrehajtotta az ítéletet. A hős elbukott. A szemtanuk állítása szerint a szerencsétlenség úgy történt, hogy a gép szárnyai, midőn Takács siklórepü-Fent : Takács Sándor; lent : sírjának helye Rákoskeresztúron. (Szerző gyűjteményéből.) lésben készült leereszkedni, vagy kétszáz méteres magasságban leszakadtak és a szabadon maradt törzs, nyergében a pilótával, nyílegyenesen lezuhant és irtózatos erővel a földnek ütődve, pozdorjává zúzódott. A 52
