Magyar Szárnyak, 1993/94 (22. évfolyam, 22. szám)
Jánosik József - Tomcsányi József: A magyar katonai repülés 1920-1945
is tartozott, amelyet Lóczy Sándor mérnök irányított. Ez az aprótermetü, a nevetségességig félszeg és suta, csipogóhangú mérnök, aki Zürichben végezte a Műegyetemet, és Fokkemál szerzett gyakorlatot, örökre beírta nevét a magyar aviatika történetébe. Az ő nevéhez fűződik több repülőgép-típus átalakításának tervezése, mint például a Brandenburgból áttervezett "Lóczy- Brandenburg", az Udetből áttervezett Hungária, vagy a Fokker D VII átalakítása is. Jó elméleti szakember volt, csekély gyakorlati érzékkel. A ReGJÜ munkájáról 1925. április 23-án az EB- nek azt jelentik, hogy úgy látszik három db. 100 LE-es Mercedes motoros Brandenburg repülőgépet készítenek. 1926. július 30-án egy műhelyvezetőt, egy mérnököt, és két alkalmazottat talál az üzemben az EB kiküldött ellenőre, és megint három kis Brandin dolgoznak, de hozzáteszi, hogy nagyon nehéz megállapítani a műhely szerepét. (20) A lényegesen kibővített és alaposan áttervezett műhely 1927. január 1-től kezd dolgozni, tehát időszakunkból már kiesik. ad.e./ Az aerológiai repülőcsoport, Szeged Már az I. Részből tudjuk, hogy a Bristol Fighter B2 repülőgépeket 1922. őszén titokban csempészték be az országba, és valahol elrejtették. A Légiforgalmi Szakosztály szeremé valami hasznát látni ezeknek az értékes gépelmek, és erre 1923 nyarán a megélénkülő légiforgalommal kapcsolatban nyílik lehetőség. A Légiforgalmi Szakosztály ekkor azzal a kéréssel fordult a Nagykövetek Tanácsához, tegyék lehetővé, hogy a nemzetközi légiforgalom jobb időjárásjelentéseket kaphasson Magyarországról. Ilyen meteorológiai jelentéseket csak magaslégköri kutatások tudnának szolgáltatni. Engedélyezzék tehát két, erre a célra alkalmas repülőgép beszerzését. A Nagykövetek Tanácsa 1923. november 14-én kelt 236(11) számú határozatával helyt adott a kérésnek azzal a feltétellel, hogy a kért repülőgépeket külföldről kell megvásárolni, kizárólag csak meteorológiai kutató-repülésekre használhatók, rajtuk semmiféle módosítás nem végezhető, a főrészeket az EB jelölje meg, és állandó állomáshelyüket be kell jelenteni. A Légiforgalmi Szakosztály 1923. december 14-én a megküldött engedélyre azt a választ adja, hogy még nem döntötték el, olasz vagy francia gépeket fognak-e vásárolni. Ezután majd egy esztendeig látszólag semmi sem történik, és csak 1924. szeptember 15-én közli az EB- vel, hogy a Nagykövetek Tanácsától kapott engedély alapján Mr Makinson J. R.-től két darab Bristol Fighter repülőgépet vásárolt meteorológiai repülésekhez. 1924. szeptember 29-én pedig bejelenti, hogy a két Bristol gép Szegeden van, ott fognak működni. Az EB október 3-án kiszálló közegei megállapítják, hogy az tényleg két Bristol Fighter gép, és lajstromjelük nincsen. Az előzményeket illetően a Brit Légügyi Minisztériumnak tudomása volt arról, hogy Mr. Chamier Fred a magyar kormány tudtával hat db. Bristol repülőgépet importált Magyarországba azzal a bevallott céllal, hogy Budapest és Varsó között létesítendő légiforgalomban fogja felhasználni azokat. Ezt a magyarországi SzKEB- vel is közölte, de az EB azt is tudta, hogy Mr Chamier, és Mr Makinson szoros üzleti kapcsolatban vannak egymással, és a British Federated Manufacturers budapesti cég ezt a két urat jelenti. Ezek ismeretében kézenfekvő volt tehát az a gyanú, hogy ez a két, Mr. Makinsontől vásárolt gép azonos lehet a Chamier által behozottakkal. Az EB december 9- én felszólítja a KM Légügyi Szakosztályt, igazolja a gépek külföldi származását a vasúti fuvarlevéllel, a vagonok számaival, az angol vámbizonylattal stb. Mivel erre választ nem kaptak, 1924. december 26-án mindezt szépen megírják Foch marsallnak a Versailles-i SzKEB elnökének mondván többek között, hogy úgy látszik a magyar kormánynak szándéka a gépek tulajdonosának idegen állampolgársága mögé elsáncolnia magát, és veszedelmes precedens keletkezik arra nézve, hogy ilyen módon fegyvercsempészésre nyílik lehetőség. Döntést kémek mi történjék a hat db. Bristol géppel, amelyből négynek rejtekhelyét még nem sikerült megtalálni. 1925. január 20-án Foch marsall úgy rendelkezik, hogy a két repülőgép engedélyét visszavonni már nem volna helyénvaló, a még hiányzó négy gépet pedig sürgősen keressék meg. (23) így kapott tehát működési engedélyt két Bristol gép. Az aerológiai csoport elsőrendű — bár titkos — feladata а П. fokú pilóta ki- és továbbképzés volt, a repülő meteorológiai repülések csak ennek álcázására szolgáltak. A kiképzés Szegeden csak 1925-ben idulhatott meg. Ennek az alakulatnak a parancsnoka: Háry László százados, az oktatók : Schwäger János főhadnagy, Bencze István és Horváth István századosok, Kerekes János tiszthelyettes. Összefoglalva az eddig leírtakat, a magyar katonai repülés kiindulási helyzete 1924 tavaszán a következő: az újonnan felállított LÜH-nek a pilóták kiképzéséhez négy repülőgép Szombathelyen, és a megfigyelők kiképzéséhez két repülőgép Székesfehérvárott áll rendelkezésre. A kővetkezőkben először a személyi ügyeket és a kiképzést, utána pedig az anyagi vonatkozású problémákat, és a repülőipart tervezzük ismertetni. 217
